A rezsicsökkentésből és a munkahelyek megvédéséből nem enged a kormány

A baloldalnak csak addig fontos a környezet védelme, amíg üres jelszavakat skandálhatnak. Karácsony Gergely másfél éve tartó főpolgármestersége is rámutat: a gyakorlatban semmit nem tesznek a klíma és a természet védelme érdekében, csak rontanak a helyzeten, például a budapesti szemetesek negyedének a leszereltetésével – többek közt erről beszélt az Origo.hu-nak Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese elmondta, hogy a kormány a koronavírus-járvány egy éve alatt is folytatta a munkát a teremtett világ védelméért, amelyben az igazi áttörést a körforgásos gazdaságra való átállás hozza majd.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma mennyiben módosíthat a kormány korábbi zöld vállalásain és tervein?

A Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet valamivel több, mint egy éve fogadta el a Kormány. Ez a dokumentum nemcsak összegzi a törekvéseinket, hanem egy szigorú menetrendet is felállít. Amikor kidolgoztuk persze még nem tudtuk, hogy hónapokon belül egy pusztító világjárvánnyal kell szembenéznünk.

Szemben a baloldallal, a mi célunk nem az, hogy különböző álcivil szervezeteknek és a nemzetközi közvéleménynek tetszelegjünk, nemcsak beszélünk a környezeti örökségünk védelméről, hanem cselekszünk is.

Ez a kötelességünk, hiszen a környezetünket a lehető legjobb állapotban akarjuk továbbadni a gyermekeinknek és unokáinknak. Éppen ezért a koronavírus-járvány sem jelent akadályt az akcióterv végrehajtásában, ütemezetten zajlanak a tervezett programok.

Schanda Tamás: A koronavírus-járvány sem jelent akadályt az akcióterv végrehajtásában, ütemezetten zajlanak a tervezett programok. Fotó: Hirling Bálint - Origo

Milyen lépések történetek eddig?

Betiltottuk például az egyszer használatos műanyagokat, és átalakítottuk a hulladékgazdálkodás rendszerét, létrejött a hulladékgazdálkodási hatóság. Az utóbbit egy helyettes államtitkár vezeti majd, és a munkatársak részben a minisztériumban, részben a kormányhivatalokban dolgoznak majd. Ennek a hatóságnak a legfőbb célja az illegális szemétlerakók keletkezésének a megállítása, és a meglévő lerakatok felszámolása lesz. Eddig is nagy kihívást jelentett a szemetelés megfékezése, de most sajnos egy új problémával is szembe kell néznünk.

Minden normális embert zavarnak a szemétkupacok – legyen szó akár az utak mentén, erdők szélén lerakott óriási halmokról, akár a városok utcáin szétszórt hulladékról. Míg az emberek túlnyomó többsége azt szeretné, hogy ez a visszataszító gyakorlat véget érjen, Karácsony Gergely főpolgármester és a népes tanácsadóserege leszereltette a budapesti kukák negyedét.

Ez számukra a zöld politika: beszélnek, ígérgetnek összevissza, közben pedig csak rontanak a helyzeten. Mi igyekszünk helyettük is dolgozni, az általuk okozott károkat is rendezni.

Lesznek-e szigorúbb büntetések az illegális szemétlerakókkal szemben?

Igen, az Országgyűlés már döntött is erről, szigorúbb büntetésre számíthatnak a szemetelők. Emellett egyértelművé tettük azt is, hogy kinek mi a felelőssége az illegális hulladéklerakatok felszámolásában, illetve az újabbak létrejöttének a megakadályozásában. Tiszta vizet öntöttünk a pohárba.

Hogyan fog megvalósulni Magyarországon a körforgásos gazdaság?

Furcsa kifejezés ez, de a lényege, hogy a hulladék érték is lehet – sőt nagyon gyakran az. Minél kevesebb olyan hulladéknak kell keletkeznie, amit később nem hasznosítunk újra. Ugyanis az a helyzet, hogy természetesen szükség van arra, hogy a hétköznapok során minden ember vállalja a felelősséget és figyelembe vegye a környezetvédelmi szempontokat.

De attól nem lesz fenntartható a gazdaságunk és tiszta a környezetünk, hogy például Angliából rendeljük a bogárlisztet az uzsonnánkhoz.

Igazi áttörést csak akkor érhetünk el, ha a gazdaság egészében megvalósul a szemléletváltás, és technológiai változás. Ennek alárendelve alakítjuk át a szabályozást, és soha nem látott forrásokat fordítunk erre a célra az elkövetkező években. Kiemelten fontos, hogy a piaci szereplőkkel megfelelő partnerséget tudjunk kialakítani ebben a munkában, mert együtt kell megoldanunk ezt a kérdést.

"Ugyanis az a helyzet, hogy természetesen szükség van arra, hogy a hétköznapok során minden ember vállalja a felelősséget és figyelembe vegye a környezetvédelmi szempontokat" Fotó: Hirling Bálint - Origo

Mekkora forráshoz juthat az ország az uniós helyreállítási alapból és a következő hétéves költségvetésből a zöldgazdaság fejlesztésére?

Mind a két, több ezermilliárd forintos forrás tekintetében zajlanak a tárgyalások, de pontos programokról nincs még végleges megállapodás. A már említett körforgásos gazdaság létrehozása kiemelt feladat és cél ezeknek a forrásoknak a felhasználásánál is, és értelemszerűen a klímavédelmi célokat is ebből a keretből finanszírozzuk majd. Számunkra alapvetés, hogy a gazdaságot, valamint az ipart úgy kell „zöldebbé” tennünk, hogy az semmilyen módon ne menjen a magyar emberek rovására.

Nem emelkedhet a rezsi és az élelmiszerek ára, továbbá a munkahelyeket is meg kell őrizni.

Azonban sajnos nem mindenki gondolja így. A baloldal ebben sincs tekintettel a polgárokra, ennek az egyik példája az is, amit a Mátrai Erőmű kapcsán művelnek. Be akarják zárni, így több ezer ember elveszítené a munkáját, több ezer család megélhetése kerülne veszélybe. A kormány, ezzel szemben, fejleszteni akarja a Mátrai Erőművet, és ennek érdekében több száz milliárd forintot mozgósítunk is. Így 2025-re megszűnik a lignit-alapú villamosenergia-termelés, és úgy alakítjuk környezetbaráttá az erőművet, hogy a családok megélhetése megmarad, és az ország energiaellátása is biztosítva lesz.

Mi lesz a paksi bővítés sorsa? Az ellenzék azonnal leállítaná a fejlesztést.

A baloldal Paks ügyében is egy teljesen ostoba és felelőtlen kampányt folytat. Érthetetlen, hogy kinek akarnak megfelelni – az biztos, hogy nem a magyar embereknek. Veszélyeztetik az ország biztonságos energiaellátását. Paks nélkül ugyanis nincsen energiabiztonság és energiaszuverenitás Magyarországon, és nincs klímasemleges energiatermelés sem. Jól látjuk, hogy azok az országok, amelyek leállították az atomenergia-termelésüket, azok szenes erőműveket kapcsoltak vissza, tehát azt a technológiát, ami a lehető legkörnyezetszennyezőbb. Ez történt Németországban is. Közben persze teljesen egyértelmű, hogy szükség van olyan erőművekre, amelyek szennyezés nélkül biztosítják folyamatosan az olcsó áramot. A baloldal olyan energiapolitikát akar folytatni, ami veszélyezteti a rezsicsökkentést, és kiszolgáltatja a külföldieknek a hazai energiaellátást.

Ha Paksot kiiktatják, az egyrészt importfüggőségünket növelné, másfelől pedig ellehetetlenítené hazánk klímapolitikai vállalásainak teljesítését. De sajnos látnunk kell, hogy Gyurcsány és a szövetségesei bármilyen abszurd és káros lépésre képesek, csak hogy keresztbetegyenek a kormánynak.

A tavalyi év egyik legszégyenteljesebb baloldali teljesítménye talán az volt, hogy nem szavazták meg azt a határozatot, amelyet egyébként ők maguk terjesztettek be a klímavédelem előmozdítása érdekében. Ez a határozat rögzítette a 2050-es klímasemlegességi célokat. De nem akarnak még ebben a témában sem együttműködni, és közös lépéseket tenni. Pedig ez egy olyan ügy, amelyben pártok feletti együttműködés kellene, mert itt a gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó.

Schanda Tamás: A tavalyi év egyik legszégyenteljesebb baloldali teljesítménye talán az volt, hogy nem szavazták meg azt a határozatot, amelyet egyébként ők maguk terjesztettek be a klímavédelem előmozdítása érdekében Fotó: Hirling Bálint - Origo

Mikortól jelenhetnek meg az első pályázatok az uniós források lehívására?

A munka már zajlik, jó pár fejlesztés esetében indulnak a közbeszerzések. 2021 és 2022 a fejlesztések éve lesz. Rengeteg pályázat indul majd, és ezermilliárdokban lesznek mérhetőek a beruházások.

Egy túl gyorsan jött klímasemlegesség nem rontaná az ország versenyképességét?

Mi elkötelezettek vagyunk, hogy a 2030-ra és 2050-re vállalt uniós célokat közösen megvalósítsuk. Nem azért, mert ezt Brüsszel előírja, hanem mert ez a hazánk érdeke. Persze elvárjuk, hogy azok az országok is csökkentsék a kibocsátásukat Magyarországhoz hasonlóan, akik egyrészt nálunk gazdagabbak, másrészt eddig cselekvés helyett csak újabb és újabb távoli célokat tűztek ki maguk elé.

Meggyőződésünk, hogy a környezet megóvása és a gazdaság erősödése nem egymást kizáró célok – sőt épphogy segíthetik is egymást, például a korszerű, innovatív technológiák bevezetése és térnyerése által.

A magyar gazdaság érdekeit meg fogjuk védeni a klímasemlegesség elérése során, és azt szeretnénk, hogy minden uniós tagállam tegyen hasonlóan, hiszen ez a közös érdekünk. Európa ugyanis csak akkor lehet versenyképes globális szereplő, ha erős és sikeres nemzetállamok alkotják.