Ilyen komplex kiállítást Magyarország még nem rendezett

Vágólapra másolva!

Az idei "Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon Magyarország a 2017-es vizes világbajnokság után újra megmutathatja, hogy mekkora tapasztalata van ilyen nagyszabású események szervezésében. Ilyen komplex kiállítást a Hungexpo, Budapest és az ország még nem rendezett - mondta az Origónak Kovács Zoltán államtitkár, a világkiállítás megrendezéséért felelős kormánybiztos. A rendezvény jó alkalom a rendezvényszervező-ipar újraindulásának támogatására, illetve a konferencia- és a nemzetközikiállítás-turizmus újraindítására is. Magyarország utoljára 50 éve, 1971-ben rendezett vadászati világkiállítást. A világkiállítás honlapja már elérhető, itt folyamatosan újabb és újabb programokat mutatnak be.

Kovács András

Vágólapra másolva!

Kovács Zoltán

Ön szerint miért került a baloldal célkeresztjébe a vadászati világkiállítás?

Milyen kormányzati szándékot vagy lépést nem támadtak az elmúlt 11 évben? A

hangulatkeltés és botránykeresés a baloldal politikai eszköztárának központi eleme:

nyilván úgy gondolják, hogy a vadászat témaköre kiválóan alkalmas a társadalom megosztására, a hangulatkeltésre, emberek egymás ellen hangolására. Nemcsak azért érthetetlen ez, mert a vadászat ügye nem lehet politikai kérdés – hiszen a 70 ezer embert soraiban tudó magyar vadásztársadalomban minden politikai meggyőződés képviselői ott vannak, köztük a baloldal prominensei is –, hanem azért is, mert a 21. század elején a vadászat kérdéséhez kapcsolódó szakmai tartalom viszont pont a baloldali aktivisták által előszeretettel kisajátított témák − az ökológiai, fenntarthatósági kérdések − körül összpontosul.

Persze a támadásokat egyelőre nem is csak a tartalomra, hanem a rendezvény költségeire koncentrálva indították meg: hiába a tények és az ezerszer elismételt részletek, olyan óriási összegekkel vádolnak, melyeknek semmi köze a valósághoz. Mondjuk hát el itt újra és egyértelműen: a világkiállítás összköltségvetése − hiszen négy helyszínről, Budapesten a HUNGEXPO-ról, Hatvanról, Keszthelyről és Vásárosnaményról, és egy többhetes rendezvénysorozatról beszélünk, a lovas Európa-bajnoksággal együtt −

az eredetileg tervezett 17 milliárd forint körül lesz.

A HUNGEXPO 55 milliárd forintból megvalósuló felújítása – helyesebben: teljes megújítása – abban az értelemben kapcsolódik a világkiállításhoz, hogy a most megújuló kiállítótér ad otthont ennek a rendezvénynek (ahogyan a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak is), ahogyan terveink szerint a következő években-évtizedekben még sok hasonló méretű és színvonalú rendezvénynek, kiállításnak is. Ráadásul

ennek a beruházásnak a költsége a következő évtizedekben a bérleti díjakból és bevételekből visszajut a magyar költségvetésbe...

El fog készülni a HUNGEXPO?

Természetesen igen. Július 29-én tartottunk helyszínbejárást a kiállítás „kurátoraival”, azaz a szakmai tartalmak, illetve az egyes csarnokok felelőseivel, és természetesen a HUNGEXPO, valamint a felújításért felelős Expopark képviselőivel, hogy bemutassák, hogyan is áll az építkezés. Mivel Közép-Európa legnagyobb, és most már legmodernebb kiállítótere fogadja be a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust is szeptember 5-12. között, a világkiállítás ünnepélyes megnyitójára, szeptember 25-ére minden elemében kész és használható lesz a HUNGEXPO. Be fogjuk bizonyítani, hogy az újjászülető vásárváros alkalmas európai, sőt világméretű nemzetközi rendezvények befogadására − ráadásul ezek lebonyolításához nemcsak a fizikai infrastruktúra, hanem az emberi erőforrások és szakértelem is rendelkezésre áll.

Miben lesz más ez a kiállítás, mint az 50 évvel ezelőtti?

A BIE-vel (Bureau International des Expositions – a világkiállítások akkreditációjáért felelős nemzetközi szervezet), amely a világ hasonló profilú kiállításait felügyelni hivatott nemzetközi szervezet – több mint két évvel ezelőtt abban egyeztünk meg, hogy az 1971-es Vadászati Világkiállítás ötvenedik évfordulóján, az akkori elnevezést („World of Hunting Exhibition”) a 21. század kihívásainak megfelelően kiegészítjük a fenntartható természetgazdálkodásra, természet- és vadvédelemre utaló kifejezéssel. Így lett a 2021-es világkiállítás hivatalos elnevezése „Egy a Természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás” („One with Nature − World of Hunting and Nature Exhibition”).

Az ötven évvel ezelőtti kiállítás kapcsán talán még a magyar vadásztársadalom fejében is az az emlék és várakozás él, hogy – mivel az 1971-es világkiállítás volt a „vasfüggöny” első jelentősebb megnyitása, a Kádár-rendszer első nagy nemzetközi demonstrációja – most is hasonló, egzotikus állatokat és trófeákat bemutató „hagyományos” vadászkiállítást rendezünk. Vagy valami olyasmit, amit az egyébként nagy látogatottságnak örvendő FeHoVA-n a magyar vadászok és horgászok évről évre láthatnak. Remélem, mindenkit meg fogunk lepni azzal, hogy nem...

Mi lesz a központi üzenete a budapesti világkiállításnak?

A 2020-as évek elején természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy

az elmúlt ötven évben alapvetően változott meg a vadászat megítélése

– és egyúttal átalakult az emberi kultúrában elfoglalt helye, feladata és szerepe is. A szűkebb szakmán kívül kevesen tudják, hogy már az 1971-es kiállításnak is központi eleme volt az emberi felelősség és a fenntarthatóság kérdése – ami 2021-ben természetesen még inkább így van. Az elmúlt évben pedig bebizonyosodott, hogy

két rossz dolog történhet természeti környezetünkkel: ha felelőtlen módon mindent az emberi szempontoknak vetünk alá – vagy éppen fordítva: ha az ember magára hagyja a természetet.

A világkiállítás ráadásul kiváló alkalom arra is, hogy bemutassuk: az utóbbi években-évtizedekben hogyan mossák előszeretettel össze az etikus és fenntartható vadászatot a minden vadász és vadászati szervezet ellenségének tekinthető orvvadászattal, és sajnos nemcsak laikus emberek, de a szakmai tényeket totálisan figyelmen kívül hagyó politikai vezetők vagy egyéb véleményformálók is.

Így, igazodva a megváltozott körülményekhez és feltételekhez, a vadászati világkiállításnak tartalmi-szakmai értelemben két pillére van: egyfelől a sok ezer éves emberi civilizáció szerves részét képező vadászati kultúra bemutatása, másfelől pedig a vadászat mint felelős és nélkülözhetetlen emberi tevékenység elhelyezése az ökológiai fenntarthatóság, a vad- és élőhelymegőrzés keretében. Ha egy tételmondatban kellene összefoglalni: bármennyire is támadják és az ellenkezőjét állítják,

vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás és ökológiai értelemben sikeresnek tekinthető élőhely- és állatvédelem.

50 évvel a nagy sikerű 1971-es világkiállítás után itt a lehetőség, hogy az ezeréves magyar vadászati kultúra hagyományaira, a vadászat modellértékű jogszabályi kereteire, a magyar erdőgazdálkodás és természetvédelem hagyományaira, azaz a világszínvonalú természetgazdálkodási tapasztalatokra támaszkodva Magyarország megmutathassa tudását – és egyúttal lehetőséget biztosítson a világ minden régiójának a saját tapasztalatainak bemutatására.

Milyen tartalommal és látnivalókkal várják a látogatókat?

Kezdjük a számokkal és a száraz adatokkal: a szeptember 25. és október 14. között megrendezésre kerülő világkiállítás 20 napja alatt 6 nemzetközi konferenciát rendezünk; a konferenciákon és a kiállításon jelen állás szerint a világ közel 100 országa képviselteti magát, melyeknek nagyjából fele saját standon mutatja be szakmai tevékenységét, tapasztalatait és hagyományait.

A HUNGEXPO teljes, 75 ezer négyzetméteres területét, azaz mind a 8 kiállítócsarnokot használjuk

– ezek közül 6 pavilonban a kiállítás teljes időtartama alatt látogatható, múzeumszerű formátummal találkozhatnak majd a látogatók. A magyar vadászat és vadászati kultúra ezeréves történetét bemutató kiállítás mellett külön csarnokot szentelünk a Kárpát-medence vizes élőhelyei bemutatásának, a hagyományos vadászati módoknak, lesz több ezer négyzetméteres trófeaszemle és -kiállítás, illetve preparátorbajnokság, és természetesen önálló kiállítótérben mutatkoznak be a világ országai és vadászattal, vadvédelemmel foglalkozó szervezetei. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetétől (FAO) a CIC-n (Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács) keresztül a FACE-ig (az európai vadászszervezetek érdekképviseletét ellátó nemzetközi szervezet) minden, a vadvédelem és a fenntartható környezetgazdálkodás iránt elkötelezett nemzetközi szervezet itt lesz Budapesten a világ minden részéről. A hazai rendezésű vadászati és vadgazdálkodási konferencia, a nemzetközi konferenciák és a World Conservation Forum kiváló kereteket ad majd a szakmai beszélgetéseken túl a laikusok számára is, hogy bizonyos kérdésekben a világ vezető szakértőitől kapjanak tájékoztatást. Kiemelten foglalkozunk emellett az intellektuális és technikai-technológiai innovációval, amelyek meghatározó fontosságúak a 21. század elejének környezetvédelmi erőfeszítéseiben − ennek jegyében AR- (kiterjesztett valóság) és VR- (virtuális valóság) alapú megoldásokat is alkalmazunk.

Egy ilyen méretű rendezvény természetesen nem működhet gasztronómiai és kulturális programok nélkül – augusztus 20-a kapcsán mutattuk például be múlt héten a

Nimródot, a vadászati világkiállítás tortáját.

Ezeknek a részleteiről a következő napokban és hetekben egyre többet hallhatnak majd az érdeklődők.

A világkiállítás részeként és időtartama alatt két kereskedelmi kiállítást is rendezünk: szeptember 30. és október 3. között a B és E csarnokokban lesz egy „hagyományos” vadászati-horgászati kiállítás, a FeHoVa PLUSZ, illetve október 7-10. között megrendezésre kerül az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) is. És akkor a vidéki helyszínek kínálatáról még nem is beszéltünk, hiszen a fővároson kívül több vidéki helyszín – Hatvan, Keszthely, Vásárosnamény, stb. – is bekapcsolódik a világkiállítás véráramába, de színes programfelhozatallal készül az egyedülálló összefogásról tanúbizonyságot adó Somogy Megyei Konzorcium is.

A világkiállítás programjainak és tartalmának összeállításakor kiemelt szempont volt, hogy az egyes elemek önmagukban is megállják helyüket – azaz mind szakmai, mind pedig tartalmi értelemben is értelmezhetőek legyenek −, illetve az is, hogy a lehető legtöbb szakmai és tartalmi elem később − a fenntarthatóság jegyében − valahol hasznosuljon. Így például a kulturális kínálatunk egy önálló kulturális fesztiválként is értelmezhető, és a készülő művészeti alkotások, installációk is állandó kiállítási helyszínekre kerülnek −, mint például a 10 tonna hullajtott agancsból készülő, Szőke Gábor Miklós kezei által formálódó szarvasagancskapu, mely később Keszthelyre kerül.

Az egyes tematikai elemek és csarnokok szakmai tartalmát és létrehozását egy-egy kurátor irányítja a világkiállítási munkaszervezetben – a következő hetekben ők és az általuk megálmodott és kivitelezett tartalmak is bemutatkoznak majd.

Rendkívül érdekes és meghatározó eleme a kiállítás kínálatának – mintegy a vadászat magyar kulturális emlékezetbe és tudatba való beágyazódásának – a szarvas és a „csodaszarvas” motívuma.

Legnemesebb vadászható nagyvadfajunk nemcsak a vadgazdálkodás meghatározó eleme, de szerves, elválaszthatatlan része a magyar önazonosságnak és vadászati kultúrának; ennek megfelelően szinte spontán módon, egymástól függetlenül megannyi együttműködő művészt ihletett meg. Ehhez a motívumhoz nyúlt például a világkiállítás imázsfilmjének rendezője, Bergendy Péter, Balázs Béla-díjas filmrendezőnk, aki egy közel nyolcperces alkotásban mutatja be – a legmodernebb CGI-technológiát is segítségül hívva – Hunor és Magyar történetét. De ezen a héten bemutatjuk a Kerekes Band világkiállítás által ihletett új, slágergyanús számát is. Az összes programelem ismertetése szétfeszítené ennek az interjúnak a kereteit, de természetesen a honlapunkon egyre több programelemről rántjuk majd le a leplet, és a kültéri plakátkampányunk mellett ezen a héten elindulnak a rendezvényhez kapcsolódó zenei és filmes promóciók is.

Az eddig elmondottakból is látszik, hogy mind fizikai méreteit, mind pedig tartalmát illetően egy nagy vállalkozásról beszélünk,

olyan komplex kiállítással várjuk az érdeklődőket, amilyet a HUNGEXPO, Budapest, illetve az ország még nem rendezett.

A 2017-es vizes világbajnokság után újra itt a lehetőség, hogy Magyarország ismét megmutassa, milyen tapasztalata van ilyen léptékű rendezvények megszervezésében. Nem mellesleg a rendezvény jó alkalom a rendezvényszervező-ipar újraindulásának támogatására, illetve a konferencia- és a nemzetközikiállítás-turizmus újraindítására is.

Milyen magas rangú vendégek érkezésére számítanak?

Egy világkiállítás természetesen nem csupán szakmai, hanem egyúttal diplomáciai és kormányzati esemény is. A világ, benne Közép-Európa és Magyarország vadászati kultúrájának kialakulásában meghatározó szerepet játszott az arisztokrácia, melynek számos képviselője ma szakértőként segíti munkánkat, és

a világkiállítás fővédnöke is közülük kerül ki: Habsburg-Lotharingiai Károly főherceg.

A különböző világ- és nemzetközi szervezetek képviselőitől a kormányzatokig rendkívül színes a kör – lesz például kibővített V4-agrárminiszteri találkozó a 20 nap alatt –, így a szervezésben nagy segítséget nyújt a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Amint erről már szó volt, a világ minden mértékadó, vadászattal, vadvédelemmel és vadmegőrzéssel foglalkozó szervezete itt lesz majd Budapesten, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás nemzetközi „nagykövetei” pedig a világ minden táján népszerűsítik az eseményt − így Európa mellett többek között Óceániát, Ázsiát, Afrikát, Grönlandot és Amerikát is ideértve. Olyan kiemelkedő és elismert nemzetközi szakemberek lettek a világkiállítás nagykövetei mások mellett, mint például Ali Kaka, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) alelnöke, vagy a világhírű természetvédelmi specialista, Shane Patrick Mahoney.

A világkiállítás hazai nagykövetei olyan személyek, akik számára kiemelten fontos a természet, annak védelme és szeretete.

Bán Beatrix, Bodrogi Gyula, Farkas István (Lupus atya), Kemény Dénes és Szári Zsolt Balázs is örömmel népszerűsítik a világkiállítás üzeneteit.

Bodrogi Gyula a világkiállítás részeként megvalósuló Kittenberger Kálmán életéről szóló filmben játszik például főszerepet.

Ki mehet be a rendezvényre? Hogyan gondoskodnak a koronavírus-járvány jelentette kihívások kezeléséről?

Sajnos a koronavírus-járvány elmúlt másfél évének fényében ez jogos kérdés – még akkor is, ha Magyarország kormányának hozzáállása egyértelmű: ezt a járványt csak úgy lehet legyőzni, ha minél többen oltatják be magukat. Kormánybiztosként koordinálom nemcsak a világkiállítás, hanem a lovas Európa-bajnokság és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit is, de államtitkárként az augusztus 20-ai ünnepet is.

A legfontosabb szempont a biztonság és az egészségügyi védekezés nemzetközi és hazai szabályainak betartása, de egyúttal az életünk és a gazdaság legteljesebb működésének biztosítása

– ennek tudatában és eszközeivel készülünk. Jelenlegi tudásunk alapján az augusztus 20-i ünnepi programok, a lovas Európa-bajnokság és az Eucharisztikus Világkongresszus korlátozások nélkül lesz látogatható − az erről szóló kormányrendelet a múlt héten jelent meg. A szeptember végén kezdődő világkiállításra vonatkozó szabályokat majd szeptember elején véglegesítjük, de most, és továbbra is az a legfontosabb, hogy mindenki oltassa be magát.