Orbán Viktor: Mi, magyarok, kultúrnemzet vagyunk

Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk, válság ide vagy oda - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Zene Háza átadási ünnepségén, szombaton Budapesten.

A kormányfő kiemelte: nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást. "Az európai energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk" politikai, katonai, gazdasági és kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve - fogalmazott.

Úgy vélte, máshol az ilyen intézmények a járvány miatt inkább bezárni, leépülni és visszahúzódni szoktak, miközben "nálunk itt áll teljes fényében" ez a lenyűgöző új intézmény. Ráadásul

a Magyar Zene Háza nem magában árválkodik, hanem része egy hatalmas kulturális beruházásnak

- tette hozzá A magyar kultúra napján tartott ünnepségen.

Orbán Viktor közölte: az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban - igaz, holtversenyben - az első helyen állnak az Európai Unióban. 2010-ben ugyan a középmezőnyben voltunk, "de jött a nemzeti alkotmányos fordulat", és sikerült visszakapaszkodni az élre - mondta. Hozzáfűzte: a magyarok önképének fontos része, hogy "mi kultúrnemzet vagyunk".

Kifejtette: minden új épület kockázat, csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást, de közmegegyezésnek tűnik, hogy Fudzsimoto Szú kiváló munkát végzett.

Orbán Viktor miniszterelnök és Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján, január 22-én Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Úgy látja, a japán tervező alkotta térben "mi, magyarok otthon érezzük magunkat", talán mert a két nép, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján tűnik. De az is lehetséges magyarázat - vélekedett -, hogy ez az épület "nem akarja megerőszakolni a környezetét", inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, "és ez a magyar szemnek szép", ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja.

A miniszterelnök elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy "miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében", és

nem véletlen, hogy "a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga"

. Látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, "a Napnál is világosabb, nekünk volt igazunk" - hangsúlyozta.

Közölte: a baloldal védte, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt és ellenezte, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő. "Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revánssal foglalkozzunk", de "ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el", és inkább "áprilisban húzzuk el a nótájukat" - mondta.

A kormányfő felidézte:

2010-ben azt akarták, hogy a Liget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává, és így született meg a Liget Projekt, amely Európa legnagyobb kulturális beruházása.

Köszönetet kell mondani Tarlós Istvánnak, akinek főpolgármestersége alatt a beruházások elindulhattak, az ő idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, "amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet" - vélekedett.

Orbán Viktor megjegyezte: az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el, és bár kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet "kiejti őket az emlékezetéből". Kiemelte:

jelenlegi formájában a Liget Projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó.

Éppen ezért nagyon várják már, hogy "a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát" - mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitójára Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a mai európai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát és annak küldetését. "Globalizáció versus keresztény alapok, brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben, bevándorlás versus családtámogatás, gender politika vagy gyermekvédelem" - sorolta.

Úgy vélte, ez nem egy Nyugat-Kelet, hanem egy új Nyugat-Nyugat konfliktus, és ennek következtében a kulturális elidegenedés fenyeget. "Mi viszont Európát szeretnénk egyben tartani", tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is" - jelentette ki.

Orbán Viktor szerint ezért

most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulni; a magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol és odafigyelést követel "ebben a bábeli zűrzavarban".

Ha van olyan magasabb rendű cél, amelynek az elérésére a zene - ideértve a magyar zenét is - alkalmas, akkor ez éppen az - mondta a kormányfő.