Újabb három dolog lett Hungarikum

Schwäger Ferenc dabasi csikós „nyulat üt”, azaz bekötött szemmel üt le karikás ostorával egy rönkre állított fát ügyességi próbaként a pünkösdi királyválasztás hagyományának felelevenítésekor a Solthoz tartozó Révbérpusztán 2020. június 1-jén.

Hungarikum lett a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor, továbbá 11 új elemmel bővült a Magyar Értéktár - jelentette be a Hungarikum Bizottság keddi ülése utáni sajtótájékoztatón, Budapesten az agrárminiszter.

Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet.

Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mint félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította

- tette hozzá Nagy István.

Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke Forrás: WWW.HUNGARIKUM.HU/Pelsoczy Csaba

A tárcavezető szerint

az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést.

A karikás ostor - mint fogalmazott - a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Schwäger Ferenc dabasi csikós „nyulat üt”, azaz bekötött szemmel üt le karikás ostorával egy rönkre állított fát ügyességi próbaként a pünkösdi királyválasztás hagyományának felelevenítésekor a Solthoz tartozó Révbérpusztán 2020. június 1-jén Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között - indokolta a döntést.

Nagy István abban bízik, hogy

a hungarikumok nyilvántartása erősíti a nemzeti önazonosságot, és a magyar közösségek összetartását.

Az értékmentés a jövő alapja, és a hungarikumpályázat népszerűsége is jelzi, hogy a 21. században ez egyre fontosabb

- hangsúlyozta a miniszter.

A Magyar Értéktár bővítését a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos ismertette. V. Németh Zsolt közölte, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján, egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek lezárt életműve, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek, és az EU által elismert hagyományos különleges termékek.

Kiemelkedő nemzeti értékké lett továbbá a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a Rákóczi-túrós, a tokaji írótábor, a teqball, a Szentkirályi ásványvíz, valamint a Zema porcelánékszer.

A miniszteri biztos szerint a korábbiakhoz hasonlóan a Magyar Értéktár új elemei is egyedi, vonzó magyarságképet jelenítenek meg. Kiválasztásuk fontos szempontja, hogy ne csak a magyarság múltjára, hanem a jelenére is utaljanak - tette hozzá V. Németh Zsolt.