Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Itthon jelenleg a Pfizer-, a Moderna-, a Szputnyik V, a Sinopharm- és az AstraZeneca-vakcinákat használják, jövő héttől pedig ezek mellé érkezik az egydózisú Janssen-vakcina is.
A védőoltás beadása oltási terv alapján történik a kijelölt oltópontokon. Az oltóorvos az oltást megelőzően kérdőív segítségével kikérdezi és megvizsgálja az érkezőket, majd az oltás beadásáról is minden esetben ő dönt.
A vakcinák elősegítik, hogy az immunrendszer (a szervezet természetes védelme) antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a COVID 19 ellen.
A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert, meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.
Szintén érdemes tudni, hogy
egyik vakcina sem cserélhető fel más COVID-19 elleni oltóanyagokkal, valamint nem szükséges antigéngyorsteszt elvégzése az oltás előtt egyik vakcina esetében sem.
Ha valakinél jelentkezik oltás utáni reakció, azt jelentheti az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek vagy a nemzeti Népegészségügyi Központnak.
Az alábbi táblázatban megtekintheti a legfontosabb tudnivalókat a különböző oltóanyagokkal kapcsolatban:
| Pfizer/BioNTech | Moderna | AstraZeneca | Szputnyik V | Sinopharm | |
| Típus | mRNS | mRNS | Adenovírus-vektor | Adenovírus-vektor | Elölt teljes vírus |
| Okoz-e betegséget? | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem |
| Hány adag szükséges? | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
| Hány nap a különbség a két oltás között? | 35 nap | 28 nap | 12 hét | 21 nap | 28 nap |
| Hány éves kortól? | 16 | 18 | 18 | 18 | 18 |
| Kaphat-e oltást, aki átesett a betegségen? | Három hónappal az igazolt fertőzés után | A teljes gyógyulást követően igen | A gyógyultak igen | A gyógyultak igen | A gyógyultak igen |
| Kaphat-e oltást, aki krónikus betegséggel rendelkezik? | Igen, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció | Igen, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció | Igen, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó ellenjavallat | Bizonyos krónikus betegségek esetén az orvos dönt | Az oltóorvos dönt ebben az esetben |
| Beadható-e együtt másik védőoltással? | Legalább 4 hetes időközzel | Legalább 14 napos időközzel | Legalább 14 napos időközzel | Legalább 14 napos időközzel | Legalább 14 napos időközzel |
| Várandósság | Várandósoknak is adható | Várandósoknak is adható | Várandósság alatt az oltás ellenjavallt | Várandósság alatt az oltás ellenjavallt | Várandósság alatt az oltás ellenjavallt |
| Szoptatás | Akik kockázati csoportba tartoznak, igényelhetik az oltást | Akik kockázati csoportba tartoznak, igényelhetik az oltást | Akik kockázati csoportba tartoznak, igényelhetik az oltást | Szoptatás alatt az oltás ellenjavallt | Szoptatás alatt az oltás ellenjavallt |
| Milyen mellékhatások (oltási reakciók) várhatóak? | fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, | fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás,
| fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés | érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés | érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés |
A magyar hatóságok februárban engedélyezték a Janssen-vakcinát, ami itthon a hatodikként kapta meg az engedélyt. Egy hónappal később egyébként az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) is jóváhagyta, és forgalmazásra ajánlotta az oltóanyagot.
A Janssen-vakcinának egyik nagy előnye, hogy szemben más cégek gyártmányaival, egy dózisban kell beadni. De mit érdemes még tudni a nyugati oltóanyagról, amivel jövő héttől kezdve Magyarországon is oltanak?
Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, az oltást a Johnson & Johnson tulajdonában lévő belga Janssen Pharmaceuticals fejleszti, és a vektorvakcinák csoportjába tartozik. A vakcina a koronavírus legfontosabb fehérjéjét, az immunválaszt kiváltó fehérjetüskéket a szervezetünkkel készítteti el. Ebben némileg hasonlít a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) molekula hordozza, addig a belga kutatók DNS-be (dezoxiribonukleinsavba) csomagolták a vírusfehérje tervrajzát.
A fehérjetüskét kódoló gént a szakértők adenovírusokba ültették, ezek lesznek a vektorok, vagyis a génhordozók. Az adenovírusok olyan kórokozók, amik általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak. A Janssen kutatói egy módosított adenovírust, az Ad26-t jelölték ki a koronavírus génjének szállítására. Ezt követően a vírusrészecskét úgy módosították, hogy be tudjanak ugyan jutni a sejtekbe, de ott ne sokszorozódjanak, és ne ártsanak.
A fehérjetüske génjét hordozó adenovírus előbb a sejtfelszínhez kötődik, majd a sejt belsejébe kerül. Itt a sejtmaghoz vándorol, amibe bejuttatja az általa szállított genetikai anyagot. A DNS által kódolt információk úgynevezett hírvivő RNS-be (mRNS) íródnak át. Az mRNS végül a riboszóma nevű sejtszervecskéhez kerül, ahol megtörténik a fehérjetüske legyártása. A fehérjetüskék végül beindítják az immunrendszer működését, és kialakul a védelem.
Az adenovírus-alapú vakcina nem egy ismeretlen technológia, ilyen jellegű oltóanyagokkal már évtizedek óta folynak kísérletek. A szintén a Janssen által fejlesztett, 2020-ban engedélyezett Ebola-vakcina is ezen a módszeren alapul. Ugyancsak adenovírusokat használnak a Szputnyik V és az AstraZeneca koronavírus-vakcinákban is.
A vakcina összességében 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid-19-betegség mérsékelt és súlyos formáinak, és 85 százalékost a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen az Egyesült Államokban és hét másik országban végzett teszteken. Ez ugyan elmarad más oltóanyagoktól, azonban a Janssen nagy előnye, hogy a szállítás és a tárolás során nem kell fagyasztani.
Az uniós tagállamok közül a második leggyorsabban halad a vakcináció Magyarországon, eddig közel 2,8 millióan oltották be magukat.
A magyar lakosság 27,5%-a már kapott oltást, szemben az uniós 14,4%-os átlaggal.
Az külön siker, hogy annak ellenére ilyen magas az oltottság aránya, hogy Gyurcsány vezetésével a baloldal mindent elkövetett és elkövet a mai napig, hogy elbizonytalanítsa az embereket az oltásokkal kapcsolatban. És bár ez a szám kiemelkedően magas, azonban ahogy több szakember is leszögezte korábban, a közösségi immunitás eléréséhez még sokaknak be kell oltatnia magát. Ezért egy nagy regisztrációs kampány lesz majd a következő időszakban neves emberek szereplésével - ezt jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, valamint Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjúja során.
A kormány nem teheti kötelezővé az oltást, csak az egészségügyben lehetett volna kötelezővé tenni, de a kormány azt sem tette meg, pedig erre lett volna jogszabályi lehetőség. Ha valóban a regisztrációt most lezárnák, akkor több oltóanyag lenne a hónap végére, mint ahány ember oltást kapott
- mondta Gulyás Gergely.
Orbán Viktor az oltási kampánnyal kapcsolatban azt mondta:
az embereknek egy idő után elege van a háborúból, és felértékelődik a „béke" szó. Akkor lesz béke, ha a vírust oltásokkal sikerült legyőzni. Ehhez regisztrálni kell.
Mint mondta, a regisztráltak száma elérte a négymilliót: – Ez növekvő szám, de még mindig kevés, ezért híres embereket kértünk meg arra, hogy egy új kampány formájában igyekezzenek ösztönözni az embereket az oltás beadatására. A hárommillió beoltott számát hamarosan elérjük, a négymilliót május elejére.
Orbán Viktor azt is közölte: Június elejére nyolcmillió magyar állampolgárból képesek leszünk hétmilliót beoltani, de attól tartok, nem lesz annyi magát beoltani akaró személy, mint amennyi vakcina.
Mint ismert, a kormány létrehozott egy regisztrációs felületet, a vakcinainfo.gov.hu-t, ahol jelentkezni lehet az oltásra. A központosított regisztrációs rendszerrel az volt a kormány célja, hogy a vakcináció rendezett körülmények között haladjon. Magyarországnak az átoltottsági versenyben való szereplése visszaigazolta a rendszert, bebizonyítva, hogy az működőképes, sőt, kifejezetten hatékony.
Több kormányzati politikus is hangsúlyozta, hogy mivel kritikus időszak következik, nagyon fontos a regisztráció. A kormány éppen ezért azt kéri mindenkitől, hogyha eddig nem tette volna meg, jelentkezzen az oltásért, hiszen csak így lehet legyőzni a vírust.
