Futótűzként terjed a forradalmi szemléletmód a pénzügyi világban

Puskás András Magyar Bankholding vezérigazgató helyettes

A szakértők szerint az új perspektíva számtalan előnnyel jár, hiszen a vállalatok tevékenységében kiszűrhetők azok a sarokpontok, ahol energiamegtakarításra, hatékonyságnövelésre, vagyis költségcsökkentésre van lehetőség.

A közelmúltban a bankszektor új, az Environmental, Social és Governance (ESG) szemlélettel bővült, amely szavak együttese egy olyan keretrendszert jelöl, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a cégek tevékenységét. Az ezen alapuló gondolkodásmód a környezeti hatások vizsgálatára, a társadalmi kérdések kezelésére, valamint a vezetői döntéshozatal folyamatára egyaránt kitér. A téma kapcsán Puskás Andrással, a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Puskás András - Magyar Bankholding vezérigazgató helyettes Origo

A banki világban egyre inkább közismert ESG-szemlélet alapvetően három fő területre koncentrál. Az environmental, vagyis a környezeti szempont azt ítéli meg, hogy egy vállalat tevékenysége környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható; a social, azaz a társadalmi kritérium a vállalat közösségi működését és elkötelezettségét elemzi; a governance pedig az irányítást, a vállalat társadalmi normáknak való megfelelését vizsgálja. Az úttörő nézet egyes elemei már most is számos vállalatnál tetten érhetők – úgy, mint a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő építkezés, a gyerekbarát munkahely, vagy a kisebbségvédelem szempontjai.

Puskás András, a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettese szerint ez „egy olyan keretrendszer, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóságot figyelembe véve működjenek, hitelezzenek. Az ESG-stratégiát követő pénzügyi szakemberek már a fenntarthatósági szempontok alapján rangsorolják a cégeket, és ezek alapján hozzák meg befektetési döntéseiket. Nem pusztán egy felkapott trendről van tehát szó, hanem a finanszírozók és a szabályozók által egyre inkább megkövetelt hozzáállásról."

Az előremutató gondolkodásmód a klímaváltozással, a természeti erőforrásokkal, a légszennyezettséggel és számos egyéb szemponttal is foglalkozik (természetesen azzal a céllal, hogy az átlaghőmérséklet növekedés tartósan legalább 1,5 °C alatt maradjon).

„A társadalom növekvő elvárásai komoly lehetőséget hordoznak magukban a pénzügyi vállalatok számára is, amihez most már egyre jobban szigorodó szabályozások párosulnak. Ez jelentős kihívás minden nagyvállalat számára – fogalmaz szakértőnk – ugyanakkor, ha gyorsan tudunk alkalmazkodni ezen új célokhoz, az komoly versenyelőnyt jelenthet a piacon. Természetesen az önzetlen társadalmi felelősségvállalás továbbra is fontos, és nem csak az, amiből konkrét előny származik." A vásárlói szerepek változásával a pénzügyi szakértők ugyanis inkább azokat a vállalatokat, termékeket, szolgáltatásokat igyekeznek igénybe venni, amelyek bizonyítottan fenntarthatóan működnek, vagy erősek erre a törekvéseik.

Puskás András szerint a szemlétet számtalan előnnyel jár, hiszen egyrészt általa könnyen kiszűrhetők azok a tevékenységek és pontok, ahol energiamegtakarításra, hatékonyságnövelésre, ezáltal költségcsökkentésre van lehetőség, és a cég kedvezőbben juthat forráshoz, hiszen aki fenntartható módon működik és stratégiájában fontos helyen szerepel a fenntarthatóság, az könnyebben és olcsóbban juthat majd finanszírozáshoz. Az EU új költségvetési ciklusában is kiemelt figyelmet kap a fenntartható működésre való átállás, ily módon jelentős fejlesztési, beruházási forrás kerülhet az elkövetkezendő években hazánkba.

„A fenntarthatóan működő és ezt több platformon is hitelesen bizonyító vállalat egyre inkább vonzza az intézményi és magánbefektetőket egyaránt. Ebben szerepe van az általános tudatosságnak, de annak is, hogy – látva a megnyíló forrásokat, esetleges támogatásokat – sokkal pozitívabb kilátásaik lehetnek az eredményeiket illetően. A fogyasztók egyre tudatosabbá válnak, egy olyan generáció lép a legnagyobb vásárlóerővel bíró korcsoportba, amely számára már alap a zöld szempontok figyelembevétele."

A szakértő úgy látja, hogy a bankszektor a saját működésének átalakításán kívül a különböző termékeivel, szolgáltatásaival, valamint szakértő csapatával támogathatja a vállalatokat és lakossági ügyfeleket is abban, hogy minél fenntarthatóbb célokat tűzzenek ki maguk elé, amelyeket a saját eszközeivel tud finanszírozni is. Úgy érzi, szektorának vitathatatlan felelőssége van a jövő generációk védelmében, a környezet megóvásában, ezért a pénzintézetek törekszenek működésüket – a fizikai ügyfélkiszolgálás megtartásával – hatékonnyá és környezetbaráttá tenni. Ezt elsősorban piacvezető digitális megoldások segítségével kívánják elérni, valamint olyan szakértő partnerként járulnak hozzá a vállalatok és lakossági ügyfelek céljainak megvalósításához, amely a legversenyképesebb zöld termékekkel szolgálja ki őket.

„Mint általában, minden újdonságnál a pontos kockázatok természete és mértéke nehezen határozható meg, és nincs ez másképp az ESG-szemlélet bevezetésével sem. Önmagában a fenntartható finanszírozás egy nagyon tág fogalom, amibe jelenleg egy naperőmű-finanszírozást vagy energiatakarékos családi ház építésének a finanszírozását is be lehet sorolni, ha csak két egyszerű példát kellene kiemelni. Előbbinél egy fix, államilag garantált átvételi ár mérsékli a megtérülés kockázatát hosszú távon, míg utóbbinál a fogyasztó tudatossága, az energiatakarékos ingatlanon elérhető kvázi rezsimegtakarítás, és nem utolsó szempont a garantált fix kamatozásból adódó jövedelem megtakarítás. Természetesen ezen példák esetében is számtalan kockázat van jelen a futamidő során, de ezek esetében talán ki lehet jelenteni, hogy jól meg tudjuk becsülni a kockázatokat." – fogalmaz Puskás András.

Napjaink pénzügyi trendjeire nagy hatással van, hogy szakértők szerint az MNB egyre inkább elvárja, hogy a hitelintézetek mérlegeiben növekedjen a környezetileg fenntartható (zöld) iparágak ügyfelek részaránya a „barna" iparágakhoz, ügyfelekhez képest. Jó példa erre, hogy hazánk ötödik legnagyobb pénzintézete, a Takarék Jelzálogbank a hazai piacon másodikként bocsátott ki a közelmúltban zöld jelzáloglevelet, amelynek nyilvános forgalomba hozatala során 6,33 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, ebből 5 milliárd forintot fogadtak el az ötéves lejáratú, fix hozamú értékpapírra.

Puskás András szerint ahhoz még gyerekcipőben jár az ESG szemlélet, hogy konkrét versenyelőnyt lehessen párosítani a fenntartható működéshez. „Egy fenntarthatóságot elősegítő beruházásnak először ki kell kerülnie a kockázati tőkefinanszírozási stádiumból. Amint az a banki finanszírozási stádiumba ért, fontos, hogy kockázati modelleket lehessen készíteni – ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű adatnak is rendelkezésre kell állnia." Természetesen léteznek már fenntarthatósági jelentéskészítési irányelvek (pl. GRI - Global Reporting Initiative), de még szűk azon vállalatok köre, akinek ezt kötelezően használnia kell, és még évekre van előttünk, amíg jelentősen kibővül ezen vállalatok köre.

A Magyar Bankholdinghoz tartozó hitelintézetek, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank ügyfelei számára az indulás óta elérhetőek a NHP Zöld Otthon Program támogatott hiteltermékei. A program kedvező feltételekkel biztosít kölcsönt magyarországi, energiahatékony új lakóingatlan vásárlására vagy építésére.(X)

A cikk megjelenését a Takarékbank Zrt támogatta.