Mindenkit fenyeget a Covid-típusú elhízás

Bedros J. Róbert, országos kórházfőparancsnok-helyettes, a Szent Imre Kórház főigazgatója

A gyermekeket és a felnőtteket is érinti a „Covid-típusú" elhízás, vagyis a járványhelyzet miatti életmódváltással összefüggő súlygyarapodás – írja közös tanulmányában Prof. Dr. Bedros J. Róbert, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője és Dr. Simonyi Gábor, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központ osztályvezető főorvosa. A szerzők szerint a „home office", az otthontanulás, a gyakran a konyhába áthelyezett „iroda", az otthoni főzőcskézés, a munkába járás melletti ügyintézés kiesése, a stresszel és a szorongással járó nassolás mind hozzájárul a kilók gyarapodásához, miközben a Covid súlyosabb kimeneteléért éppen az elhízás az egyik fő felelős.

Súlygyarapodás pandémia alatt – A „Covid-típusú" elhízás címmel elemezte a koronavírus járvány egyik egészségre káros „mellékhatását" Prof. Dr. Bedros J. Róbert, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője és Dr. Simonyi Gábor, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központ osztályvezető főorvosa.

A szerzők szerint miközben hazánkban a harmadik hullám lecsengését tapasztalhatjuk, a vakcina program – egyik világelső – végrehajtásával párhuzamosan, egy másik, nem kevésbé halálos világjárvány is zajlik évtizedek óta: az elhízás.

„Az elhízás számos betegség kockázati tényezője és a COVID-19 súlyosabb kimeneteléért is felelős. Nemcsak a felnőttek között, hanem sajnos a gyermekeknél kockázati tényező az elhízás. Ezt igazolja, hogy a gyermekkórházak intenzív osztályán főleg igen túlsúlyos kamaszokat kezelnek Covid betegséggel" – olvasható a tanulmányban.

Prof. Dr. Bedros J. Róbert, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője. Forrás: Móricz-Sabján Simon

Bedros J. Róbert és Simonyi Gábor hangsúlyozza: a karantén, a gyakori „home office", a gyermekek digitális, otthoni oktatása mind-mind kevesebb mozgás lehetőséggel jár, miközben fokozódik a táplálékfelvétel csábítása is. Már korábban is összefüggés mutatkozott a tévénézés és a gyermekkori elhízás között és ez vélhetően a mostani járvány egyik következménye lehet, hogy a gyermekeink néhány kilóval „gazdagodva" abszolválják majd a járvány végét.

Mint írják, nem ritka, hogy a konyha vált az otthoni munka és tanulás központi helyévé, mivel a méretes konyhaasztal tűnt a sok papír és a számítógép elhelyezésére optimális helynek. „A konyhában viszont a hűtőszekrény és a kamra közelében könnyen hozzáférhetők az ételek és bizony munka vagy tanulás közben megjön az étvágy.

Tanulmányok igazolják, hogy a más tevékenységgel megszakított evés, vagy nem az étel fogyasztásra történő figyelés hatása az, hogy többet eszünk ilyenkor.

Mindezek miatt nem meglepő, hogy a COVID alatt az emberek többsége jó pár kilót felszedett magára" – fogalmaznak a szerzők. Felmérések kimutatták, hogy miközben 68 százalékkal többet nassoltunk és 74 százalékkal több időt fordítottunk főzőcskézésre, 61 százalékkal kevesebb időt töltöttünk házon kívül és 54 százalékkal kevesebb időt szántunk mozgásra, emiatt pedig miatt sok kiló felszaladt – írja Bedros J. Róbert és Simonyi Gábor.

A szerzők megállapítása szerint aki otthonról dolgozik vagy digitális oktatásban vesz részt, nehezen tér vissza a korábban megszokott mozgásmennyiségéhez, de a mozgáshiány nemcsak az edzés kieséséből adódik. „Talán nem is gondolunk arra, hogy a munkába menet, a bevásárláskor, és az egyéb apró-cseprő dolgok intézéséhez mennyi mozgás szükséges és ezáltal hány kalóriát égetünk el. A kisebb-nagyobb mozgásformák energiafelhasználása napi szinten is mérhető leadott kalóriákat jelent.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A mozgás pedig nem csak a kalóriák leadásával járul hozzá az egészséghez, hanem azzal is, hogy enyhíti a stresszt, erősíti az immunrendszert, csökkenti a szorongást és a depresszió tüneteit. Bármilyen fizikai tevékenység, amelyet bele tudunk illeszteni a napi rutinba (akár 5-10 perces séta is), hasznos eleme a felesleges kilók leadásának, miközben javul a hangulatunk, csökken a stressz-szintünk" – olvasható a tanulmányban.

A pandémia alatt jellemző, hogy többen főznek otthon, ami jó dolog, ugyanakkor úgy tűnik, hogy már kicsit túlzásba is visszük.

„Nagyobb adagok készülnek és több kalóriát is veszünk magunkhoz, miközben a főétkezések között megy a nassolás. A legtöbben a stressz enyhítésére nagyobb kalóriatartalmú, gyorsan elfogyasztható ételekhez nyúlnak (pl. édességek, snackek, alkohol)" – fogalmaznak a szerzők, akik szerint az egyes étkezések alkalmával törekednünk kell az adagok csökkentésére.

Bedros J. Róbert és Simonyi Gábor tippeket is ad: tegyük kisebb tányérra az ételt, így optikailag nagyobbnak tűnnek az adagok, tervezzük meg az étrendünket és ne a pillanatnyi hangulatunk alapján válasszunk, csak azt vegyük meg, amire az elkövetkezendő héten szükségünk lesz, hogy elkerüljük a csábító csemegék vásárlását, valamint vezessünk kalórianaplót, hogy szembesüljünk az elfogyasztott kalóriákkal. A legfontosabb tanácsuk azonban az, hogy azonnal cselekedjünk, ha a mérleg még csak kevés pluszt mutat, mert néhány kilót könnyen le tudunk adni a mindennapokban. Két-háromhetes, napi 1200-1500 kcal-t tartalmazó étrend, heti három-öt, 45-60 perces kiadós sétával kiegészítve elősegíti a felszaladt kilók leadását – zárul a tanulmány.