Brüsszel megint elkésett egy vakcina engedélyezésével, és megint rossz szerződést kötött

Magyarországon jelenleg öt koronavírus elleni vakcina elérhető, a legtöbb az Európai Unióban. Ezek a következők: az amerikai-német Pfizer/BioNTech, az amerikai Moderna, a brit-svéd AstraZeneca, az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm oltóanyaga. Főleg az úgynevezett „keleti" vakcináknak köszönhetően Magyarország átoltottság területén a második az Európai Unióban, míg világszinten a 12. Csütörtökön pedig Brüsszel - ismét késéssel - engedélyezte az amerikai Johnson & Johnson európai leányvállalata, a Janssen vakcináját. Magyarország ebből 4,3 milliót rendelt, mivel ebből egy adag kell, ez 4,3 millió ember számára elég. A szállítások áprilisban kezdődnek, de Brüsszel ezt a szerződést is elrontotta, a Johnson & Johnson már be is jelentette, hogy nem tudja teljesíteni a második negyedéves szállításokat.

Magyarországon pénteki adatok alapján 1 229 827 ember kapta meg valamelyik koronavírus elleni vakcina első adagját, és 351 694 fő már a második dózist is.

Ez 12,6 százalékos átoltottsági aránynak felel meg, amelynek köszönhetően hazánk a második az Európai Unió szintjén,

csupán a félmilliós Málta előz meg bennünket. Az uniós átoltottsági átlag egyébként 7 százalékos.

Somogyi Nóra ápoló beolt egy idős férfit a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának első adagjával a Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórházának oltópontján, Békéscsabán, 2021. március 7-én Forrás: MTI/Rosta Tibor

A sok tekintetben Magyarországgal szemben kritikus német Die Welt csütörtökön

EURÓPA OLTÁSBAJNOKÁNAK MINŐSÍTETTE MAGYARORSZÁGOT.

A Magyarországról általában csak negatív híreszteléseket közlő New York Times szombaton

MEGDICSÉRTE A MAGYAR OLTÁSI PROGRAMOT, KIEMELVE, HOGY BEOLTOTTSÁG TERÜLETÉN HAZÁNK A 12. VILÁGSZINTEN.

Jelenleg

hazánkban érhető el a legtöbb fajta oltóanyag az EU-ban, szám szerint öt, az amerikai-német Pfizer/BioNTech, az amerikai Moderna, a brit-svéd AstraZeneca, az orosz Szuptnyik V és a kínai Sinopharm vakcinája.

Csütörtökön pedig engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség az amerikai Johnson & Johnson Janssen típusú vakcináját, így nemsokára hatra bővülhet a hazai kínálat.

Magyarország összesen több mint 31 millió adag oltóanyagot kötött le,

ha beleszámoljuk a CureVac félmillió vakcináját is, amelyből a brüsszeli engedély hiánya miatt azonban még egy darab sem érkezett meg.

Ebből 24 millió adag oltóanyagot várunk az uniós beszerzésből, ennek eddig a 6 százaléka érkezett meg három gyártótól. A keletiekből pedig 7 milliót várunk, ennek már több mint 20 százaléka megérkezett.

Forrás: koronavirus.gov.hu

Pfizer/BioNTech

A napokban az eddigi 6,5 millió adagról 10,87 millióra növeltük a lekötött Pfizer/BioNTech-oltóanyag mennyiségét. Ebből eddig 1 millió érkezett meg, ami 500 ezer ember beoltására elegendő. Tekintettel a járvány harmadik hullámára, márciustól a Pfizer/BioNTech második adagját a korábbi 21 nap helyett 35 napos különbséggel adják be. 18 év felettieket oltanak vele, köztük krónikus betegeket is.

Moderna

A Modernából 1 744 000 adagot kötöttünk le, ebből azonban csak 80 ezer érkezett meg, ami 40 ezer ember beoltására elegendő. A Moderna két adagját 28 nap különbséggel adják be. 18 év felettieket oltanak vele, köztük krónikus betegeket is.

AstraZeneca

Az AstraZenecából 6 540 000 adagot kötöttünk le, ebből 405 ezer érkezett meg, tehát elvben fele ennyi ember számára elég. Az AstraZeneca második adagját a korábbi 4 hét helyett március 1-től 12 hetes különbséggel adják be, azért, hogy minél kevesebbet kelljen tartalékolni, és minél többet lehessen azonnal beadni. Március 3-ig csak 18-59 közöttieknek adták be, de azóta, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően már 60 év felettieknek is. A krónikus betegeknek is ajánlott.

Janssen

A Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat Ad26.COV2.S nevű vakcinája a vektorvakcinák csoportjába tartozik.

Ilyen típusú oltásokat már alkalmaznak hazánkban, ezen az elven működik az AstraZeneca oltóanyaga és az orosz Szputnyik V is.

Az Ad26.COV2.S a koronavírus legfontosabb fehérjéjét, az immunválaszt kiváltó fehérjetüskéket a szervezetünkkel készítteti el. Ebben némileg hasonlít a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) molekula hordozza, addig a belga kutatók

DNS-BE (DEZOXIRIBONUKLEINSAVBA) CSOMAGOLTÁK A VÍRUSFEHÉRJE TERVRAJZÁT.

Forrás: AFP/KAMIL KRZACZYNSKI

A Janssen-oltóanyagból 4,36 millió adagot vár Magyarország, amely ugyanennyi ember oltását teszi lehetővé, mert ez az első olyan vakcina, amely egydózisú.

További előny, hogy szállítása és tárolása nem igényel fagyasztást:

2-8 CELSIUS-FOKON HÁROM HÓNAPIG TÁROLHATÓ, - 20 CELSIUS-FOKON PEDIG KÉT ÉVIG IS ELÁLL.

A védelem a vakcina beadását követő második héten már kialakul.

Szputnyik V

Az első szállítmányban 45 600, majd február 22-én 100 ezer, március 2-án pedig 280 ezer Szputnyik V vakcina érkezett meg Magyarországra. Az utóbbiból 100 ezer a második dózis (ez az egyetlen vakcina, ahol a két dózis különbözik, ezért hatékonyabb, mint a hasonló elven működő Astra Zeneca). A Szuptnyik két adagját 21 nap elteltével adják be. Bizonyos - az alkalmazási előírásban rögzített - kockázati krónikus betegségek esetén nem ajánlott. A beadhatóságról az oltóorvos dönt.

Az Európai Gyógyszerügynökség március 4-én bejelentette, hogy a Humángyógyszer Bizottsága megkezdte a Szputnyik V folyamatos felülvizsgálatát.

Az oltóanyag uniós kérelmezője az R-Pharm moszkvai székhelyű gyógyszergyár németországi leányvállalata.

Sinopharm

A Sinopharm vakcinájából Magyarország 5 millió darabot kötött le, ebből 1 millió meg is érkezett, ami 500 ezer ember beoltására elengedő, mivel kétdózisú oltóanyagról beszélhetünk ebben az esetben is. A két dózis beadása között 28 napnak kell eltelnie. Ugyanakkor itt is többet adtak már be első adagként, mivel várható a következő szállítmány is.

Brüsszel elrontotta a vakcinabeszerzést, most pedig nem akarja nyilvánosságra hozni a szerződéseket

Ahogy az köztudott, míg

A DONALD TRUMP VEZETTE EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA MÁR 2020 JÚLIUSÁBAN SZERZŐDÖTT A PFIZER/BIONTECH AMERIKAI-NÉMET VÁLLALATTAL, ADDIG BRÜSSZEL ERRE NOVEMBERIG (!) VÁRT.

Ráadásképpen, ezt megelőzően 4 hónapig alkudozott a vakcina áráról, miközben mások, például Izrael, addigra már megvették az oltóanyagokat.

Számos uniós tagállamnak az általános és köztudott lassúság mellett azzal van problémája, hogy Brüsszel olyan szerződéseket kötött a Pfizer/BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca gyártókkal,

amelyek értelmében, amíg érvényben vannak ezek, addig az Európai Unió egyetlen tagállama sem vehet az említett 3 gyártótól koronavírus elleni vakcinákat.

Ugyanakkor valami ezzel sem stimmel. Legutóbb az osztrák kancellár kifogásolta, hogy egyes országok (például Hollandia és Dánia) több vakcinát kapnak, mint amennyi nekik járna, míg más országok (Horvátország és Bulgária például) kevesebbet.

Noha Brüsszel megköveteli a tagállamoktól a transzparenciát, saját magára nézve ezt nem tartja kötelező érvényűnek, erre rávilágít az a tény is, hogy

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NEM HAJLANDÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZNI A VAKCINAGYÁRTÓKKAL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEKET.

Brüsszellel ellentétben a magyar kormány csütörtökön nyilvánosságra hozta a Moszkvával és Pekinggel kötött szerződéseket a Szputnyik V, illetve a Sinopharm vakcinájának a megvásárlásáról.

Gulyás Gergely miniszter ezzel kapcsolatosan közölte:

A magyar kormány a vakcinabeszerzések ügyében a nyilvánosság pártján áll. Ahogy ígértem, nyilvánosságra hozzuk a kínai és az orosz szerződéseket, továbbá arra kérjük az Európai Bizottságot is: hozzák nyilvánosságra a Brüsszel által kötött szerződéseket!

A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter után most már az osztrák kancellár is a szerződések átláthatóságának biztosítását követeli.