A vidéki Magyarország fejlesztéseire minden korábbinál több pénzt szán a kormány

Református Nagytemplom. Múzeumok éjszakája 2017 Kiemelt helyszín: Debrecen. Előséta, bemutató. 2017.06.07 Fotó: Csudai Sándor Debrecen

Az ország elmúlt 10 évben tapasztalt megerősödése lehetővé teszi, hogy korábban soha nem látott mértékű forrást biztosítsunk a vidéken élők érdekében megvalósuló fejlesztésekre. A vidéki falvak és városok infrastruktúrájának bővítése és megújítása, a mezőgazdaság minden korábbinál jelentősebb támogatása, a helyi közösségek megerősítése hosszú távú nemzetstratégiai érdekünk. A kormány célkitűzése, hogy 2030-ra hazánk az Európai Unió 5 legélhetőbb tagállama közé tartozzon, és az ország minden szegletében egyaránt megtalálják számításaikat az ott élők és oda költözők. Az elmúlt években ugyanis fontos trendforduló következett be. Ma már többen költöznének kistelepülésekre, mint a nagyvárosainkba. Ezért el kell érnünk, hogy kistelepülésen élni senkinek ne jelentsen hátrányt. Ehhez az agrárium és a vidéki kis- és középvállalkozások megerősítése alapvetően fontos, mivel a vidék nem csupán élőhely, hanem a közös boldogulásunk helye is.

Ezért döntött 2020 decemberében a kormány arról, hogy a Vidékfejlesztési Programot kibővíti és az uniós szabályok által lehetővé tett legnagyobb arányú nemzeti társfinanszírozással egészíti ki, valamint jelentősen, mintegy negyedével növeljük az önkormányzatok kezébe adott Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretét is. Mindezt úgy, hogy tovább erősítjük a nemzeti forrásból működő támogatásokat is, mint amilyen a Magyar Falu Program is.

A vidéknek számtalan értéke, előnye és erőtartaléka van

A magyar emberek szeretik a vidéket. Nem csak szeretik, hanem egyre többen választanának nyugodt, biztonságos, egészséges és családbarát életmódot biztosító környezetet lakóhelynek. A kormány pedig partner ebben, ösztönzőt és támogatást nyújt ahhoz, hogy a falusi fiatalok, ha szeretnének, helyben maradjanak, és hogy a városban és a falvakban való letelepedés közötti döntés ne életminőségek, hanem életstílusok közötti választási lehetőséggé váljon.

A vidék népszerűségének és megtartó erejének növeléséhez versenyképes megélhetést biztosító, vonzó és helyben elérhető munkahelyekre, jó minőségű és magas életszínvonalat biztosító infrastruktúrára és szolgáltatásokra van szükség.

Mindezekért a vidéki vállalkozások fejlődését, az otthonteremtést, a bölcsődék és óvodák létrehozását, az oktatási és egészségügyi beruházásokat, az útfejlesztéseket és a közlekedési lehetőségek bővítését, a magyar mezőgazdaság erősítését, a digitális lefedettség és szolgáltatások javítását a kormány rekord mennyiségű hazai és uniós fejlesztési forrásból támogatja. Az ország jövője a vidék kezében van, ezért vissza kell adni azt az erőt, megbecsülést és támogatást, ami jár neki.

Református Nagytemplom Debrecen városában Fotó: Csudai Sándor - Origo

2010 óta minden régiónk növekedési pályára állt

A 2010 előtti baloldali kormányok uniós fejlesztési politikájának a forráselosztás és az elmaradt beruházások szempontjából a vidék volt a legnagyobb vesztese. A hazai régiók egy része nem hogy felzárkózott, de lecsúszóban volt az uniós fejlettségi átlaghoz képest. Ezzel szemben az elmúlt évtizedben ezt a trendet a kormány határozott vidékbarát politikájával sikerült megfordítani. Közös siker, hogy az elmúlt évtizedben hazánk minden régiója növekedési pályára állt és folyamatosan zárkózik fel az uniós átlaghoz. A Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és Dél-Alföld régióknak 2010 óta több mint 10 százalékot sikerült behozniuk a kormány támogatásával és a helyi gazdasági szereplők teljesítménye által az uniós átlaghoz képest. 2019-re elértük az EU-s fejlettség 73 százalékát, méghozzá úgy, hogy közben csökkentettük a belső regionális különbségeket. A kormány továbbra is az egész országot képviseli, és a fejlesztési források elosztásakor a legtöbb pénzt a felzárkózó térségekre fordítja.

A vidék számára a forrásbőség korszaka jött el

Az új 2021-2027-es fejlesztéspolitikai időszak céljait úgy terveztük meg, hogy minden korábbinál több pénz támogassa a települések fejlődését, a vidék megerősödését. Európai uniós szinten is egyedülálló módon az uniós agrárpolitika vidékfejlesztési forrásait 2021-től a magyar kormány 17,5 százalék helyett már 80 százalékkal – az adható legnagyobb mértékkel – egészíti ki.

Ezzel megháromszoroztuk a vidékfejlesztésre jutó támogatást, ami azt jelenti, hogy a következő hét évben csak a Vidékfejlesztési Programban 4265 milliárd forintot fordítunk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.

Folytatódik az elmúlt időszak egyik legsikeresebb operatív programja, az ún. TOP, ráadásul a korábbiaknál jelentősen nagyobb aránnyal az operatív programok között. A településeknek 2027-ig 1837 milliárd forint forrást biztosítunk a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszban a helyi fejlesztések támogatására, amelyeket az önkormányzatokkal való teljes együttműködésben valósítunk meg. A TOP Plusz keretében elérhető támogatási összeg legalább 65 százalékát a négy legelmaradottabb régióra fordítjuk.

Ha pedig az ország egészét nézzük, akkor fontos kiemelni, hogy ettől az évtől a nemzeti költségvetésből már több mint másfélszer annyi fejlesztési támogatást biztosítunk, mint amit az uniós alapok uniós és hazai része együtt biztosít. Ezt mindannyiunk közös erőfeszítései együtt tették lehetővé és közös felelősségünk, hogy a minden korábbinál nagyobb lehetőségeket úgy használjuk, hogy 2030-ra valóban az 5 legélhetőbb európai állam közé tartozzunk.

Az ország hosszú távú fejlődése viszont csak akkor biztosítható, ha a vidék Magyarországának fejlődését még jobban előtérbe helyezzük.

Az előttünk álló feladatokról és lehetőségekről bővebben is beszélünk majd a csütörtöki (2021. november 4.) Vidék Konferencia 2021 rendezvényen.

Szerző: Dr. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára