Mit tegyünk, ha megfertőződtünk koronavírussal?

Vágólapra másolva!

„A fiatal betegek sokkal jobban tűrik a tüneteket, ezért gyakran nem keresik fel időben az orvosukat. Otthon várnak, hogy javuljon az állapotuk. Néhány nap múlva viszont még súlyosabbak lehetnek a tünetek. Sok fiatal fertőzött már olyan stádiumban érkezik a kórházba, hogy azonnal intenzív osztályra kerül" - mondta az Origónak Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a betegség korai szakaszában forduljanak orvoshoz az emberek. Bár a fiatalok szervezete az első napokban viszonylag jól kompenzálja az oxigénhiányt, de előfordulhat, hogy a kevesebb tünettel rendelkező betegnek már kiterjedt tüdőgyulladása van. Ha valaki azt érzi, hogy akármennyire is tűri a kellemetlen tüneteket, egyre rosszabbul érzi magát, vagy nem megy le a láza, esetleg légszomja van, köhög, és nem javul 2-3 nap elteltével, akkor mindenképpen szólni kell az orvosnak. A főigazgató szerint Magyarország nemcsak európai, hanem világviszonylatban is nagyon jól áll az átoltottságot tekintve. Ez annak köszönhető, hogy az ország nem várt a lassan érkező nyugati vakcinákra, hanem keletről származó védőoltásokat is beszerzett - így kezdődhetett meg a tömeges immunizálás. Interjú Vályi-Nagy Istvánnal, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójával.

Vági Barbara

Vágólapra másolva!

járvány Vályi-Nagy István Dél-pesti Centrumkórház koronavírus brit mutáns

Mennyire telített a Dél-pesti Centrumkórház?

Mindig van néhány üres ágy, ahová folyamatosan érkeznek az új betegek.

Ha nem marad már üres ágy, akkor mi a következő lépés? Van lehetőség arra, hogy más részlegeken nyissanak Covid-osztályokat?

Ehhez a régióhoz még öt kórház tartozik. Kedden egyeztettünk az intézményekkel, és racionalizáljuk az ágyszámokat.

Mindenképpen biztosítani tudunk helyet a betegeknek - ha nem a Dél-pesti Centrumkórházban, akkor a régióhoz tartozó öt kórház valamelyikében.

Nálunk is van lehetőség a bővítésre.

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója Fotó: Szabó Gábor - Origo

A nem Covid-ellátás hogyan zajlik most a Dél-pesti Centrumkórházban?

Egy éve lényegében szinte csak Covid-ellátással foglalkozik a kórházunk. Ezen kívül működik még a traumatológia, a hematológia és őssejt-transzplantációs osztály, az onkológia és a szülészet-nőgyógyászat.

Van elegendő védőfelszerelés és eszköz?

Minden eszköz, védőfelszerelés rendelkezésre áll természetesen, van elegendő lélegeztetőgép, oxigénellátási kapacitás, és többféle gyógyszert is tudunk alkalmazni. Az eszközökben, védőfelszerelésekben, gyógyszerekben nincs hiány.

Milyen gyógyszert tudnak most alkalmazni a betegeknél?

A Covid-betegek gyógyítása attól függ, hogy a betegség melyik szakaszáról van szó. Ma már a háziorvosok is felírhatják a Favipiravir nevű gyógyszert, ami a betegség korai szakaszában lehet hatásos. Ilyenkor a vírus szaporodása ellen kell küzdeni. Később, ha a beteg kórházba kerül, a heveny gyulladás és az immunrendszer túlzott reakciója ellen kell küzdeni - más gyógyszerekkel.

Újdonság, hogy Magyarországon már elérhető a Bamlanivimab nevű gyógyszer, amelyet gyógyult betegek vérplazmájából állítottak elő.

Ez az antitest alkalmas a gyógyításra, amikor a beteg még nem került kórházba. A fertőzöttek nagy részénél hatásos, megállítja a tünetek súlyosbodását. A tapasztalatok szerint, aki megkapta a Bamlanivimab nevű szert, nem került kórházba. A gyógyszer nemcsak Budapesten, hanem a megyei és a városi kórházakban is rendelkezésre áll.

Hogyan kaphatja meg a beteg a Bamlanivimab nevű gyógyszert?

A páciens jelentkezik a háziorvosánál, ha kiderül, hogy Covid-fertőzött. A háziorvos eldönti, hogy a betegség milyen szakaszában jár, és annak megfelelően vagy Favipiravirt ír fel neki, vagy beküldi a beteget a kórházba, ahol rendelkezésre áll a Bamlanivimab. A kórházban az orvosok eldöntik, hogy a beteg megkaphatja-e ezt a gyógyszert - ami egy rövid infúzió -, vagy nem. Ez egy innovatív kezelés, és lényegében hasonló ahhoz, amikor gyógyult betegek vérplazmáját adjuk a páciensnek.

Az Országos Vérellátó Szolgálatnál folyamatosan várják a gyógyult betegeket, hogy adjanak vérplazmát. Akik nem voltak betegek, de megkapták már mind a két oltást, és kialakult az ellenanyag a szervezetükben, ők is adhatnak vért?

Kidolgoztunk erre egy protokollt. Ha megkapjuk az engedélyt, akkor elkezdjük gyűjteni az oltott betegek plazmáját is. Leginkább magunkon kezdjük - orvosokon -, hiszen mi voltunk elsőként beoltva. Eddig azt vizsgáltuk, hogy az oltás milyen immunológiai hatást váltott ki. Ez megtörtént, és látjuk, hogy a Pfizer esetében - mert eddig csak azt vizsgáltuk - erős az immunválasz. Erősebb, mint azoknál, akik átestek a fertőzésen.

Arányaiban most mennyivel több a fiatal beteg?

Sokkal több a 40 és 55 év közötti fertőzött a kórházban. Magyarországon először az egészségügyi dolgozókat és az időseket oltották be. Kétségtelen, hogy ennek az oltási programnak a hatása már mutatkozik. Ez lehet az egyik oka, hogy a fiatal korosztály között kezdett terjedni a vírus. A másik ok pedig az, hogy ez a brit mutáns kórokozó sokkal virulensebb - gyorsabban terjed az emberek között.

Fontos elmondani, hogy a fiatal betegek sokkal jobban tűrik a tüneteket. Ezért gyakran nem keresik fel időben az orvosukat. Nem vizsgáltatják meg magukat, hanem otthon várnak, hogy javuljon az állapotuk. Néhány nap múlva viszont még súlyosabbak lesznek a tünetek. Sok fiatal fertőzött már olyan stádiumban érkezik a kórházba, hogy azonnal intenzív osztályra kerül.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a betegség korai szakaszában forduljanak orvoshoz, vizsgáltassák meg magukat az emberek. A háziorvosok is vegyék sokkal komolyabban a fiatalok betegségét, mert az első napokban viszonylag jól kompenzálja a szervezetük az oxigénhiányt, miközben előfordulhat, hogy a kevesebb tünettel rendelkező betegnek már kiterjedt tüdőgyulladása van.

Az emberek többsége nyilván nem szalad azonnal orvoshoz, amint megjelennek az első tünetek. Hol van az a pont, amikor mindenképpen el kell menni orvoshoz?

Ha valaki azt érzi, hogy akármennyire is tűri a kellemetlen tüneteket, egyre rosszabbul érzi magát, vagy nem megy le a láza, esetleg légszomja van, köhög, és nem javul 2-3 nap múlva, akkor mindenképpen szólni kell az orvosnak.

Egy mellkas-CT-vel el lehet dönteni, hogy a páciens a betegség mely fázisában van. Ha ezt megtudjuk, sokkal hatékonyabban gyógyítható a betegség a fertőzés korai szakaszában.

Magyarországon a koronavírus brit mutánsa terjed intenzíven. Azt olvashattuk, hogy a betegség súlyosabb lefolyású lehet. Ez mit jelent? Gyorsabb a betegség lefolyása, vagy a tünetek súlyosabbak?

Azt már tudjuk, hogy a koronavírus brit variánsa sokkal nagyobb hatásfokkal kötődik a célsejtekhez. Gyorsabban megbetegíti az embereket, a fertőzés masszívabb, és egyszerre több vírus is eredményesen kötődhet a sejtekhez - ezáltal a fertőzés kiterjedése nagyobb.

Hamarabb súlyos állapotba kerülhetnek a betegek.

Ezen kívül - ahogy már említettem -, a fiatal betegek később kerülnek a kórházakba, és kétségtelenül ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy úgy gondoljuk, súlyosabb a betegség lefolyása náluk.

De azért az még mindig igaz, hogy az esetek nagy részében nincs szükség kórházi kezelésre?

Természetesen, a fertőzöttek többsége otthon meggyógyul. De azt el kell mondani, hogy a brit mutáns hihetetlen gyorsasággal leváltotta az előző variánst, amelyet vad típusú vírusnak neveztünk el. Ma már a betegek 80 százaléka biztos, hogy a brit mutáns vírustól beteg.

A brit mutáns vírus ellen is hatékony a maszkviselés, a távolságtartás és a fertőtlenítés?

Igen, de a szabályokat még nagyobb figyelemmel kell betartani.

Ma már kevésbé hangsúlyozzák, hogy tartsuk a távolságot másoktól, zárt térben több ember ne tartózkodjon 10-15 percnél tovább, folyamatosan hordjuk a maszkot és fertőtlenítsük a kezünket. Amíg nem kapja meg mindenki az oltásokat, csak így lehet védekezni a vírus terjedése ellen.

Mit tanácsol az oltópontokra érkező embereknek?

Az oltópontokon folyamatos az oltás, nagy rendben folyik a munka. Pontos eligazítást kap a páciens, hogy hová kell menni, hol kell várakozni azoknak, akik az oltásra várnak, és hol kell megfigyelésre maradni, akik már megkapták.

Azt kérem, hogy az emberek a lehető legkevesebbet mozogjanak, tartsák be az utasításokat, maradjanak maszkban, és az oltópontokon is tartsák a távolságot egymástól.

Fontos, hogy a beoltottak is elkaphatják a betegséget az első napokban, tehát ha meg is kapták az oltást, ugyanúgy vigyázniuk kell magukra. A második oltás után két héttel alakulhat ki a szervezetükben a védelem, amely megakadályozhatja, hogy kórházba kerüljenek, ha elkapják a vírust.

Hogyan haladnak az oltásokkal Magyarországon?

Magyarország nagyon jól áll a lakosság átoltottságának tekintetében, mert időben lépett az ország, és beszerezte a keletről származó vakcinákat is.

Így kezdődhetett meg a tömeges oltás.

Nem vártunk a lassan érkező nyugati vakcinákra, és ez hatalmas előny. Az oltás az egyetlen kiút, hogy immunizáljuk az embereket.

A lezárások is nagyon fontosak, mert fizikailag is meg kell akadályozni a betegség terjedését. Összefoglalva:

a lezárások időben történtek, jól haladunk az oltásokkal, intenzíven oltunk, amennyit csak lehet.

Ami most a legfontosabb - hangsúlyozom -, hogy a fiatal betegek gyorsan forduljanak orvoshoz. Ezt annak ellenére mondom, hogy le vagyunk terhelve. De nem szabad megvárni, hogy súlyos betegség alakuljon ki.