Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miért tartotta fontosnak a Kertész Imre Intézet a programsorozat megszervezését, amely bár november 27-én lezárult, némely eleme még túl is nyúlik ezen a dátumon?
A Kertész Imre Intézet Nobel-díjas írónk máshol el nem helyezett hagyatékának gondozása mellett, Pilinszky János, Arthur Koestler, Giorgio Pressburger, Petri György hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli. Az Intézet a tulajdonába került szerzői hagyatékok gondozása mellett az alkotók szellemi örökségének ápolását is fontosnak tartja. Mivel idén Pilinszky János életének kettős és kerek évfordulójára emlékezünk, mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy foglalkozzunk vele.
Pilinszkyt elsősorban prózaíróként és költőként ismerjük, de a programsorozattal azt is szerettük volna megmutatni, hogy más művészeti ágakban is otthonosan mozgott: filmtervei voltak, érdekelte a képzőművészet, a zene és még fotózott is.
Kijelenthető, hogy sokan nem ismerik Pilinszky alkotói sokszínűségét?
Pontosan. Éppen ezért szerettük volna ezt a széles spektrumot bemutatni. Pilinszky János személyisége és szerteágazó érdeklődése ráadásul rímel a Kertész Imre Intézet hitvallására is, hiszen nemcsak a hagyatékok gondozásával foglalkozunk, hanem az új székházba költözés óta kultúrtér és találkozóhely is kívánunk lenni. Ez a gyönyörűen felújított szecessziós villaépület számos új lehetőséget hordoz magában, de a „kultúrtér és találkozóhely" mottó mégsem csak szó szerint értendő. Szellemi értelemben a művészeti ágak találkozásának, új alkotások létrehozásának és más intézményekkel való együttműködésnek is szeretnénk teret adni, már csak azért is, mert
manapság nagyon nehéz egy annyira intim művészeti ágról kommunikálni, mint az irodalom.
Talán nincs is ennél bensőségesebb műfaj, és egy olyan fordulatszámon pörgő világban, mint amiben élünk – ahol a zajszint talán soha nem volt ennyire magas –, ez egy óriási kihívás, éppen ezért minél több érzékszervre ható és minél több művészeti ágat összekapcsoló programokat szervezünk. Így több ember figyelmét fel tudjuk kelteni, és reméljük, hogy az összművészeti hatások révén felerősödhet az igény az irodalom nyújtotta bensőséges élményre is.
Lehet tudni, mennyien érdeklődtek a programsorozat iránt?
A Pilinszky életét szövegein, fotókon és kordokumentumokon keresztül bemutató kültéri tablókiállításunk bejárta szinte az egész országot. A Várkert Bazár után csaknem 100 vidéki közművelődési intézményben, könyvtárban láthatják az érdeklődők idén. A KultúrArc című beszélgetés-sorozatunk minden estje nagyon sikeres volt:
teltházas közönség előtt mesélt Pilinszky-kötődéséről többek között Földes László Hobo Kossuth-díjas előadóművész, Szabó Balázs énekes-dalszerző, de vendégül láttuk Ferenczi György Máté Péter-díjas előadóművészt és Pindroch Csaba Jászai Mari-díjas színművészt is.
Rendkívüli érdeklődés kíséri a Kertész Imre Intézet június végén indult ingyenes Pilinszky-irodalmi sétáit is, amelyek hét állomást érintve mutatják be a költő életének legfontosabb helyszíneit és műveit. A Hosszúlépés. Járunk? közreműködésével zajló, ingyenes sétákon eddig csaknem 600-an vettek részt. Sőt, mivel óriási volt az érdeklődés az időpontokra, közkívánatra ráadás alkalmakkal, még decemberben is jelentkezhetnek a Pilinszky-rajongók.
Volt a programsorozat során fotókiállítás, és iskolásoknak rendhagyó irodalom óra is. Kik adták a programsorozat fő célcsoportját?
Alapvetően az volt a cél, hogy minél szélesebb körben, minél közérthetőbben mutassuk be Pilinszky szellemi örökségét, de minőségi módon.
Ki akartunk törni abból a zárt burokból, amiben sokan mozognak az irodalom népszerűsítése kapcsán. Nemcsak azért, mert így több embert érhetünk el, hanem azért is, mert ez fakadt Pilinszky személyiségéből.
Az ő érdeklődése és tevékenysége messze túlmutat az irodalmon.
Ő egy olyan univerzális ember volt, akinek a költészet és az írás csak egy eszköz volt. Tulajdonképpen egy alkimista megszállottságával kutatta egy transzcendens világ nyomait a művészeti ágakban és a hétköznapi dolgokban egyaránt.
Ezt a különleges szemléletet mindenképpen meg akartuk mutatni és hozzá akartunk járulni ennek életben tartásához. A fiatalok megszólítása például ezért is volt egy vállalt cél.
Hogyan próbálták megszólítani a fiatalokat?
Küldetésünknek érezzük, hogy azokat a 20. századi gondolatokat, amelyeket Pilinszky megfogalmazott, mi 21. századi módon tudjuk kommunikálni. Erre az egyik legjobb példa a Pilinszky másként versmegzenésítési pályázatunk, amelyre csaknem 200 pályamű érkezett. A dalok többsége rendkívül korszerű és eredeti zenei megközelítésben dolgozta fel Pilinszky gondolatait.
Büszkék vagyunk arra, hogy új alkotások létrejöttét inspirálhattuk.
Ez a büszkeség pedig oda vezetett, hogy az első három helyezett mellett a 12 legjobbnak ítélt pályaművet is bemutatjuk egy válogatáslemezen, amelyen a jazztől a hiphopon át a metálon keresztül az alternatív rockzenéig mindenféle alkotást hallhatunk majd. A pályázat utóélete azonban az említett lemezzel még nem ér véget, hiszen az első három helyezett a pénzjutalmon, valamint egy könyvcsomagon túl egy-egy videóklip forgatást is nyert, amelynek a Kertész Imre Intézet épülete adott otthont.
Az elkészült videókkal egy izgalmas vizuális köntöst kapnak a dalok és így újabb platformokon népszerűsíthetik Pilinszky verseit.
Összességében tehát egy olyan kompakt gyűjtemény jön létre, amely a könnyűzenén keresztül minden eddiginél szélesebb közönségréteg számára is bemutathatja Pilinszkyt.
Mivel a programsorozat része volt, ezért is kérdezem Öntől, hogy tervezik-e az emlékév lezárulta után a rendhagyó irodalomórák folytatását?
Mindenképpen folytatódnak jövőre is, mert nagyon szeretik a diákok ezeket az interaktív, hanganyagokkal, filmrészletekkel színesített foglalkozásokat, ahol drámapedagógiai módszerekkel dolgozzák fel Pilinszky János költészetének egyes részeit. Sőt, hogy még közelebb érezhessék Pilinszky személyét magukhoz néhány, az Intézet által őrzött Pilinszky-kéziratot is megtekinthetnek az órák végén levezetésként. Idén csaknem 200 középiskolás vesz részt ilyen órákon a Kertész Imre Intézetben.
Reméljük, hogy egyre több pedagógus érdeklődését felkelti majd ez az ingyenes lehetőség és jelentkezik majd hozzánk az osztályával.
Mivel Pilinszky János szerepel a kerettantervben, ezért egy ilyen rendhagyó irodalomóra be is illeszthető a középiskolás tananyagba.
Mi a helyzet a többi területtel, amiket már említett: például a fotózással?
Az, hogy Pilinszky fotózott is, kevesek előtt ismert. A '60-as évek közepétől körülbelül 1970-ig kevesebbet írt, ekkoriban a „figyelem koncentrálása" érdekelte.
Főleg külföldi útjain fotózott és ami szintén érdekes, hogy mindenhol csak egy alkalommal tette ezt.
Hozzáadott értéke volt az október közepétől november végéig bemutatott, Az esetlegesség rétegei című Pilinszky-fotókiállításunknak, hiszen az eredetileg kis méretben előhívott, több mint félévszázados képeket digitális utómunkával felnagyítottuk. Ezeket a képeket olyan formában sikerült a közönség elé tárnunk a Műcsarnok kamaratermében, amilyenben
korábban soha senki nem láthatta. Az az ambíció tehát, hogy Pilinszky örökségét 21. századi módon tudjunk prezentálni, a fényképei kapcsán is sikerült.
Ön szerint mit üzenne Pilinszky János a mai kor emberének?
Amit mindenképpen tanít a mai kor emberének az az, hogy próbáljunk meg – befelé és kifelé egyaránt – elmélyültebben figyelni.
Pilinszky azt mondta magáról, hogy a tények mögötti valóságot keresi, és hogy a tények önmagukban nem jelentik az igazi valóságot.
Úgy vélte, hogy a művészet megközelítése áll a legközelebb az igazi valósághoz. Egy interjúban a következőket mondta:
Tudniillik a tények befalazzák a valóságot. A művészet tulajdonképpen nem más, mint áttörni a tényeket és eljutni a valóságig. Ez a filozófia, ez az irodalom, ez a zene.
Számára az igazi valóság Istent jelentette.
A művész feladata Pilinszky szerint egy isteni világ felé való törekvés. Szerintem az a gondolat, hogy az elmélyüléssel és az elcsendesedéssel sokkal fontosabb és értékesebb dolgokat fedezhetünk fel a tényeken túl, mindenképpen hasznos lehet mindannyiunk számára.
Ez főként abban az ego-vezérelt zajban fontos, amiben élünk, és amiben egyre több ember veszíti el a kapcsolatot belső, lelki iránytűjével és válik magányossá.
A Kertész Imre Intézet KultúrArc című beszélgetés-sorozatának december 8-i vendége Vecsei H. Miklós, Junior Prima-díjas színművész lesz, akivel egyebek között Pilinszky szerelmi kötészetéről és színházhoz való viszonyáról is szó esik majd. Az esten Szirtes Edina hegedűművész előadásban megzenésített Pilinszky-verseket hallhat a közönség. A rendezvényre az alábbi linken regisztrálhatnak az érdeklődők.
