Varga Judit: A magyar AB határozat a bevándorlásról szól, semmi másról - videó

Fontos döntést hozott migrációs kérdésben az Alkotmánybíróság, írja Facebook-oldalán az igazságügyi miniszter.

Varga Judit szerint a magyar AB határozat a bevándorlásról szól, semmi másról. Az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy jogunk van elutasítani, hogy másokkal éljünk együtt, mint akikkel évszázadok óta közös a sorsunk. A migráció nem csupán a szuverenitásunkat és önazonosságunkat veszélyezteti, de emberi jogaink, emberi méltóságunk sérelmét is magában hordozza - mondja videójában a miniszter, majd így folytatja:

Magyarország továbbra is elkötelezett tagja az Európai Uniónak. Az Alkotmánybíróság mai ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa.

Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést.
Ez a vita arra is rámutatott, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat meg kell változtatni.
A magyar Alkotmánybíróság eljárása nem terjedt ki az uniós jog elsőbbségének a vizsgálatára és az nem irányult az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára sem.
A jogi határzárra vonatkozó európai uniós bírósági ítélet végrehajtása kapcsán idén februárban a magyar kormány nevében az Alkotmánybírósághoz fordultam. Az ítéletnek való megfelelés ugyanis alkotmányjogi problémát vetett fel.

Varga Judit Forrás: Varga Judit Facebook

Arra a kérdésre kerestük a választ, írja Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy az Alaptörvény Európa klauzulájának fényében végrehajthat-e Magyarország olyan európai uniós jogi kötelezettséget, amely arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgár a tagállam területén előre nem meghatározható ideig tartózkodik, és ezáltal ténylegesen az ország népességének részévé válik.
Migráció kérdésében a világ nagyot változott és az európai uniós szabályok nem képesek a valóságot követni. Egyre több és több ország számára válik nyilvánvalóvá, hogy a hatályos migrációs joganyag nem érvényesül a gyakorlatban, így nem képes megvédeni Európát az illegális bevándorlástól. A tagállamok csak saját intézkedéseikre, egyedi megoldásokra támaszkodhatnak a rendkívüli migrációs nyomás okozta helyzetben. Ezt a jogot ma már egyre több ország követeli magának.
A jogi és fizikai határzár megalkotásával 2015 óta Magyarország egy hatékony, az országot megvédeni képes rendszert épített ki. Ez azonban nem tetszett Brüsszelnek és kötelezettségszegési eljárást indított ellenünk. Ennek eredményeképpen tavaly decemberben kimondta, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárt nem lehet átkísérni a határon, ehelyett menekültügyi vagy kiutasítási eljárást kell lefolytatni.

Hatékony visszafogadás hiányában azonban ennek a gyakorlatban az lenne az eredménye, hogy ezek a jogellenesen itt tartózkodó külföldiek végül az országunkban maradnának. Az ítélet emellett betiltotta a tranzitzónákat is. Magyarország a Bíróság döntésére felszámolta a tranzitzónákat. Viszont nem engedjük be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérjük őket, hogy a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültügyi kérelmüket. Elvégre szomszédaink mindannyian biztonságos országnak számítanak, a szomszédos országokban senki sem fenyegeti a migránsokat. Brüsszelnek ez sem jó, bírsággal és büntetéssel fenyegetik Magyarországot!

A közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése, a brüsszeli szabályok pedig, amelyek békeidőben születtek, nem tudják megállítani az illegális bevándorlást.
A magyar Alkotmánybíróság irányt mutat ahhoz, hogyan kellene az európai szabályokat is a valósághoz igazítani, hogy hatékonyan védhessék Európa határait az illegális bevándorlástól - zárja beszédét Varga Judit.

Nézze meg a videót: