Kaktusz: Elvtelen baloldal, stabil kormány

G. Fodor Gábor magyar politológus, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója, Az Orbán Szabály című könyv írója

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A műsor második adásában olyan témákat feszegettek, mint az elköteleződés nehézsége egy elvtelen baloldali koalíció irányában, a nemzetközi erők beavatkozása a magyar választásokba, valamint a magyar nemzeti érdek közép-európai szintű képviselete.

A beszélgetés kiindulópontja a hétvégi mozgósítási verseny volt, amelyben a százezres tömeget megmozgató kormánypárti Békemenet jócskán felülmúlta a néhány ezres baloldali gyűlést. G. Fodor Gábor szerint a hétvége az elköteleződés vizsgája volt, hiszen arról szólt, hogy értékalapú közösséget vállalunk-e, vagy pedig egy „elvtelen koalíciót" támogatunk.

Gerő András ezzel egyetértett, és éppen ezért tartja problémásnak, hogy egy Márki-Zay Péterhez hasonló „politikai hajléktalannak" nem az a célja, hogy mindkét irányba koalícióképes legyen, hanem a hatalomra kerülés érdekében inkább összeáll a baloldallal. Kiemelte, hogy az ún. „tiszták koalíciójában" mindenki feladta az elveit, az egyetlen közös pont nem több, mint az O1G.

Erre G. Fodor úgy válaszolt, hogy éppen az elvtelenség képezi a közös alapot, Márki-Zay pedig nem a harmadik tömböt képviseli, hanem egyszerűen átment a baloldalra.

A beszélgetőpartnerek szerint okkal merül fel a kérdés, hogy egy ilyen alapokon álló baloldal esetén mi iránt lelkesedjen az ember? A forradalmi hangulat ugyanis Magyarország sikereinek köszönhetően nincs jelen – fejtegette Gerő. G. Fodor szerint ennek az az oka, hogy a baloldal téves helyzetértékelésből rendre téves következtetésekre jut, és ezért nem jutnak túl azon, hogy fűt-fát ígérgetnek, ahogyan most a nemzetközi erők támogatását bíró Márki-Zay is teszi.

Egyetértettek abban, hogy az államnak szuverenitásából adódó joga és kötelezettsége, hogy egy-egy birodalom benyomulását megakadályozza. Abban sem volt vita köztük, hogy a Nyugat sokáig saját játékterének tekintette Közép-Európát, és ezért érinti őket érzékenyen, hogy térségünk államai egy politikai realizmuson alapuló stabil, konstruktív szövetséget hoztak létre.

A műsor értékelhető és megtekinthető az alábbi linkeken, a podcast pedig ITT hallgatható: