A Karácsony Gergely által vezetett 99 Mozgalom gazdaságpolitikai programja negatív hatást gyakorolna a magyarok pénzügyi értelemben vett szabadságára, mivel a baloldali önkormányzatok már jól ismert attitűdjével a közterhek növelésére vonatkozó tervek sokaságát valósítaná meg országos szinten.
Karácsonyék elképzelései illeszkednek ugyanis a balliberális városvezetők által az elmúlt másfél évben követett önkormányzati politikához, amelyet a lakbéremelés, az építmény- és telekadó emelése, a bölcsődei térítési díj bevezetése, a 13. havi illetmény és juttatások elvétele, az ingatlanhoz jutási támogatás megvonása, illetve a gyermekétkeztetési díj megemelése jellemzett. Látható, hogy a hazai baloldal a Bokros-csomag, illetve Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon megszorító intézkedései után ismét a bukott szocialista politika receptjéhez kíván visszatérni.
A balliberális 99 Mozgalom nyilvánvalóvá tette, hogy számos területen adóemelésre készül,
többek között a jól bevált alacsony szintű, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerét is eltörölné. Fontos kihangsúlyozni, hogy a jelenleg érvényben lévő adózási szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, biztosítja a rendszer igazságos működését, mivel a magasabb jövedelemmel rendelkezők most is több adót fizetnek. A baloldal által bevezetni tervezett többkulcsos személyi jövedelemadó azonban megsarcolná az érintettek széles körét, továbbá igazságtalanul büntetné a jobb teljesítményt.
A Gyurcsány vezette balliberális tömb terveinek megvalósulása ugyanis nagymértékű pénzügyi elvonást jelentene a – magyar gazdaság motorját a fogyasztás élénkítése által olajozó – középosztály számára. Az „együtt sírunk, együtt nevetünk" elve kiváltképpen működik a nemzetgazdaság szemszögéből, tehát
amennyiben megsarcolnák a középosztályt, ahogy azt Karácsonyék tervezik, annak pénzügyi értelemben mindenki kárát látná, aki Magyarországon él és vállalkozik.
Ennek megfelelően a 99 Mozgalom állításával szemben valójában nem a többség járna jól, hanem a leszűkített, megkurtított középosztály darabolódna fel és süllyedne le, amelynek következtében egy lefelé tartó spirálban esne vissza a fogyasztás. E folyamat veszélyeztetné az álláshelyeket, és a fogyasztás további visszaesésével gyűrűzne tovább. Ezzel bevételi oldalról megnövekedett költségvetési hiányt okozna, amit a baloldal a megszokott recept szerint megszorításokkal foltozna be. Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a többkulcsos adórendszer baloldal által tervezett bevezetése megakasztaná a gazdaság „kifehérítésének" 2010 óta zajló folyamatát, és a feketegazdaság erősödését eredményezné.
E lépés tehát a trükközőknek és adócsalóknak kedvezne, míg kárvallottjai a munkavállalók, vagyis a bérből és fizetésből élők lennének. Ezzel szemben Magyarország érdeke az, hogy a munkát ösztönző egykulcsos adórendszer maradjon fent, továbbá a középosztályba való belépés lehetősége mindenki számára nyitott legyen.
Fontos megemlíteni ugyanis, hogy 2010 előtt
Gyurcsányék már az átlagjövedelem felett keresőket is 36 százalékos adókulccsal sújtották, ezért fennáll a veszélye annak, hogy hatalomra kerülésük esetén ismételten, forinttízezrekben mérhető elvonásokkal terhelnék meg az átlagos keresettel rendelkező családok kasszáját.
Mindemellett érdemes megjegyezni azt is, hogy Karácsonyék hatalomra kerülése esetén a saját választóik sem mentesülnének a fájdalmas megszorítások alól.
A Karácsony Gergelyhez köthető 99 Mozgalom elvonásokra vonatkozó elképzeléseinek sora azonban itt nem ér véget, mivel vagyonadót, illetve „szolidaritási" adót vezetnének be, továbbá megemelnék a társasági adókulcsot. Érdekesség, hogy a vagyonadóra vonatkozó felvetésük szakmai megalapozottsága kérdéses, ugyanis a tervezett új közteherrel kapcsolatos kulcsfontosságú elemekre (például az adó pontos mértékére) sem tér ki programjuk. A „szolidaritási" adó és a társasági adókulcs növelése a vállalkozásoktól vonna el forrásokat, ezáltal munkahelyek tízezreit sodorná veszélybe, továbbá csökkentené Magyarország versenyképességét, amelyet a kedvező adózási környezet megteremtése eredményezett az elmúlt években. Az említett adótervekkel
Karácsony és stábja tehát a gazdasági és üzleti életben sikeres vállalkozókat, illetve vállalkozásokat sarcolná meg, amelynek végső soron a bérből és fizetésből élő alkalmazottak látnák kárát.
A balliberális mozgalom ezen túlmenően „zöld adót és zöld illetéket" is kivetne, amely a fogyasztókat is terhelné. Ismertek azok a tervek, miszerint a háztartásokat is érintő, egységes zöld adót vezetnének be az Európai Unió területén, és a jelek szerint Karácsonyék – a hazai fogyasztók védelme helyett – a programjukban egyenesen kijelentik, hogy a magyar családokra is kivetnék a fogyasztás és energiafelhasználás után megfizetendő zöld adót. E lépés azt is jelentheti, hogy a hazai háztartások ugyanolyan mértékű adóterhelés alá kerülhetnek, mint például a német adóalanyok, és veszélybe kerülne a rezsicsökkentés által kiszámíthatóvá tett kiadási arány.
Figyelemre méltó, hogy miután a magyar kormány konzultációt kezdeményezett a minimálbér megemeléséről, Karácsony Gergely ígéretet tett a minimális bér összegének 200 ezer forintra történő növelésére, 2026-ig bezárólag. Emlékezetes azonban, hogy amikor Karácsony a Gyurcsány-kormány politikai tanácsadója volt, a baloldal nem hajtott végre érzékelhető mértékű minimálbér-emelést. Ebből fakadóan a főpolgármester mostani vállalása is kétkedésre ad okot, főleg annak fényében, hogy Karácsony adós maradt számos fővárosi ígérete betartásával is.
Már az első polgári kormány bevezette a gyermekek után járó adókedvezményt, illetve megduplázta a minimálbért, amely hozzájárult a magyar társadalom pénzügyi értelemben vett felemelkedéséhez. A 2002 utáni baloldali kormány elvette a gyermeket nevelő szülők támogatását célzó adókedvezményt, a 2010-től regnáló polgári kormány ismét odaadta azt a családoknak, sőt jelentősen bővítette a támogatások formáját és összegét. Ezen felül a jobboldali kormányzat bevezette a minden eddiginél alacsonyabb mértékű, 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, elérhetővé tette a családi otthonteremtési kedvezményt, továbbá a felújítási és gépjárművásárlási támogatást is.
Magyarország Kormánya 9 százalékra csökkentette a társasági adó kulcsát, hogy versenyképesebbé és „fehérebbé" tegye a magyar gazdaságot, továbbá évek óta következetesen csökkenti a munkát terhelő járulékok arányát, ami kedvezően hat a vállalkozások költséghatékonyságára, valamint a foglalkoztatás bővülésére. Másképpen fogalmazva
a polgári kormány adó- és járulékcsökkentéssel segíti a vállalkozások erősödését, amelynek végső soron a teljes nemzetgazdaság a nyertesévé válik.
A foglalkoztatás bővülése és a fizetések emelkedése ugyanis a fogyasztás mértékének folyamatos növekedéséhez, ezáltal további munkahelyek megteremtéséhez vezet. Az így kibontakozó bérverseny tovább emeli a fizetéseket.
Összességében megállapítható, hogy Karácsony Gergely mozgalmának tervei nem egyeztethetők össze a magyar nemzetgazdaság és a választók érdekeivel. A balliberális kormányok időszakából ismert megszorító politika már többször kudarcot vallott, érzékenyen érintette a magyar lakosságot, és nem segítette elő Magyarország felemelkedését. Mindezek fényében kijelenthető, hogy
a Gyurcsány vezette baloldal Karácsony Gergely esetleges kormányfő-jelölti indításával, valójában a bukott szocialista gazdaságpolitika visszatérését készíti elő.