15 évvel ezelőtt zárt körben mondta el beszédét Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön. A szöveg akkor még csak az MSZP- és az SZDSZ-frakció tagjai előtt volt ismert, de szeptember 17-én az ország nyilvánossága is megismerhette. Mindezek ellenére már júniusban világos lett mindenki előtt, hogy Gyurcsánynak a 2006-os kampányban elmondott ígéreteiből egy szó sem volt igaz.
Gyurcsány 2006. június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén közölte:
augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek.
A miniszterelnök egyúttal közölte, hogy a korábban megígért adócsökkentési programot elhalasztja, ellenben több elvonás mértékét emeli. Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedik, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra.
Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy
a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be.
„A magyarok dörgölik a szemüket, főleg azok, akik a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját a következő négy évre még kényelmesebb többséggel ruházták fel" – írta a Gyurcsány-csomagról a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A cikk szerint a második Gyurcsány-kormány eskütétele óta nem múlik el nap, hogy a tízmillió magyar ne szembesülne rossz hírrel, amelyeket aztán a pénztárcájukon is meg fognak érezni - derült ki a Magyar Nemzet összeállításából.
A Standard and Poor's intézet visszaminősítette Magyarország szuverén adósi besorolását, a kormány "stabilitási csomagjáról" pedig mindent elmondott, hogy ennek ismeretében is negatív kilátásokat feltételezett.
A hitelminősítő ugyanis a bejelentett intézkedések után nem látott semmi garanciát a helyzet tartós javulására.
A gyurcsányi megszorítások azonban nem értek véget 2006 nyarán. Az egyik legnagyobb ballépése az volt az akkori kormánynak, hogy a minimálbér reálértékét nem emelték, a növekedésnél magasabb volt az infláció. Az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem emelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot. Hagyták leromlani a kórházakat és az orvosi rendelőket.
Több tucat kórházat zártak be, 3000 orvost és 6000 egészségügyi szakdolgozót rúgtak ki, hagyták elavulni a kórházak eszközállományát, nem gondoskodtak a munkaerő utánpótlásáról.
Jelentősen nőtt a kórházak adóssága, mivel csökkentették a finanszírozást, 600 milliárd forintot vontak el az egészségügytől.
A Gyurcsány-kormány eltörölte a családi adókedvezményt az 1 és 2 gyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét 60 százalékkal, nevetséges mértékűre csökkentették.
Mindezek mellett elvettek egyévnyi gyest.
Eltörölték a támogatott forinthiteleket, ezzel devizacsapdába kergették a magyar családokat. Oktatási reformnak nevezték el azt, hogy az egekbe emelték a tankönyvek árát, a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták.
A baloldal 2 év alatt (2007-2008) több mint 14 000 tanárt tett utcára, és több mint 100 iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe.
Ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola.
283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt rúgtak ki. Ezzel egy időben csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan.
Fizetős lett az óvodai és bölcsődei étkeztetés.
1300 milliárd forintra növelték az önkormányzatok adósságát, mivel elvonták tőlük a pénzt, de a feladatokat nem, sőt újabb feladatokat adtak át megfelelő finanszírozás nélkül. 251 milliárd forint adósságot hagytak hátra csak Budapesten 2010-ben.
Leállították a MÁV fejlesztését, a MÁV adóssága 2010-re 300 milliárd forintot tett ki. Eladták a nyereséges szállítmányozási üzletágat (MÁV Cargo).
80 milliárd forint adósságot halmoztak fel a BKV-nál, ezzel a vállalat hitelképtelen lett, a fejlődés itt is leállt.
167 milliárd forintot loptak el a 4-es metró beruházáson az OLAF jelentése alapján, az építkezést be sem fejezték. 159 százalékkal emelték 8 év alatt a jegyek és a bérletek árát. Gyurcsány bevezette az egyetemi tandíjat, amit csak a 2008-as sikeres népszavazással sikerült eltörölni.
5,9 százalékról 11,3 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya Gyurcsány megszorításai következtében.
Gyurcsány kormányzásának "legnagyobb eredménye" az lett, hogy William Easterly, az egyik leghíresebb gazdasági fejlődést kutató közgazdász társával tudományosan bizonyította, hogy Gyurcsány történelmi léptékben is katasztrofális hatással volt a magyar gazdaságra a kormányzása idején. Annyira, hogy az exminiszterelnök szégyenszemre felkerült a világ legrosszabb vezetői közé.
GYURCSÁNY FERENC, AKI KORMÁNYZÁSA ALATT ÁTLAGOSAN NAGYJÁBÓL 1-1,5 SZÁZALÉKKAL RONTOTTA A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST ÉVENTE, BEKERÜLT A VILÁG LEGROSSZABB VEZETŐI KÖZÉ.
A Penn World Table adatai alapján a legrosszabb 25-nek számító listán Gyurcsány Ferenc olyan nevek között szerepel, mint az ugandai Idi Amin, a kínai Mao Ce-tung, az iráni Khomeini ajatollah vagy a kambodzsai Pol Pot.