A Századvég közvélemény-kutatásai hónapok óta következetesen jelzik, hogy 2020-21-ben, a koronavírus járvány okozta új társadalmi helyzetben,
az internet átvette a vezető szerepet a közéleti-politikai információ fogyasztás frontján.
A legutóbbi, 2021 áprilisában készült felmérés tanúsága szerint páldául, a felnőtt lakosság fele elsődleges közéleti hírforrásaként az internetet jelölte meg, 37 százalék a televíziót, 4 százalék a rádiót és 3 százalék a nyomtatott sajtót - írja csütörtökön közzétett elemzésében a Századvég.
Jól érzékelhető, hogy a fogyasztási szokások átrendeződése okafogyottá és értelmetlenné teszi az elmúlt harminc évben rendszeresen fellángolt médiavitákat, az internet ugyanis hatalmas közönség elérését teszi lehetővé bárki számára, fizikai korlátozó tényezők nélkül - mint amilyen az analóg műsorszórás esetében a frekvencia volt.
A felnőtt népesség 74 százaléka olvas online (is) híreket, hírportálokat.
Az elsődleges eszköz az okostelefon, amit már szinte mindenki használ, aki neten közéleti információkat fogyaszt. Az asztali számítógép vagy laptop is közel 70 százalék számára elérhető, napi rendszerességgel 35 százalék használja hírek olvasására. A legkevésbé elterjedt eszköz a tablet, a lakosság 20 százaléka használja, napi rendszerességgel azonban csak 8 százalék.
Magyarországon is a Facebook vált a domináns közösségi hírforrássá: a felnőttek 52 százaléka hetente legalább egy alkalommal itt tájékozódik.
A hírportálok esetében, a heti elérést vizsgálva, az Origó az egyik legsikeresebb: a lakosság 40 százalékát éri el. A jelentős kínálatban és piaci versenyben azonban vannak feltörekvő szereplők is, mint a Pesti Srácok, ami egy átlagos héten a felnőtt közönség 17 százalékát éri el (legalább egy napon). A hírtelevíziók offline versenyében rendkívül sikeres a Hír TV, ami egy átlagos héten a nézőközönség 40%-át éri el.
A televíziók számára kihívást jelent az internet sikere, mert a hagyományos műsorszórás mellett az online térben is jelen kell lenniük – beleértve az egyre népszerűbb közösségi oldalakat. A közéleti információkra szakosodott csatornák, mint a Hír Tv, az M1 vagy az Atv, jelentős offline nézőtáborral rendelkeznek.
Az olyan új csatornák, mint a szeptemberben indult Pesti Tv, azonban már egyenrangúként kezelik a hagyományos és az online jelenlétet:
így lehetséges például, hogy a csatorna által elért heti közönségarány 18 százalék - azaz közel másfél millió fő.
Az internet és benne a közösségi oldalak meghatározó szerepe minden médiaszereplő számára megkerülhetetlen kihívást jelent, ahol a közönség maximalizálása az offline mellett, egyenrangú online jelenlétet követel.