Megint csalt, megint lebukott az RTL Klub

Az RTL Klub internetes oldalán álnéven írt cikkel próbálta támadni a kormányt a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal fő ellenségével, az árcsökkentéssel. A Transzparens Újságírásért Alapítvány megkeresésére az RTL Klub elismerte, hogy a cikket szerző Kocsányos Pálma valójában nem létezik. A sajtóelemzéssel foglalkozó alapítvány most részletesen beszámolt arról, hogy az RTL Klub és a Szauer-féle HVG az élelmiszerárstop miatt támadta a kormányt, egy libertariánus szerb közgazdász véleményére hivatkozva. Csakhogy kiderült, a szerb közgazdászt sem az RTL Klub, sem a HVG, nem más baloldali csatorna nem kereste meg. Magyarán: a két baloldali portál álhírrel támadta a népszerű kormányzati intézkedést. 

Ahogy arról az Origo is beszámolt a Mandinernek a Transzparens Újságírásért Alapítványtól átvett cikke alapján

az RTL hírportálja álnéven írt, a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldali propagandának megfelelő cikket tett közzé az élelmiszerárstoppal kapcsolatban, támadva a kormányzati intézkedést.

A Kocsányos Pálma néven író valaki arról értekezett, hogy nem működik a Szerbiában bevezetett árplafon, amelyhez hasonló intézkedést vezetett be a magyar kormány is. A sajtóelemzéssel foglalkozó alapítvány értékelése szerint azzal önmagában nem is volna probléma, hogy egy újságíró utánanéz, hogy egy adott kormányzati döntéshez hasonló döntésnek milyen hatása volt külföldön,

A PROBLÉMA OTT VAN, HOGY A KIVÁLASZTOTT ÉS HIVATKOZOTT SZAKÉRTŐT TELJESEN FÉLREÉRTELMEZI. KÉSŐBB PEDIG NEM A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY, HANEM A FÉLREÉRTELMEZÉS TERJED TOVÁBB.

Egy olvasójuk figyelemfelhívása után a Transzparens Újságírásért Alapítvány számára akkor lett gyanús a történet, amikor azt látták, hogy Kocsányos Pálma néven publikált cikket az RTL.

Megkeresték a portált, akik megerősítették, Kocsányos Pálma valóban álnév, ilyen nevű újságíró tehát nem létezik.

Az álnevet használó szerző cikkében "több közgazdászra" hivatkozik, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy az árbefagyasztás miatti bevételkiesést a termelők más termékek árának megnövelésével kompenzálhatják.

A több közgazdász az valójában egy libertariánus közgazdász: Mihailo Gajic. A szerző az espresso cikkére hivatkozik, amely sajtótermék körülbelül olyan, mint Magyarországon a Blikk.

Egy gazdasági témában való hivatkozást már önmagában ez a tény is gyengíti, azonban

Mihailo eleve nem is az espressonak adott interjút, a portál csupán szemlézte egy tv-interjúját, amit a TV Prvanak adott.

Mihailo Gajic ebben az interjúban kifejti, hogy az élelmiszerár növekedés egy globális folyamat, hiszen a koronavírus-járvány miatt az ellátási láncok több helyen sérülnek, amely mind az import, mint pedig az exportra hatással van. A közgazdász megjegyzi, hogy az üzemanyagár növekedésének hatása, a termelési ráfordítások növekedése, valamint a növekvő bérek hatása mind beépülne azokba az árakba, amelyeket befagyasztottak. Továbbá arra hívja fel a figyelmet, hogy emiatt a kereskedők más termékek árába kalkulálhatják bele az árnövekedést, illetve kilátásba helyezi, hogy esetlegesen hiány is felléphet a piacon.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány megkereste személyesen Mihailo Gajicot, aki megerősítette véleményét és meglepődéssel fogadta, hogy a magyar sajtóban megjelent a neve, ugyanis

A MAGYAR SAJTÓ RÉSZÉRŐL SENKI NEM KERESTE MEG SEM A NYILATKOZATÁVAL, SEM PEDIG A SZERBIAI HELYZETTEL KAPCSOLATBAN.

A libertariánus közgazdász véleményét, amellyel az alapítvány nem szeretne vitázni, tényként írja le Kocsányos Pálma az RTL hírfelületén megjelent cikkében.

Már a címadásban tényként kezeli a véleményt:

A kormánynak mintaként szolgáló Szerbiában a vásárlók nem érezték meg az árbefagyasztást.

Ezt követően pedig elismeri, hogy gyakorlatilag nem lehet megállapítani a szerb kormányzati döntésnek a hatását: Az árbefagyasztás konkrét hatásait egy hónappal a rendelkezés hatályba lépését követően nem igazán lehetett megállapítani, ugyanis a kereskedők állítása szerint a decemberi ünnepeket megelőző időszakban egyébként is többet vásárolnak, a fogyasztók meg érdemben nem érzékelték az intézkedések hatását. Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a kormányrendelet határidejének lejártát követően, februárban újabb áremelkedés várható, amennyiben nem hosszabbítják meg az intézkedéseket.

A szerb elemző félelmei nem sokkal később a HVG címlapjáig értek.

Ahol egy fokkal elegánsabb módon nem kitalált néven jegyzik a cikket, hanem egyszerűen a szerző helyett annyi szerepel, hogy hvg.hu. A Szerbiában is árstop van, csak a vevők nem veszik észre című cikk

kritika nélkül hivatkozza az RTL cikkét olyan címadással élve, amely egyértelműen tényként (össznépi tapasztalatként) állítja azt, amely egyéni szakmai véleményként indult el.

Magyarán: álhírgyártás történt.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány cikke teljes egészében alább olvasható el: