Orbán Balázs hangsúlyozta:
céljuk, hogy az oktatásban egész Közép-Európában az MCC legyen a legmeghatározóbb kutatóközpont.
Reményei szerint az MCC-ben olyan tudást halmoznak fel a következő időszakban, amelynek eredményeként Magyarország tudásalapú országgá képes válni - tette hozzá a politikus.
Azt mondta: a 21. században a magyarság számára kulcskérdés, mit, hogyan tanítanak az ifjúságnak és kik adják át ezt a tudást. Miként lesznek a felnövekvő nemzedékek egyszerre patrióta magyarok és világpolgárok, hogyan alkalmazkodnak a változó világhoz - sorolta.
Ebben a helyzetben - folytatta - az MCC-ben speciális gondolkodással közelítenek az oktatáshoz:
a kollégiumban azoknál a tartalmaknál kezdődik az oktatás, amelyeknél véget ér a köz- és a felsőoktatás.
Az oktatás annál is inkább stratégiai kérdés, mivel egy döntés hosszú évtizedekre meghatározza a terület minőségét - mondta a kuratóriumi elnök.
Példaként említette, hogy miközben korábban mintaként emlegették a finn oktatási modellt, a 15 éves tanulók alkalmazott matematikai műveltségét, alkalmazott természettudományi műveltségét és szövegértését vizsgáló PISA-felmérések eredményei miatt ma már sokan a finn oktatási modell kifulladásáról beszélnek.
Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ne jó irányba induljon el, ebben kíván a magyar közoktatás és felsőoktatás segítségére lenni az MCC - fűzte hozzá.
Arra törekednek, hogy a világban ne legyen olyan "tudásmorzsa" az oktatásban, amely az MCC-ben nem áll rendelkezésre - mondta Orbán Balázs.
Setényi János, az intézet vezetője arról szólt: a kiskamaszoktól a posztdoktori felnőttekig jelenleg már
3700 fiatal tehetséget gondoznak az MCC-ben,
és ez is indokolta az intézet létrehozását.
Vagyis eljött az ideje a legkorszerűbb oktatási módszertanok kidolgozásának - mondta.
Ugyancsak el szeretnék érni, hogy a magyar elit megítélésében növekedjen a pedagógia alacsony presztízse. Ugyanis világszerte, különösen az angolszász világban a pedagógia és az oktatás magas presztízsű tevékenység - magyarázta.
Az intézet portfóliójában olyan kutatási projektek is szerepelnek, mint például a Kárpát-medencei kompetenciatérkép elkészítése. Ez azt tartalmazza majd, hogy a magyarság milyen tudásközpontokat működtet a Kárpát-medencében és ezek miként kapcsolódhatnak egymáshoz, miként működhetnek együtt, hálózatot alkotva - ismertette Setényi János.