Kásler Miklós: Az egészségügy a történelmi terhelés mellett sem ingott meg

Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere interjút ad az origo.hu-nak

Hosszú hónapok óta folytatnak az orvosaink mellett ápolóink is hősies küzdelmet a magyar ellátórendszer intézményeinek valamennyi szintjén - mondta Kásler Miklós az Origónak az ápolók nemzetközi napján. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett és részt vesz a koronavírus-járvány elleni védekezésben. A miniszter szólt arról is, hogy folyamatos a nővérszállók felújítása, illetve az újak építése, aktuálisan 8,8 milliárd forintos beruházás folyik 13 kórház, 16 helyszínén, amelynek eredményeképpen több mint 1500 szakdolgozó komfortos lakhatásáról gondoskodnak.

Mi a legfontosabb üzenet az ápolók nemzetközi napján a hazai dolgozóknak?

Az első szó a köszöneté. Az ápolók által végzett munka meghatározza a gyógyulás és lábadozás folyamatát, mindenekelőtt pedig a beteg közérzetét. Az orvosok és ápolók közötti munkamegosztás jegyében egy beteg a kórházban töltött idő során a legtöbb alkalommal az ápolókkal találkozik. Hosszú hónapok óta folytatnak az orvosaink mellett ápolóink is hősies küzdelmet a magyar ellátórendszer intézményeinek valamennyi szintjén.

Amikor tehát a társadalom elismerését és nagyrabecsülését fogalmazom meg, akkor elsők között az ágyak mellett dolgozó ápolók érdemeit hangsúlyozom. Ez a példaértékű helytállás volt a záloga annak, hogy a magyar egészségügy - az eddig sohasem tapasztalt léptékű terhelés mellett - sem ingott meg.

Ez a teljesítmény annak fényében még inkább figyelemre méltó, hogy számos fejlett, nyugati ország ellátórendszere részben vagy egészben valóban megroppant a pandémia okozta nyomás alatt.

Kásler Miklós: Amikor tehát a társadalom elismerését és nagyrabecsülését fogalmazom meg, akkor elsők között az ágyak mellett dolgozó ápolók érdemeit hangsúlyozom Forrás: Bartos Gyula / EMMI/

Mennyiben változott meg a hazai ápolói társadalom helyzete 2010 óta?

2010 előtt a baloldal kormányzása alatt megalázóan alacsony bérekért dolgoztatták az ápolókat, több ezer ápoló került az utcára vagy ment más országba.

Az elismerésnek, így az értékelésnek is, mindig két részét különböztethetjük meg: az anyagi megbecsülést, illetve a munkakörnyezetet. 2010 óta folyamatosan nő az ápolók megbecsülése, megvalósult egy 60 százalékos béremelés, hivatalba lépésemmel pedig 2019 és 2022 között újabb, összesen 72 százalékos illetményemelés valósul meg. Ez összesen mintegy 83 ezer ápolót és 5 ezer védőnőt érint.

A három kormányzati ciklus eredményeként csaknem háromszorosára emelkednek a fizetések. Ezzel párhuzamosan az orvosok esetében is jelentős béremelés valósul meg, így 2023-ig két és félszeresére emelkednek az orvosi fizetések a kormányzati ciklus elejéhez képest. A járvány során végzett munka elismeréseként a kormány tavaly valamennyi egészségügyi szakdolgozó számára egyszeri, 500 ezer forintos juttatás kifizetése mellett döntött.

Az anyagiak mellett érdemes megemlíteni, hogy folyamatos a nővérszállók felújítása, illetve az újak építése.

Aktuálisan 8,8 milliárd forintos beruházás folyik 13 kórház, 16 helyszínén, amelynek eredményeképpen több mint 1500 szakdolgozó komfortos lakhatásáról gondoskodunk.

Sikerült-e orvosolni a korábban meglévő szakemberhiányt?

A baloldal több okból is tudatosan építette le kormányzása idején az állami egészségügyet, ezzel több ezer orvost és ápolót kényszerítve az ország vagy a pálya elhagyására. Ennek következményeit máig érezni. A megváltozott viszonyok és az elmúlt évek béremeléseinek köszönhetően azonban újra vonzó az egészségügyi pálya, és sokan hazajöttek, így jutott túl sikerrel az egészségügy minden rétege a rendkívüli megterhelést jelentő időszakon is.

Az ellátórendszer egy másodpercig nem ingott meg, és minden fertőzött beteget sikerült ellátni. Mindez azt mutatja, hogy a szociálliberális kormányok politikája következtében kialakult szakemberhiányt sikerült olyan módon pótolni, hogy a magyar egészségügy helytállása biztosított legyen.

Az ápolók utánpótlása tekintetében érdemes megemlíteni a pályaválasztást támogató ösztönzőket is. Ennek jegyében például egy 4,4 milliárd forint keretösszegű programban, várhatóan 3200 tanuló részesülhet ösztöndíjban. Emellett kiemelkedik a Mihalicza-ösztöndíj, amely keretében az érintett hallgatók akár 640 ezer forintot kaphatnak félévenként.

"Az ellátórendszer egy másodpercig nem ingott meg, és minden fertőzött beteget sikerült ellátni" Forrás: Bartos Gyula / EMMI

Milyen hatással van az egészségügy folyamatban lévő átalakítása a szakdolgozókra?

Az egészségügy átalakításának fókuszában a prevenció, a megelőzés megerősítése és hangsúlyosabbá tétele áll. Ezt a törekvést a szakma és a nemzetközi szereplők is üdvözölték, illetve elismerték.

Legutóbb Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai vezetője méltatta magyarországi látogatása alkalmával a magyar járványügy teljesítményét és a folyamatban lévő egészségügyi átalakítás eddig elért eredményeit.

A legfontosabb feladatok között említhetők az alapellátás struktúrájának feladatkörének és a finanszírozásnak az átalakítása, valamint az öt nemzeti egészségügyi program – amely rövidesen a Nemzeti Járványügyi Programmal egészül ki – elindítása. Ezek a programok a jövőnek szólnak, és nem politikai kurzusokhoz vannak kötve. A hatásuk 15-20 év távlatában fejti ki hatását, az előnyeiket így a következő generációk élvezhetik majd.

1974-től dolgoztam több mint négy évtizedig a magyar egészségügyben. Ebből fakadóan személyes élményeim vannak megannyi kormány intézkedéseinek közvetlen és közvetett hatásairól. Bizton állíthatom, hogy ilyen léptékű fejlesztés és fejlődés, mint ami az utóbbi években tapasztalható, pályafutásom során nem történt. Van még tennivalónk, de sok évtizedes lemaradást tudtunk a jelenlegi ciklus során behozni. Mindezt bátran ki merem jelenteni.

Mégis mi a garancia arra, hogy ezek a programok képesek lesznek ciklusokon keresztül megmaradni?

A nemzeti kormány a garancia rá. Az Országgyűlésben üres pártpolitikai vagdalkozásokban merül ki az ellenzék tevékenysége, amit értékrendemből fakadóan rendkívül visszásnak gondolok.

Orvos-miniszterként pedig megdöbbenve tapasztalom, hogy a hatalom megszerzése érdekében az ellenzék már az egészségügyi dolgozókat és a munkájukat támadja, az oltásellenes kampányaikkal pedig a magyar emberek életét teszi kockára.

Elképzelhetőnek tartja, hogy 2022 után is folytatódik az egészségügyi bérek emelése?

Meggyőződésem, hogy a kollégáim akkor tudják megfelelően elvégezni a munkájukat, ha az életüket nem az anyagi szűkösség kihívásai nyomasztják. Csak így képesek szakmailag megfelelő munkát végezni, így tudja magát megfelelően kipihenni, tovább képezni, hogy a kor legmodernebb eljárása szerint gyógyítson. A nemzeti kormányok szakmapolitikáját is ez a szempont határozza meg. Ezt az elmúlt években bebizonyítottuk: 2010 óta folyamatosan megújulnak a kórházak, a rendelők, emelkednek az orvosi és ápolói bérek. Magyarország a járvány elleni egészségügyi védekezésben is példaértékűen teljesít, a magyar oltási program pedig Európa egyik legjobbja.

Kásler: 2010 óta folyamatosan megújulnak a kórházak, a rendelők, emelkednek az orvosi és ápolói bérek Forrás: Bartos Gyula / EMMI/

Megtörtént a magán- és a közegészségügy rendezett szétválasztása?

Ez egy hosszú folyamat, amiben még nem alakultak ki a rendezett viszonyok. Konzekvens ember vagyok, így a korábbi véleményemen nem változtatok. Szükség van köz- és a magánegészségügyre is.

Az állami ellátórendszert nem tudja kiváltani a magyar magánegészségügy.

A bonyolult komplex kezeléseket és beavatkozásokat továbbra is az állami ellátórendszer fogja végezni. Annak a megítélése, hogy mire vállalkozik egy magánorvos, felelősségteljes döntést igényel. A magyar emberek érdeke, hogy tiszta viszonyok legyenek.