Arra, hogy „a jelenlegi rezsicsökkentést nem kellene fenntartani", a választók háromnegyede, azaz 75 százalék válaszolt úgy, hogy inkább nem ért egyet, és mindössze minden ötödik válaszadó, 19 százalék vélekedett Márki-Zay Péterhez hasonlóan.
Sokatmondó, hogy tízből hat baloldali választó nem ért egyet a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjével a kérdésben (33 százalék ért egyet vele). A Fidesz-szavazók között 91 százalékos elutasításra talált a kijelentés.
Azzal a kijelentéssel, hogy a „mostani rezsicsökkentés helyett, ha magas a rezsi, kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni", az aktív szavazók négyötöde, pontosan 79 százalék nem ért egyet, mindössze a választók 17 százaléka vélekedik hasonlóan. A baloldali szavazók 64 százaléka sem osztja a hódmezővásárhelyi polgármester véleményét (28 százalék egyetért). A kormánypártok szavazói körében tízből kilencen (91 százalék) nem értenek egyet.
Tízből kilenc választó nem ért egyet azzal sem, hogy „statisztikát kellene vezetni arról, hogy ki a cigány és ki a nem cigány Magyarországon".
A kijelentés kapcsán nagy egység mutatkozik a kormánybarát és a kormánykritikus szavazók között: a bal- és jobboldali szavazók egyaránt 87-87 százaléka utasítja el a kijelentést (nyolc, illetve kilenc százalék egyetért). Az aktív szavazók négyötöde, azaz 81 százalék azzal sem ért egyet, hogy „jobb, ha az egészségügy üzlet, mint hogyha nem üzlet" (11 százalék egyetért). Tízből hét baloldali választó is elutasító Márki-Zay kijelentésével kapcsolatban, és mindössze a válaszadók 17 százaléka jelezte, hogy egyetért a kijelentéssel. A kormánypártok szavazóinak kilencven százaléka is elutasítja, hogy az egészségügy üzlet.