Megtudtuk: a főváros az első negyedéves adatközlésekor arról adott számot, hogy március 31-én Budapest Főváros Önkormányzata több mint 66 milliárd forintot tartott állampapírban. Más pénzeszközök formájában ennél is nagyobb összeg állt a rendelkezésére, szám szerint 85 milliárd forint.
A pénztelenséget, az állami kivéreztetést, az anyagi összeomlás veszélyét hangoztató Karácsony vezette Városháza tehát kereken 150 milliárd forint fölött rendelkezhetett március végén.
Az összeg jelentősége, nagysága leginkább a Lánchíd felújítási költségeinek segítségével mutatható be. A híd rekonstrukciójából nagyjából egy évig tartó politikai vitát kreált Karácsony önkormányzata, a munkálatok végül a napokban kezdődtek meg, s nagyjából 26 milliárd forintba kerülnek majd. Budapest a most rendelkezésére álló pénzéből, tartalékából hatszor ki tudná fizetni a város egyik szimbólumának számító építmény felújítását.
Érdekesség ezeken túl az is, hogy a március végén közölt összeg bőven meghaladja a tavaly decemberben rendelkezésre álló summát, az elmúlt esztendő utolsó napján ugyanis – különféle formákban – 122 milliárd forintja volt a fővárosnak. Ez három hónap alatt 27 milliárdos növekedést jelent – nyilván a pénztelenség, a forrásnélküliség és a közelgő anyagi összeomlás jegyében. A pénzügyi adatok látványos emelkedését bizonyára segítette, hogy – mint megtudtuk – a fővárosnak az első negyedévben 58 milliárd forint bevétele származott a helyi iparűzési adóból.