Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor az év első kormányülését követően tett fontos bejelentést a Facebook-oldalán. A kormány a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8%-os tehéntej árát az október 15-i szintre állította vissza. Az intézkedés február elsején lép életbe.
Az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása legalább két irányba ható intézkedés. Egyrészt ez az intézkedés néhány tized-, legfeljebb fél százalékponttal csökkentheti az inflációt. Másrészt szociális vonzata is van az árstopnak. Megállapítható, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak, személyeknek jelent ez nagyobb segítséget, hiszen az ő vásárlói kosarukban ezek a termékek nagyobb arányban vannak jelen
- fogalmazott Szakáli István Loránd.
A kormány ezen az intézkedésen keresztül legfőképpen abban tud segíteni, hogy átvészeljék ezt a várhatóan átmeneti jellegű inflációs nyomást. A kormány ezzel az intézkedéssel azt üzeni a piaci szereplőknek, kereskedőknek, beszállítóknak, hogy nem tehetik meg azt, hogy kihasználva a helyzetet, az egekbe emelik az árakat.
Lengyelországban is volt hasonló intézkedés, ott az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentették 5 százalékról 0 százalékra, illetve a benzin áfáját 23 százalékról 8 százalékra mérsékelték. Magyarország esetében a baloldal részéről elhangzott az a kritika, hogy a kormánynak az áfát kellett volna csökkentenie, nem pedig az árakat maximalizálnia.
Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy Magyarországon az alapvető élelmiszerek körében tartozó termékek esetében már 2016-ban elindult egy áfacsökkentés. Először a sertéshús, a marhahús, a baromfihús, majd pedig a hal, tojás és tej áfáját csökkentette a kormány 27, illetve 18 százalékról 5 százalékra
- mondta.
A Századvég szakértője szerint az 5 százalékos áfát nem lett volna értelme tovább csökkenteni, valamint azon termékek esetében, amelyeknél magasabb áfakulcsot fizetünk (liszt, cukor) szintén nem lett volna jelentős pozitív hozadéka annak, hogy kevesebb rajtuk az áfa, ráadásul az ellenőrzést is lényegesen megnehezítette volna.
"Az áfacsökkentésnél mindig felmerül annak a lehetősége, hogy a kereskedők az áfacsökkentésből származó hasznukat, vagy annak egy részét megtartják maguknak, így annak hatása nem ér el a fogyasztókig.
A magyar intézkedés összességében egy hatékonyabb, nagyobb árcsökkenéssel járó intézkedés, amely könnyebben is ellenőrizhető, mint például a lengyel megoldás" - fogalmazott.
A magyar kormány még 2013-ban és 2014-ben 25 százalékkal csökkentette a lakosság számára az áram, a gáz és a távhő árát, így a hazai lakosság fizeti Európában a legalacsonyabb gázárat és a második legalacsonyabb áramárat.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok minden évben átlagosan 200 ezer forintot spórolnak.
A gázellátás továbbra is biztosított marad, az új magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodás miatt. A tíz plusz öt évre szóló egyezmény keretében Magyarországra évi 4,5 milliárd köbméter energiahordozó érkezik.
Szakáli István Loránd szerint most látjuk igazán, amikor Európában elszabadultak az energiaárak, hogy mekkora jelentősége van a kormány rezsicsökkentési politikájának.
Európában volt olyan időszak, hogy a földgáz ára ötszörösére, a villamos energia pedig háromszorosára emelkedett. Azon országok lakossága, ahol nincs a rezsicsökkentéshez hasonló intézkedés, ott ezt a hatást a lakosság közvetlenül megérezte. Vannak olyan országok, például Románia, ahol 80-100 százalékos emelkedés történt a villamosenergia lakossági fogyasztói árában.
Eközben Magyarországon nem emelkedtek a lakossági energiaárak, sőt a kormány az elmúlt év végén a csökkentett rezsiáron való beszerzés lehetőségét a kis- és középvállalkozásokra is kiterjesztette"
- mondta a Századvég vezető közgazdásza.
A Századvég jelenlegi ismeretei szerint Magyarországon fizeti a lakosság a legalacsonyabb energiaárakat az Európai Unióban, míg 2010 előtt ez nem így volt, hiszen akkor hazánkban volt a legdrágább az energia. Mindez jól mutatja, hogy mire irányul a kormánynak a gazdaságpolitikája, amelynek a középpontjában az emberek védelme, a lakosság kitettségének csökkentése áll.
"A magyar kormányt éveken keresztül számtalan bírálat érte elsősorban uniós szintről és a hazai baloldaltól a rezsicsökkentéssel kapcsolatban. Most viszont azt tapasztaljuk, hogy az uniós országok jelentős része azon van, hogy a rezsicsökkentéshez hasonló intézkedéseket léptessen életbe, tehát példaként, modellként szolgálunk más országok számára" - mondta.
A rezsicsökkentés bizonyos elemeihez hasonló intézkedéseket vezettek be többek között Franciaországban, Romániában és Spanyolországban is.
Orbán Viktor december 22-én jelentette be, hogy októberi szinten rögzítik a lakossági jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedés az október végétől felgyorsult, valamint az elkövetkező hónapokban esetleg megvalósuló kamatemelkedések hatása ellen nyújt védelmet.
A jegybanki kamatemelések hatására a változó kamatozású hiteleket befolyásoló referenciakamatok jelentősen emelkednek. Egy átlagos hitel esetében 20-25 százalékos (havi 11 ezer forint körüli) törlesztőrészlet-emelkedést okozhat a 2021. október végétől felgyorsult, és az elkövetkező fél évben esetleg megvalósuló további kamatemelkedés együttesen.
"Ez az intézkedés közel félmillió családnak jelenthet segítséget. Átlagosan 50 ezer forintos havi törlesztőrészlettel számolunk, akkor a kamatstop miatt a havi törlesztőrészlet mintegy 20 százalékkal fog csökkenni a 2022-es év első hat hónapjában. Aki eddig 50 ezer forintot fizetett, az ennek az intézkedésnek a következtében 10 ezer forinttal fog kevesebbet fizetni. A kamatstop ennek értelmében 30 milliárd forint megtakarítást jelent a családok számára" - fogalmazott a szakértő.
Szakáli István Loránd elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank az uniós bankok közül az első olyan bank volt, amely érzékelve az infláció nyomás erősödését, már júliusban hozzákezdett a monetáris szigorításhoz, vagyis megkezdte a kamatemelési ciklust.
"Az alapkamat júniushoz képest 0,6 százalékról a legutóbbi döntés alapján 2,9 százalékra emelkedett. Ez magával hozza a hitelkamatok emelkedését is. Az intézkedés ahhoz segít hozzá, hogy az alapkamat következtében dráguló hitelkamatok terhe ne zúduljon a változó kamatozású hitelek miatt kiszolgáltatott emberekre" - fogalmazott.
A benzinárstop november 15-én lépett életbe, ekkortól rögzítette a kormány 480 forintban a normál benzin és a gázolaj literenkénti árának felső határát három hónapra, azonban a későbbiekben még akár ki is tolhatják ezt a dátumot.
A kormány valószínűleg abban az esetben hosszabbítja meg az intézkedést, ha azt tapasztalják, hogy a világpiacon a kőolaj ára nem csökkent.
Csak a 95-ös benzin és a dízel árfolyamát rögzíti a rendelet, illetve a maximum literenkénti ár 480 forint, amit nem fognak befolyásolni a rögzített időszakban a külföldi devizák árfolyamai. Fontos részlet volt, hogy amelyik benzinkút nem tartja be a rendeletet, akár 3 millió forintig terjedő bírságot és féléves bezárást kockáztat. A benzinkutak, ha 48 órán keresztül nem tudják üzemanyaggal ellátni az autósokat, csak akkor zárhatnak be.
Abban bízunk, hogy a járvány negatív hatásainak a csökkenésével akár már az idei év elején elindulhat egy dezinflációs folyamat. Az inflációs nyomás hátterében elsősorban külföldi, nemzetközi hatások húzódnak
- mondta Szakáli István Loránd.
A Századvég számításai szerint a Magyarországon tapasztalható infláció 70-80 százalékban külföldről begyűrűző hatások eredménye. Ezen belül az energia árának növekedése egy nagyon jelentős tétel. Ide tartozik a kőolaj és az üzemanyagok árának növekedése is. Az intézkedés meghosszabbítása a szakértő szerint nem lenne példa nélküli, hiszen Horvátország is hasonló intézkedést hozott, és ők úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják az üzemanyagárak befagyasztásának időszakát.
Az üzemanyagárak azért is különösen fontosak, mert nemcsak a lakosság számára jelentenek terhet, hanem a gazdaság minden ágazatára kihatnak, így az esetleges áremelkedés a termékek és a szolgáltatások árára is kihat. A Századvég szerint az üzemanyagárak maximalizálása azt az inflációt, ami az intézkedés nélkül valósulna meg, képes 1-1,5 százalékponttal csökkenteni.
Úgy gondoljuk, hogy abban már szerepe volt a benzinárstopnak, hogy decemberben a novemberihez képest már nem emelkedett az infláció"
- mondta végezetül Szakáli istván Loránd.
