Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A legfrissebb adatok szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 441 500 forintra nőtt októberben, míg a nettó átlagkereset 295 500 forinton állt.
A legújabb becslések szerint idén nemcsak eléri majd az 500 ezer forintot a bruttó átlagkereset, hanem azt meg is fogja haladni.
Mindez pedig annak fényében számít hatalmas eredménynek, hogy a 2010-es áprilisi kormányváltáskor a bruttó átlagkereset 200 ezer forint körül mozgott,
tehát a keresetek az Orbán-kormányok alatt nagyjából 150 százalékkal nőhetnek 2022 tavaszára.
Ez pedig az idén januártól és februártól életbe lépő gazdasági intézkedéseknek is köszönhető lesz. Nézzük is, milyen tényezők játszhatnak főszerepet a jelentős keresetnövekedésben!
Az embereket érintő kedvező változások közül ki kell emelni a családi adó-visszatérítést, amellyel a gyermeket nevelő szülők, illetve azok, akik családi kedvezményre jogosultak (így például a várandós kismamák vagy a rokkantsági járadékban részesülők) összesen több mint 600 milliárd forint befizetett adót kapnak vissza. Éves maximuma 809 ezer forint. A visszatérítés minden olyan gyermekes szülőnek jár, aki családi pótlékra jogosult (ha mindkét szülőnek van bejelentett munkahelye, akkor mindkettőnek).
A visszatérítést az érintettek február 15-ig megkapják.
Idén debütál a 25 év alatti fiatalok adómentessége, amely mintegy negyedmillió fiatalnál hagy összességében 140 milliárd forintot. Az érintettek 2022. január 1-től az átlagkereset mértékéig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól (ez tavaly júliusban 433 700 forint volt). A kedvezményt automatikusan érvényesítik, és a fiatalok utoljára abban a hónapban vehetik igénybe, amikor betöltik a 25. életévüket.
A babakötvény után járó állami támogatás összege ezután a korábbi duplája: 6000 helyett 12 000 forint lett január 1-től.
2022. január elsejével a minimálbér 200 ezer forintra (nettó 133 ezer forint), a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra (nettó 172 ezer forint) emelkedett. Előbbivel együtt növekszik több családtámogatás összege is.
Emelkedik
Január 1-jétől lépett életbe a lakossági jelzáloghitelek kamatait fixáló előírás.
A nyugdíjak 3 helyett 5 százalékkal emelkednek januártól. A tervek szerint februárban a teljes 13. havi nyugdíjat kifizetik a jogosultaknak. A 13. havi nyugdíjat egyébként a Gyurcsány-Bajnai-kormány szüntette meg, Márki-Zay Péter pedig ostobaságnak tartja.
Megemelkedett a nyugdíjkorhatár: az öregségi nyugdíj igénybe vételéhez szükséges életkor emelésének folyamata 2014-ben kezdődött, igénybe vételéhez meghatározott mennyiségű szolgálati időre (munkával töltött évre) is szükség van. A nyugdíjkorhatár 65 év, a nőknél annyi könnyebbség van, hogy 40 év szolgálati idő után is nyugdíjba lehet vonulni, életkortól függetlenül (ebbe maximum 8 év gyermeknevelés számítható bele).
Újdonság a cafetériában, hogy a cégek elektromos vagy hagyományos kerékpárt biztosíthatnak juttatásként dolgozóiknak.
A Széchenyi Pihenő- (SZÉP-) kártyával februártól lehet majd hideg élelmiszereket is vásárolni. A január 1-jén életbe lépett szabályozás szerint a vendéglátás alszámláról, de mivel még érvényes az egyes zsebek átjárhatóságára vonatkozó, a járvány miatt bevezetett szabályozás,
ezért bármelyik alszámláról lehet majd közértben költeni hideg élelmiszerre (viszont alkoholra és dohányárura nem).
Az éves rekreációs keret ismét egységesen 450 ezer forint.
Az egyéni vállalkozók bevételi értékhatára ebben az évben az eddigi általános 15 millió forintról a mindenkori éves minimálbér tízszereséig (idén 20 millió forint) növekszik. (Az egyéni vállalkozók is jogosultak lehetnek a visszatérítésre a tavalyi évben befizetett szja-juk nyomán.)
Csökken a munka közterhe, négy százalékponttal. Ezzel kapcsolatban Izer Norbert megjegyezte:
míg 2009-ben 33,5 százaléknyi adó terhelte a vállalkozásokat, addig 2022. január 1-től kevesebb mint a fele: mindössze 13 százalék.
Megszűnik idén a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett pedig két és fél százalékponttal mérséklődik a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó. A változtatás csaknem 600 milliárd forint körüli összeget hagy az érintetteknél, egyben jelentős adóegyszerűsítést is jelent, hiszen egy újabb önálló adófajta szűnik meg. A szakképzési hozzájárulás megszűnésével úgy szabadul meg egy bonyolult adminisztratív kötelezettségtől a magyar cégvilág, hogy a szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző vállalkozások a szociális hozzájárulási adóból lényegében ugyanúgy érvényesíthetik a kedvezményt, mint eddig.
A kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékra csökken.
A kisvállalati adó (kiva) kulcsa - további egy százalékponttal - 10 százalékra csökken. A már kivázó vállalkozásoknak 10 milliárd forintot jelent az adómérséklés, de már most látható, hogy ez az összeg magasabb lesz, hiszen a kedvező szabályok miatt december 31-ig már csaknem kilencezer újonnan jelentkező cég jelezte a kivára váltást.
Mindezzel párhuzamosan megegyezett a 2022-es bérfejlesztésről a SPAR Magyarország és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete: az elérhető legalacsonyabb alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő után bruttó 285 ezer forint, a gazdasági szempontból kiemelt térségekben pedig 300 ezer. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó áruházaknál további havi bruttó 10 ezer forint illeti a kollégákat, így a 13. havi juttatással és az egyéb pótlékokkal együtt elérhető maximális havi bruttó jövedelem például az eladó-pénztáros munkakörben 392 ezer forint.
Az alapbért ezenfelül a vállalat a jövőben is kiegészíti saját hűségprogramjának elemeivel. Maczelka Márk kommunikációs vezető hangsúlyozta:
2017 és 2021 között több mint 40 milliárd forint értékű bérfejlesztést hajtottak végre saját forrásból. Erre a célra 2022-ben 8,6 milliárd forintot fordítanak.
A SPAR fejlesztései tavaly 221 munkahelyet teremtettek, az idén további 250 pozíció nyílik meg. Ezzel az áruházlánc már több mint 14 ezer munkavállaló megélhetését biztosítja.
Az Aldi Magyarország arról számolt be, hogy valamennyi munkakörben egységesen 8 százalékkal emeli a béreket. Az áruházi és a logisztikai munkatársak a vállalatnál eltöltött öt év után már több mint 432 ezer forintos bruttó bérre számíthatnak, egy kiemelt forgalmú áruházban 10 éve dolgozó üzletvezető munkabére pedig egymillió forint fölé emelkedik.
Az áruházlánc új pozíciót is létrehozott: az üzletvezető-helyettesek juttatása havi bruttó 522 800 forintnál kezdődik.
Az új belépők kezdőbére nyolcórás állásban bruttó 362 600 forintra emelkedik. A 153 üzletet üzemeltető Aldi több mint 4500 munkatársat foglalkoztat.
Idén is érvényes a kis- és középvállalkozások kedvezménye a helyi iparűzési adóban, vagyis 2022-ben is automatikusan jár a legtöbb esetben az alacsonyabb, maximum egyszázalékos adómérték az érintetteknek.
2022-ben is érvényes az "önkormányzati adókorlát": e szabály szerint nem alkalmazható az a helyi adórendelet vagy települési adórendelet, amely adómérték-emelést vagy adóelőny-szűkítést fogalmazna meg, és 2022-ben sem lesz lehetőségük a települési önkormányzatoknak új, eddig nem lévő helyi adó vagy települési adó bevezetésére.
Teljesen megújul ebben az évben az átalányadó, amelynek választását nemcsak a legkisebb vállalkozásoknak, hanem sok munkaviszony mellett egyéni vállalkozóként dolgozónak is érdemes megfontolni.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme az éves minimálbér feléig adómentes, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forintos bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
A kockázati tőkealap-kezelőknek, a tőzsdének és az árutőzsdei szolgáltatóknak is könnyebbséget hoz 2022 az adózásban, hiszen esetükben megszűnik a pénzügyi szervezetek különadó-kötelezettsége.
A lakosságot érintő kedvező változás az is, amely a kriptodevizával kereskedőket érinti - közölte Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár. Már az idén benyújtandó szja-bevallásban alkalmazhatóak a kriptodevizákra vonatkozó kedvező szabályok. Az adó mértéke a felére, 15 százalékra csökken, így tisztul a hazai kriptopiac, és tovább fehéredik a gazdaság, ami számottevő bevételt hozhat a költségvetésnek.
Élesedett az Üvegkapu névvel illetett adatszolgáltatási kötelezettség az építőiparban, az online kasszákhoz hasonlóan az építőiparban is új megoldás bevezetésével lép fel a kormány az illegális foglalkoztatás és az adóelkerülés ellen. Az ezután induló építkezéseken egy központi rendszer révén nyomon lehet majd követni, hogy ki és mikor lép be egy munkaterületre, ahogyan azt is, hogy ki távozik onnan.
A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe valamennyi foglalkoztató köteles regisztrálni, benne az adatait szükség szerint frissíteni. Így a remények szerint valós idejű információkat kapnak a hatóságok arról, hogy egy adott építési területen éppen kik és mennyien dolgoznak, esetükben milyen adó- és járulékfizetés érvényes.
Mostantól a közétkeztetésben felhasznált élelmiszerek legalább 60 százalékának hazai forrásból kell származnia
(úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül, amikor az élelmiszer és a konyha között csak egy szereplő van), majd ezt 2023. január elsejétől már 80 százalékra emelik.
Változott Budapesten a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó egyik előírás: január 1-jétől az italos kartondobozokat (például a Tetra Pak-csomagolásokat) már a sárga fedelű kukákba kell dobni a kevert csomagolási hulladékok közé (mert ezek többféle anyagból, a papír mellett fémből és műanyagból is állnak). A kék fedelű tartályokba ezentúl csak tiszta papírhulladékot lehet bedobni.
