Hogyan kell ápolni otthon a koronavírusos beteget, és mikor fontos orvost hívni?

Budapest, 2020. március 25. Mentőautó 2020. március 25-én a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Szent László Kórházánál, ahol koronavírussal fertőzött betegeket ápolnak. MTI/Szigetváry Zsolt

A két nemzetközileg elismert szegedi kutató – Horváth Péter informatikus és Kintses Bálint biológus – által készített, KOVIDők nevű oldal azt mutatja be, hogyan kell otthon ápolni a koronavírusos beteg hozzátartozókat.

Az ápoláshoz milyen segédeszközöket kell tartsunk otthon?

• Lázmérő (legpontosabb a hagyományos lázmérő vagy a digitális fülhőmérő)
• Lázcsillapító (Elegendő mennyiség – 2 doboz, felnőtt részére). Például: paracetamol (500 mg-os kiszerelés), ibuprofen (600 mg), metamizol (Algopyrin vagy Panalgorin tabletta, 500 mg-os kiszerelés), aszpirin 500 mg [gyermekeknek aszpirint adni tilos!]
• Smecta por, amiből hasmenés esetén a felnőtt naponta legfeljebb 3×2 tasaknyit vehet be, de általában napi 2 tasak megszünteti a COVID-os hasmenést
• Pulzoximéter (patikából, gyógyászati segédeszközöket forgalmazó üzletből vagy internetről beszerezhető)
• Vérnyomásmérő (a felkaros vérnyomásmérők a legmegbízhatóbbak; fontos a felkar körfogatának megfelelő mandzsettaméret)
• Tartós élelmiszerek a kötelező karantén idejére
• Maszk (elegendő mennyiség, egyszer használatos)
• Gumikesztyű (elegendő mennyiség, egyszer használatos, a beteget ápoló családtag minden kontaktus során új maszkot és gumikesztyűt kell, hogy viseljen!)
• Szappan (a meleg szappanos vizes kézmosás a kézhigiénia leghatékonyabb módja)
• Kézfertőtlenítő
• Műanyag szemeteszsák (a beteggel érintkezésbe kerülő hulladékok biztonságos kezelésére)

LEGYEN KÉZNÉL: OLYAN ROKON, SZOMSZÉD VAGY ISMERŐS ELÉRHETŐSÉGE,

aki szükség esetén elmegy helyettünk a patikába, boltba (a beteg és a vele érintkezők patikába sem mehetnek!)

A HÁZIORVOS TELEFONSZÁMA,

TAJ-KÁRTYA,

SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY,

EGY LISTA, AMELYEN A KÖVETKEZŐK SZEREPELNEK:

1. SZEDETT GYÓGYSZEREK (pontos név, dózis, adagolás);
2. ISMERT BETEGSÉGEK (tüdő-, szív és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, stb.; mióta kezelik, mikor járt emiatt a beteg utoljára orvosnál);
3. KORÁBBI MŰTÉTEK (időpontjuk);
4. ISMERT GYÓGYSZERALLERGIA és az allergiás reakció jellege (pl. anafilaxia, bőrkiütés, lábdagadás, stb.);
5. LEGKÖZELEBBI (értesítendő) HOZZÁTARTOZÓ neve, telefonszáma, lakcíme.

Mit tegyek, ha elkaptam a fertőzést?

• 24 órás betegfelügyelet és szükség szerinti ápolás, napi telefonos kapcsolat a háziorvossal
• Elkülönítés a lakáson belül (fertőzésgyanú esetén is!)
• Szigorú karantén, a családtagok számára is!
• A gyógyszereket rokon, szomszéd szerezze be! (A beteg és a vele érintkezők patikába sem mehetnek!)

COVID-gyanú esetén azonnal konzultálni kell a háziorvossal vagy ügyletes orvossal, ha a következők bármelyike fennáll:

1. Immungyengeség (kezelt daganatos betegség, leukémia, kezelt limfóma, autoimmun betegség transzplantált beteg; szteroidkezelés, immunrendszert befolyásoló egyéb gyógyszerszedés)
2. Súlyos tüdőbetegség (rendszeres pulmonológiai gondozás)
3. Súlyos szív- és érrendszeri betegség (rendszeres kardiológiai gondozás)

Mik a leggyakoribb tünetek?

Szag- és ízérzékelés megváltozása/elvesztése, magas láz, rossz közérzet, száraz köhögés, fejfájás, szapora szívdobogás, a bőr érzékenysége, ízületi fájdalom, kifejezett fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség.

Mit tegyen a beteg?

• Ágynyugalom (minél többet feküdjön a beteg hason vagy oldalra fordulva, mert ezzel a hát felőli tüdőterületeket tehermentesítjük, javul a tüdőbeli keringés és az oxigénszállítás!)
• Megfelelő folyadékbevitel (lázas beteg számára legalább napi 2 liter víz, tea, húsleveslé)
• Rendszeres étkezés (könnyen emészthető ételek)

Vezessünk naplót!

Ellenőrizzük naponta többször a beteg állapotát, jegyezzük fel a tapasztalatokat:

• Testhőmérséklet (lázmenet): naponta két alkalommal (reggel és este), illetve ha lázasnak érzi magát vagy fulladni kezd a beteg
• Légzésszám (az egészséges felnőtt légzésszáma 12–20/perc)
• Pulzusszám napi 2-szer, szívbetegnél napi 3-szor
• Vérnyomásmérés napi 2-szer
• Vér oxigénszintje napi 2-szer
• Napi folyadékbevitel mennyisége és napi vizeletürítések száma
• Cukorbetegnél vércukorszint ellenőrzése napi 3-szor
• Szedett gyógyszerek (fontos az időpont is, különösen a lázcsillapító bevételének időpontja!)

Lázcsillapítás

• A lázcsillapítók a fájdalmat is enyhítik.
• A láz- és fájdalomcsillapítók 4-6 ÓRÁNKÉNT szedhetők, lehetőleg az étkezéssel együtt vegyük be TILOS EGYSZERRE TÖBBFÉLE láz- és fájdalomcsillapítót bevenni, mert túladagoláshoz vezet! Az esedékes időpontokban két különböző típusú lázcsillapítót (pl. paracetamol, ibuprofen, metamizol, aszpirin) váltva szedve növelhető a hatékonyság
• Ha a lázcsillapítás ellenére tartósan magas a láz (>39 °C), a beteg hátát és mellkasát langyos vizes törülközőbe kell csavarni (HŰTŐBOROGATÁS, priznic).
• A törülközőt kb. ötpercenként le kell hűteni. A hűtést addig folytatni, ameddig a testhőmérséklet legalább 1°C-ot csökken vagy 38°C alá süllyed.
• Fontos, hogy minél nagyobb felületen hűtsük a testet, a csuklókra és a bokára tett vizes ruha nem viszi le a lázat!

Szellőztessünk gyakran!

A hideg, párás levegő csökkenti a légszomj érzését

VESZÉLYHELYZETET JELZŐ TÜNETEK:

• Nyugalomban fokozódó légszomj vagy 22/perc feletti légzésszám 94% alatti véroxigénszint
• Ha a vér oxigénszintje 24 óra alatt 2%-kal esik vagy 3 nap alatt 4%-kal csökken
• Tartósan 90 feletti pulzusszám percenként
• 100 alatti szisztolés vérnyomás (a vérnyomásmérőn az első érték)
• Tudatzavar
• Táplálhatatlanság, uralhatatlan hasmenés, hányás
• Mellkasi fájdalom
• Cukorbetegek: a szokásos terápiával nem korrigálható vércukorértékek

Ha a háziorvos által felírt vírusellenes gyógyszer vagy antibiotikum hatására sem szűnik meg a láz 3 nap alatt, vészhelyzet esetén haladéktalanul mentőt kell hívni!

Mentők: 104

Általános segélyhívó (mentők): 112

Mit tegyek, ha a COVID-beteg tünetei súlyosbodnak?

VESZÉLYHELYZETET JELZŐ TÜNETEK

1. LÉGSZOMJ

• Az egészséges felnőtt légzésszáma 12–20/perc
• A nyugalomban fokozódó légszomj, a felületes, kapkodó légvétel fenyegető légzési elégtelenségre utal!
• Jelentős állapotromlást jelez, ha a vér oxigénszintje 94% alá csökken (normál tartomány: 96–99%)
• FONTOS: COVID esetén a véroxigénszint esését nem feltétlenül követi légszomj!

2. PULZUSSZÁM NÖVEKEDÉSE

• Felnőttek normális pulzusszáma percenként 60–90 közötti
• A tartósan 90 feletti percenkénti pulzusszám az állapot súlyosbodására utal!

3. VÉRNYOMÁSESÉS

• 100 alatti szisztolés érték (a vérnyomásmérőn megjelenő első érték)

4. TUDATZAVAR

• A láz is növeli a pulzusszámot és okozhat légszomjat, de a lázcsillapítás hatására mindkettőnek csökkennie kell!
• Gyermekek: légzés- és pulzusszámuk nagyobb (1–5 év: átlagos légzésszám 25/perc, pulzusszám 100/perc)

SÜRGŐSEN BESZÉLJÜNK ORVOSSAL, HA AZ ALÁBBIAK BÁRMELYIKÉT ÉSZLELJÜK:

• Jelentős szubjektív állapotromlás
• Hideg, nyirkos, márványozott bőr
• Újonnan fellépő zavartság
• Felülési nehézség
• Lila ajkak és arc
• Vérköpés
• 3 napja tartó csillapíthatatlan láz
• Ha elmúlik, majd pár (1–2) nap múlva visszatér a láz vagy a gyengeség
• Cukorbetegeknél a szokásos terápiával nem korrigálható vércukorértékek
• A háziorvos által felírt vírusellenes gyógyszer vagy antibiotikum hatására sem múlik a láz 3 nap alatt
• A napi többszöri állapotfelmérés segít megítélni a beteg állapotának változását
• Különösen a második hét lehet veszélyes!

Romló értékek észlelésekor ne késlekedjük orvosi segítséget kérni!

Életkortól és társbetegségtől függetlenül

BÁRKI KERÜLHET SÚLYOS ÁLLAPOTBA,

ami intenzív osztályos ellátást és gépi lélegeztetést indokol!

Ha a beteg állapota hirtelen romlik, haladéktalanul mentőt kell hívni! A híváskor tudatni kell, hogy a betegnek koronavírus-fertőzése van, és eddig otthonában volt elkülönítve.

Hogyan védjük a családtagokat, ha Covid-beteget ápolunk otthon?

A BETEGET KÜLÖN SZOBÁBAN EL KELL KÜLÖNÍTENI

(fertőzésgyanú esetén is), csak az őt ápoló családtaggal (családtagokkal) érintkezhet, látogatót nem fogadhat:

• A szobaajtó mindig legyen csukva
• A szoba jól szellőztethető legyen
• A beteg viseljen szájmaszkot, ha családtaggal érintkezik
• Ha nincs külön fürdőszobája és WC-je, a közös helyiségeket a beteg használja utolsóként, utána alapos fertőtlenítés szükséges

A BETEG HASZNÁLATI TÁRGYAIT EL KELL KÜLÖNÍTENI

A betegnek legyen saját tányérja, evőeszközei, törülközője, kéztörlője, ágyneműje:

• Használat után a beteg tányérját, poharát, evőeszközeit alaposan el kell mosogatni meleg vízzel, kesztyűben(!) és külön konyharuhával szárazra kell törölni
• A beteg ruhaneműit, ágyneműjét, törülközőit, a konyharuhát legalább 60 °C-on, a családtagok szennyesétől elkülönítve kell kimosni, normál mosószerrel
• Ruhaszárítás lehetőleg a napon vagy szárítógépben, minél magasabb hőfokon történjen, utána vasalás!
• Minden olyan hulladékot, amellyel a beteg érintkezett (pl. ételmaradék, használt papír zsebkendő, orr-szájmaszk) műanyag szemetes zsákba kell dobni és a zsákot le kell zárni, majd egy második szemetes zsákba bekötve kell a lakossági hulladékgyűjtőbe helyezni.

Az ápoló személyzet védelme

Az ápoló családtag használjon maszkot, viseljen kesztyűt és a beteg által érintett tárgyakat, felületeket (például kilincs, kapcsológombok) rendszeresen fertőtlenítse (meleg szappanos vízzel, háztartási fertőtlenítőszerrel vagy alkoholos fertőtlenítővel).

Az egyéni védőfelszerelés eltávolításának sorrendje, teendők:

1. kesztyű levétele kifordítva,
2. szappanos kézmosás, legalább 20 másodperces átdörzsöléssel, meleg vízzel
3. arcmaszk levétele
4. szappanos kézmosás, legalább 20 másodperces átdörzsöléssel, meleg vízzel

A levetett kesztyűt és szájmaszkot a fertőzött hulladékok gyűjtőzsákjába kell dobni. A szappanos vizes oldat hatékonyabb a vírus ellen, mint az alkoholos oldat.