A 2008-as válság bebizonyította, hogy a baloldal megszorításokkal és adóemelésekkel próbálta kezelni az akkori krízist, de szerencsére 2010-től forradalmian új gazdaságpolitika következett - mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, hogy 2010 után az IMF minden eszközzel próbálta ellehetetleníteni a magyar gazdaságpolitikát, így például a kétmilliós fizetési plafon ellen is fellépett. Szólt arról is, hogy
2010-ben kezelni kellett az államadósságot, az alacsony foglalkoztatást és a szűk nemzetközi mozgásteret is.
Nagyon erőteljes ellenérzése volt a nemzetközi szereplőknek a magyar lépésekkel szemben, így az egykulcsos adóval és a 9 százalékos társasági adóval szemben is. Mindezen lépéseknek köszönhetően 2020-ra a magyar gazdaság lett a leginkább válságálló - mondta Szijjártó. Ha 2020-ban nem ilyen állapotban lett volna a magyar gazdaság, akkor még a 2008-as válsághoz képest is rosszabb helyzetben lett volna az ország - tette hozzá.
Most pedig reális sansz van arra, hogy a mostani rendkívüli időszakban a legsikeresebb ország legyen hazánk.
Szijjártó szerint a világjárványra adott egyik legsikeresebb magyar válasz egyik eleme az volt, hogy nem piaci körülmények között kellett az egészségügyi védekezést végrehajtani. Csak magunkra számíthattunk, és nem egy egészségügyi, hanem egy gazdasági válság is volt a világjárvány. A miniszter kijelentette, hogy nem sikerült volna orosz és kínai oltóanyagot szerezni, ha a korábbi években ideológiavezérelt külpolitika lett volna Magyarországon.
Szijjártó Péter felidézte, hogy naponta 30 millió eurós vesztesége volt a magyar gazdaságnak, éppen ezért óriási eredmény volt, hogy másfél hónappal hamarabb lehetett nyitni a sikeres oltási programnak köszönhetően. Mindezzel párhuzamosan kezelni kellett a gazdasági válságot is. A baloldal szerint hitelből kellett volna segélyt adni az embereknek - mondta a miniszter.
Ezzel szemben a jobboldal célja az volt, hogy a munkanélküliséget megakadályozza. Világos volt, hogy idővel lesz kilábalás, és a piaci kereslet vissza fog jönni
- idézte fel Szijjártó.
A miniszter szerint arra kellett készülni a válság idején, hogy kapacitásokat építsenek a vállalkozások, mivel biztos volt, hogy idővel lesz kereslet a termékekre. 1435 vállalat kapott 1700 milliárd forintnyi támogatást, hogy ne bocsássanak el embereket. 265 ezer ember állását sikerült megmenteni - mutatott rá Szijjártó. Miközben világszerte 114 millió munkahely veszett el, addig most itthon 4,7 millió ember dolgozik és fizet adót, 98 ezerrel többen dolgoznak, mint a válság előtt. Mostanra pedig sikerült elérni, hogy a magyar gazdaság meghaladta a 2019-es teljesítményét - tette hozzá.
Ahhoz, hogy az idei 5,5 százalékos növekedés meglegyen, ahhoz beruházások, beruházások és beruházások kellenek.
Meg kell nyerni az összes beruházási versenyt - mondta Szijjártó.
Mostanra világos lett, hogy a keleti gazdaságok kaptak egy jelentős lendületet. Ha a kormány korábban nem kezdett volna a keleti nyitáshoz, akkor most más országokban fektetnének be a koreaiak, a kínaiak és a többi ázsiai nemzet. Szólt arról, hogy pont azok az országok és közéleti szereplők bírálják a Kínával való kapcsolatokat, akik egyébként a háttérben üzletelnek velük.
Afganisztánról azt mondta Szijjártó, hogy 20 év totális kudarca történt, és három nap alatt omlott össze az afgán hadsereg. A migránsokat pedig Törökországig senki nem fogja megállítani. Ráadásul Törökországnak tartozik az EU. Könnyen lehet, hogy ott fogunk tartani, mint 2015-ben, ráadásul egy újabb népmozgalom nagyon jelentős egészségügyi kockázattal is jár. Szijjártó elmondta, hogy mindenki hozza ki azokat, akik segítették az adott nemzet katonáit, de nem lehet szó semmilyen kötelező elosztásról.