Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A baloldal a 2010-es vereségét követően sem változtatott a magyarságot megosztani kívánó, a nyugati politikai köröket és nagytőkét kiszolgáló politikáján. A baloldal tizenegy éve támadja a polgári-nemzeti kormány vívmányait, de az érveik kezdetben, bizonyos szakmai határokon belül még értelmezhetőek voltak, azonban
a 2018-as kampánnyal kezdődően elindultak egy radikális úton, amelyen mára odáig jutottak, hogy az ország működéséről alkotott elképzeléseik még kiterjesztő interpretációval sem állják meg a helyüket az általuk – szavak szintjén – oly sokra tartott jogállamiság keretei között.
A baloldal szélsőséges kommunikációjának egyik fontos mérföldköve az volt, amikor Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője 2019 áprilisában több millió embert nevezett patkánynak az ATV műsorában, csak azért, mert a nemzeti oldallal szimpatizálnak. A kijelentés alkalmas az –Alkotmánybíróság szerint is elidegeníthetetlen – emberi méltóság megsértésére, illetve a Btk.-ban foglalt becsületsértés tényállását is kimeríti. Gyurcsány Ferenc tavaly augusztusban közzétett bejegyzésében fogalmazott úgy, hogy „Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek.”
A Demokratikus Koalíció elnöke fenyegetésének címzettjei már nem a politikai élet szereplői, hanem az egyetemi, művészeti élet alakjai, a vagyonelkobzás pedig egy büntetőjogi intézkedés, amely kizárólag bűncselekmény elkövetése esetén, a törvényben taxatíve meghatározott esetekben szabható ki.
A momentumos Szarvas Koppány Bendegúz ennél is tovább ment, és a pandémia első hullámának idején lámpavasra húzással fenyegette meg a járvány elleni védekezésben részt vevő kormányzati szereplőket. Hasonló retorikát folytat a baloldal közös kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter, aki 2018-ban úgy fogalmazott:
Nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül...
A jelenleg Hódmezővásárhely polgármesteri tisztségét betöltő politikus a 2018-as kampány során nemcsak a kormányzat tagjait, de a kormánypárti szavazókat is megfenyegette, amikor azt mondta:
a kormányt akkor is eltakarítjuk, ha ez holnap estére nem következik be, senki ne legyen nyugodt a fideszesek köréből.
Márki-Zay Péter 2021 februárjában, a járványhelyzet kellős közepén pedig arról elmélkedett az ATV-ben, hogy a tanárok és az orvosok radikális sztrájkmozgalmával „térdre lehetne kényszeríteni” az Orbán-kormányt. A legfrissebb, szélsőséges megszólalása a baloldali miniszterelnök-jelöltnek az volt, amikor arról beszélt, hogy a választók, akik támogatják a rezsicsökkentést és ellenzik a migrációt, olyanok, mint sötétben tartott, trágyával etetett gombák.
Egyfajta fénytörést jelent a baloldalon, hogy legutóbb az ATV Egyenes Beszéd című műsorban Karsai Dániel és Kende Péter ügyvédek tételesen cáfolták, és szakmailag elfogadhatatlannak bélyegezték Fleck terveit.
A kommunikáció mellett egyértelmű radikalizációs folyamat figyelhető meg a magyarországi baloldal alkotmányosság- és demokráciafelfogásában is. Míg egy 2013. január 23-i tárgyaláson a DK, az Együtt 2014 Választói Mozgalom, az MSZP, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt képviselői egyetértettek abban, hogy mind az alkotmány- és alapjogi védelem, mind pedig az igazságszolgáltatás területén a legszélesebb társadalmi, politikai és szakmai egyeztetés szükséges, addig
Fleck Zoltán jogszociológus, Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője egy november 29-i interjúban elmondta, hogy egy esetleges baloldali győzelem esetén az új alkotmányról a Fidesszel nem konzultálnának.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatója tavaly egyébként úgy nyilatkozott, hogy
nagy valószínűséggel egy ’22-es baloldali győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről, de ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.
A baloldal radikális tervét, miszerint ha tavasszal győznek, feles többséggel is eltörölnék az Alaptörvényt, számos politikusuk is megerősítette.
A kormányfőjelöltjük közjogi stábjának vezetője ezt azzal indokolta, hogy „humbug a következő mondat: az alaptörvény alkotmány”.
Tökéletesen példázza a baloldal radikalizálódását, hogy míg a 2013. január 23-i tárgyalásuk során úgy vélték, hogy az Alkotmánybíróság elnökét függetleníteni kell az Országgyűléstől, a szervezetnek a politikai befolyástól mentesen kell működnie, addig Fleck Zoltán a fent említett, november 29-i interjúban azt mondta,
az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett az alkotmánybírókat is – tehát a parlament beleszólna az alkotmányosság legfőbb őrének számító szerv személyi összetételébe, ráadásul kizárólag politikai alapon menesztenék a taláros testület tagjait, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik.
Fleck Zoltán egyébként régóta kapcsolatban áll Gyurcsány Ferenccel. 2009. március 15-én, amikor átvette a Szabad Sajtó-díjat Földes Györgytől, a Szabad Sajtó Alapítvány elnökétől, Gyurcsány Ferenc személyesen gratulált neki. A DK elnöke a közösségi oldalán kiírta, hogy „azt tesszük, amit a közös jelölt kér, mert ő a kapitány”. A közös jelölt Márki-Zay Péter, Fleck Zoltán pedig az ő egyik stábjának a vezetője. Így, mivel egyetlen baloldali párt vagy politikus sem határolódott el a jogszociológus kijelentéseitől, megalapozott a vélelem, hogy a teljes baloldal egyetért a korábban már számos interjúban lefektetett baloldali puccskísérlettel.
Ha a baloldal hatalomra jutna, és jogellenesen alkotmányozna, azzal nemcsak a magyar alkotmányosságot tiporná el, hanem az emberek jogállamba vetett hitét is. A csupán feles többséggel történő alkotmányozás és kormányzás esetén hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát, több mint harmincéves alkotmányos kontinuitásunk szakadna meg egy ilyen alapokmány megalkotásával.
A jogfolytonosságra még a II. világháború és a rendszerváltás közötti időkben is figyeltek, így ezen jogalkotási kísérletek az 1919-es, bolsevik típusú alkotmányos puccsra emlékeztetnek.
