Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarországon elkezdődött a kínai Sinopharm-vakcinával is az oltás. Ez a vakcina miben különbözik a többi - Magyarországon is engedélyezett - vakcinától?
A kínai Sinopharm-vakcina teljes inaktivált vírust tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy mesterséges körülmények között szövettenyészeteken szaporítják a koronavírust, és amikor ez nagy mennyiségben elszaporodik, egy speciális kezeléssel megszüntetik a kórokozó szaporodóképességét – vagyis inaktiválják. A vírus nem képes másolni önmagát, nem képes sokszorozódni. De ugyanakkor a szerkezete megmarad – azok a fehérjék, amelyek alkotják a teljes vírust, nem károsodnak.
Körülbelül két tucat fehérje épít fel egy koronavírust – ezek pedig mind megtalálhatók a kínai vakcinában. Az összes többi – Magyarországon jelenleg engedélyezett – védőoltás egyetlen fehérje génjét tartalmazza, az úgynevezett tüskefehérjéét.
De mivel a vírus többféle fehérjét tartalmaz, és a kínai vakcinában az összes benne van, ezért ezek a fehérjék mind ellenanyagválaszt váltanak ki az emberi szervezetben. Az ellenanyagokat antitesteknek is hívjuk.
Mivel az inaktivált vakcina számos különböző antitest képződését eredményezi - úgynevezett összetett immunválaszt vált ki -, valószínűleg hatékonyabb védelmet jelent, ha a koronavírusban változások – mutációk – jelennek meg.
Ha a tüskefehérjében jelenik meg egy másik variáns – ami ellen feltételezhetően kevésbé védenek a csak tüskefehérjegént tartalmazó vakcinák -, akkor az emberi szervezetben még mindig számos egyéb ellenanyag áll rendelkezésre ahhoz, hogy a variáns vírusfertőzésnek gátat vessen, ha inaktivált vírust tartalmazó védőoltást kapott.
Ez azt jelenti, hogy a kínai vakcina hatékonyabb a vírus mutánsai, más variánsai ellen is?
Az immunológusok egy része szerint is hatékonyabb lehet az inaktivált vírust tartalmazó védőoltás – a koronavírus esetében a kínai Sinopharm –, mint a vektorvírus-, vagy az mRNS-vakcinák. Ugyanakkor azt el kell mondani, hogy az inaktivált vírust tartalmazó védőoltásokat súlyos autoimmun betegeknél fokozott óvatossággal alkalmazzák. Arra ugyan nincs bizonyíték, hogy az autoimmun betegeknél súlyosabb folyamatokat indukálna ez a típusú védőoltás, ennek ellenére lehetőleg más vakcinát alkalmaznak az orvosok, ha súlyos immunbetegségben szenved a páciens.
Többen attól tartanak, hogy a kínai vakcina régebbi technológiával készült. Azt azért mondjuk el, hogy inaktivált vírust tartalmazó védőoltást már mindenki kapott – akár többfélét is. Mely oltások készülnek ezzel a technológiával?
Természetesen, ezzel a technológiával készül számos védőoltás. A Magyarországon kötelezően forgalomban lévő vakcinák közül például a járványos gyermekbénulás elleni védőoltás is ilyen, amivel minden gyereket beoltanak. Inaktivált vírust tartalmaz az influenza elleni védőoltás is, amelyet nagyon sokan megkapnak minden évben. De így készül a kullancsencephalitis - vagyis a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás elleni - vakcina, és a veszettség elleni védőoltás is.
Azt kell megérteni, hogy az inaktivált vírust tartalmazó vakcina nem azt jelenti, hogy idejétmúlt, már nem használt, nem hatékony védőoltás. Ezek hatékonysága nagyon jó, és az oltási reakciók is rendkívül enyhék.
A kínai Sinopharm-vakcinát Magyarországon is vizsgálták, és ártalmatlannak, ugyanakkor hatékonynak bizonyult. Nem kell félni tőle, mert megbízható, valóban hatékony és ártalmatlan védőoltás.
Magyarországon emelkedik a fertőzöttek száma – a járvány harmadik hullámában járunk. Véleménye szerint azért több a beteg, mert az emberek belefáradtak a védekezésbe, vagy azért, mert a vírus brit variánsa gyorsabban terjed?
A járvány harmadik hullámának felfelé ívelő szakaszában járunk, és meggyőződésem, hogy ez a brit variáns megjelenésének a következménye. Az emberek ugyan valóban elfáradtak a járvány elleni védekezésben, de többségében továbbra is szabálykövetők, a szupermarketekben, tömegközlekedési eszközökön hordják a maszkot, és a kijárási tilalmat is betartják. A környezeti feltételek sem változtak jelentősen. Mégis egyre több a beteg – ez pedig az angol variáns számlájára írható.
Ha megjelenne egy olyan variáns, amely lényegesen különbözik a most terjedő vírusoktól, mennyi idő alatt lehetne kifejleszteni egy új, hatékony oltást?
Kezdjük ott, hogy ha egy ilyen mutáns megjelenne, ami ellen kevésbé védenének a most alkalmazott vakcinák, az nagyon nagy baj lenne. De a vírusvariánsok követése ma már sokkal gyorsabb, így akár három hónap alatt is elkészíthető új, hatékony vakcina. Felhívnám a figyelmet arra, hogy helytelen az a fanyalgás, ami a védőoltások gyártási idejét övezte.
Sokszor hallottuk azt a kérdést, hogy hogyan lehetett egy év alatt kifejleszteni a koronavírus ellen védőoltást. Tudni kell, hogy ahogyan a repülőgépipar, a számítástechnika, vagy az autóipar is jelentősen fejlődött az elmúlt években, ugyanúgy a vakcinagyártás is óriási fejlődésen ment át.
Korábban négy-öt évig tartott egy védőoltás kifejlesztése.
A technika fejlődése mellett ma már jóval kevesebb idő alatt lehet elkészíteni új, hatékony vakcinákat.
Ráadásul a mostani világjárvány olyan lökést adott a vakcinafejlesztésnek, ami korábban nem volt elképzelhető. Most még gyorsabban lehet előállítani új védőoltásokat, mert rengeteget tanultunk az elmúlt egy év alatt.
Térjünk vissza a vírus változékonyságára. Ezt befolyásolhatja-e, ha most sokan beoltatják magukat? Vagyis: ha az emberek nagy százaléka úgy dönt, kéri a védőoltást, azzal a mutációk megjelenése is csökkenhet?
Igen, ez nagyon fontos tényező. Ha az emberek 60-70 százaléka beoltatja magát, kialakul az úgynevezett nyájimmunitás, és a járvány megfékeződik. Ennek az az oka, hogy amikor a vírus megfertőzi az oltott embert – hiszen az oltás nem a fertőződéstől véd, hanem a betegség kialakulásától -, szaporodni kezd, de sokkal kisebb mennyiségben, mint azoknál az embereknél, akik nem oltatták magukat. Ráadásul annál az embernél, aki megkapta a védőoltást, nem éri el a vírus a létfontosságú szerveket - például a tüdőt vagy a szívet -, csak a felső légutakban, garatban, orrüregben szaporodik. Így jelentősen kevesebb vírus kerül a levegőbe, mintha az egész testünkben szaporodna a vírus. Ezáltal kisebb a környezet vírusterhelése is – kevesebb vírus jut ki a szabadba, és így a fertőződés lehetősége is csökken. Végül a járvány előbb-utóbb teljesen megszűnik. Ezzel párhuzamosan – és ez rendkívül fontos – kevesebb az esély újabb és újabb vírusvariánsok megjelenésére.
Minden egyes új vírusfertőzött ember lehetőséget biztosít újabb mutánsok képződésére. Ha pedig sokan beoltatják magukat, csökken a vírus terjedése, egyre kevesebben kapják el a kórokozót, tehát kisebb eséllyel alakulhat ki mutáció.
Összegezve: ha minél több ember beoltatja magát, csökken a fertőzöttek száma, csökken a fertőződés veszélye, jelentősen kevesebben lesznek súlyos betegek, kevesebben kerülnek kórházba, sokkal kevesebben halnak meg, és a mutációk kialakulásának esélye is csökken. Mindenképpen hallgassunk a szakemberekre, kérjük ki a háziorvosunk tanácsát, és oltassuk be minél többen magunkat. Az esetleges oltási reakciókról pedig értesítsük a háziorvosunkat, aki ezeket a nagyon ritka reakciókat jelenti különböző kérdőíveken. A jelentéseket a védőoltásokat gyártó cégek kapják majd meg, mert a visszajelzések alapján tudják még tökéletesebbé tenni a vakcinákat.
