Így árusította ki a nemzet vagyonát Gyurcsány Ferenc

Szisztematikus nemzeti vagyonfelélést végez a baloldal, ha hatalomra kerül. A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok több százmilliárd forintért árusították ki a nemzeti vagyont, de ebből a hazai gazdaság egy forintot sem látott. Mindezzel szemben az Orbán-kormányok vezetése alatt a nemzeti vagyon csak növekedett. A baloldali vagyonfelélés hagyományait a Gyurcsány-show főszereplője, Karácsony Gergely is folytatja, mivel szűk két év alatt sikerült csődbe juttatniuk Budapestet. 

A 2010-es bukását követően Gyurcsány Ferenc lett az egész baloldal vezetője, és most a visszatérésre készül. Teljesen maga alá gyűrte a baloldali pártokat, amelyek a Gyurcsány-show előválasztási komédiájával szeretnék rehabilitálni azt az embert, aki 2010 előtt a totális csőd szélére kormányozta Magyarországot. Most nézzünk néhány részletet az államcsődöt hozó baloldali kormányzásból.

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon megpróbált mindent eladni a nemzeti vagyonból, amit lehetett Forrás: MTI

756 milliárd forintot tüntettek el Gyurcsányék

A 2002-ben hatalomra kerülő baloldali kormányok legfőbb törekvése a nemzetközi tőkés érdekek maradéktalan kiszolgálása volt, ezért felgyorsították azt a privatizációt, ami már a korábbi, 1994-98 közötti baloldali Horn-kormányt is jellemezte.

A 2002 és 2010 közötti balliberális kormányzás alatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint közel 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok, amelyből csupán 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási maradt az államháztartás hiánya

– rendre meghaladta a 3 százalékot, 2006-ban például 9,3 százalék volt –, illetve nőtt az államadósság is ezekben az években.

A balliberális kormányok eladták többek között a Postabankot, amelyet az osztrák Erste Bank vett meg, de egymás után hirdette meg eladásra a még megmaradt magyar tulajdonú pénzintézeteket, így ekkor adták el a Konzumbankot és indították el az FHB Bank értékesítését is. Értékesítették emellett a Mol részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától és a Budapest Airporttól, és magánosították a Malévot is, amely ennek következtében később csődbe is ment. A nemzeti vagyon kiárusítása mindenféle koncepció nélkül zajlott, ráadásul sehol sem volt ennyire drasztikus a kiárusítás mértéke a környező régióban, mint nálunk.

A ferihegyi repülőteret is kiárusították Gyurcsányék Fotó: Csudai Sándor - Origo

Folyamatosan kiszolgálták a brüsszeli érdekeket

Mindeközben a balliberális kormányok mindenféle ellenállás nélkül teljesítették a brüsszeli elvárásokat,

a nemzeti vagyonától és önrendelkezésétől megfosztott országot így legyengített állapotban érte a 2008-as válság, amely után kénytelenek voltak teljesíteni a Brüsszel és az IMF által elvárt kegyetlen megszorításokat is.

Nem szabad mindezek mellett elfelejteni azt sem, hogy Gyurcsány volt a rendszerváltás utáni legkorruptabb kormány vezetője. Elég csak a négyes metró ügyét megemlíteni, amelyet a baloldal legnagyobb korrupciós botrányaként tartanak számon.

A 4-es metró beruházásának fele érintett volt korrupcióval

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) M4-es metróval kapcsolatos négyéves vizsgálódásának a kormány részére 2016. december 14-én megküldött jelentése szerint

a beruházás 452 554 224 000 forint összköltségéből 272 823 488 215 forint volt érintett korrupcióval és szabálytalansággal.

A jelentés szerint összesen 57 szerződéssel kapcsolatban merült fel szabálytalanság és korrupciós bűncselekmények gyanúja, ezen szerződésekből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. 76,6 milliárd forint volt az, amit az unió visszakövetelhetett, miután ennyit fizetett ki a beruházásra uniós fejlesztés címén. A jelentés szerint a szabálytalanságok közé tartozott az Alstom-metrókocsik beszerzése is, és több helyen utalt arra, hogy belső információért kaptak pénzt a Gyurcsány-kormány és a Demszky vezette fővárosi önkormányzat emberei.

Nemzetközi botrány lett a 4-es metrót érintő korrupciós ügyből Forrás: MTI/Jászai Csaba

Az Alstommal kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy, egy osztrák, egy amerikai és két magyar ellen a Fővárosi Törvényszéken, akiket azzal vádoltak meg, hogy részt vettek a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személy vagy személyek több millió eurós megvesztegetésében.

Gyurcsány Ferenc korábban saját maga ismerte el, hogy pártja (akkor még az MSZP) korrupt volt:

Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.

Mire költötte Karácsony a pénzt?

A Gyurcsány-Bajnai kormányok közpénzkezelési gyakorlatát a Karácsony Gergely vezette főváros viszi
tovább.

A főpolgármester az adófizetők pénzéből jelentős összeget költ az általa kinevezett több tucat tanácsadóra, miközben folyton arra panaszkodik, hogy fogytán a főváros pénze.

Emellett több folyamatban lévő budapesti beruházás is jelentős mértékben drágult, így például a Blaha Lujza tér felújítása az eredeti árhoz képest már harmadával, több mint 1 milliárd forinttal kerül többe, míg a Lánchíd felújításának költsége a Tarlós-érában megállapítotthoz képest több mint az ötödével, 5 milliárd forinttal drágult.

Ha mindez nem lenne elég, a Karácsony vezette Városháza egy offshore-hátterű cégtől akart buszokat bérelni úgy, hogy a cég a pályázat kiírásakor még nem is létezett, és később sem rendelkeztek a szükséges járművekkel. Az ügyben immáron rendőrségi nyomozás is indult.

Karácsonyéknak szűk két év alatt sikerült csődbe vinniük a fővárost Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Csődbe vitte a baloldal Budapestet

A legfurcsább ügy pedig Budapesten, hogy miközben Tarlós István 2019 őszén közel 200 milliárd forintnyi tartalékkal adta át a fővárosi kasszát Karácsonynak, addig az elmúlt napokban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy esetleges budapesti csődről beszélt.

A csődhelyzeten nincs mit csodálkozni, hiszen a baloldali politikus szavai azt mutatják, hogy teljesen alkalmatlanok a városvezetésre.

Előbb kijelentette: „2021-ben 217 milliárd bevételből 291 milliárd forintos kiadást kellene fedezni" – e szerint a hiány 74 milliárd forint –, pár mondat múlva viszont már azt mondta: „A költségvetésben szereplő 83 milliárdos hiányt eleve a meglévő szabadfelhasználású pénzekből akartuk fedezni." A beszélgetés egyetlen perce során tehát kilencmilliárddal ugrott meg a hiány, ami arra utal, hogy a főpolgármester-helyettes sem tudja, mennyi pénz hiányzik.

Az Orbán-kormányok gyarapították a nemzeti vagyont

A fent bemutatott baloldali károkozásokkal szemben 2010 után gyökeres fordulat következett be: a nemzeti oldal a nyugati támadások ellenére az elmúlt egy évtizedben a nemzetstratégiailag fontos ágazatokban ösztönözte, hogy magyar tulajdonba kerüljenek a cégek,

így például az energia-, média- és bankszektorban is visszaszereztek vállalkozásokat a külföldi tulajdonosoktól.

Emellett az elmúlt egy évtizedet világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemezte. A 2010 előtti időszakkal ellentétben – a nemzeti vagyon gyarapodása mellett – minden mutatószám jelentős javulást mutatott. Ráadásul, mivel Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, volt elegendő erő ahhoz, hogy az ország a koronavírus-járvány ellenére 2021 második negyedévében jobb teljesítményt nyújtson, mint a járvány előtt.