A Századvég Európa Projekt 2021 30 európai országra kiterjedő kutatása szerint továbbra is a koronavírus jelenti az egyik legfontosabb kihívást a kontinens lakói számára, ugyanakkor 2021 második félévében ez már a kormányzattal szembeni konkrét elvárásokban is realizálódik. Az országok egy kisebb – Magyarországot is magában foglaló – része alapvetően elégedett mind a vakcináció biztosításával, mind a munkahelyvédelmi intézkedésekkel, a kontinens államainak több mint felében azonban a gazdasági hatások tompításának kérdésében egy döntően elégedetlen társadalom képe rajzolódott ki.
Az európai közvélemény 82%-a tartja aggasztónak a koronavírus-járványt – ebből 41% szerint nagyon, szintén 41% megítélése szerint inkább aggasztó a helyzet –, és mindössze 5% gondolja úgy, hogy a félelmek eltúlzottak, a pandémia egyáltalán nem ad okot aggodalomra. A lista élén déli államok [Portugália (92%), Málta (90%), Spanyolország (89%)], míg a végén egyes kelet-közép-európai országok állnak (Lettország (61%), Csehország (66%), Szlovénia (69%).
Magyarország ebből a szempontból a lista középmezőnyében, második harmadában található: a lakosság 79%-át aggasztja kisebb-nagyobb mértékben a koronavírus, ebből 45% szerint inkább, 34% szerint nagyon aggasztó a járványhelyzet. Szintén európai átlag körüli (7%) azok aránya, akik szerint túlzott a járványtól való félelem. Érdekesség, hogy hazánkban nem voltak olyanok, akik ne tudtak volna állást foglalni a kérdésben.
Hazánkban tehát nem jutottak meghatározó szerephez a vírustagadó és vírusszkeptikus vélemények, ugyanakkor azokról sem állítható, hogy többségben lennének, akik a járványhelyzetet fokozott aggodalommal figyelik. A legnagyobb csoportot Magyarországon azok képezik, akik szerint aggasztó ugyan a koronavírus-járvány, de mégsem okoz számukra az életben minden mást felülíró, fokozott félelmet. Ebben a hazai közvélemény egyébként a dániaival mutatja a legszorosabb hasonlóságot.
A vakcináció lakossági megítélésének köszönhetően az európai államok listájának első harmadában találjuk Magyarországot, sőt a maximálisan elégedettek arányát tekintve hazánk az európai listavezető – a megkérdezettek 44%-a nyilatkozott úgy, hogy teljesen elégedett az oltási folyamattal.
Közismert, hogy az uniós központi vakcinabeszerzés mellett Magyarország több lábon állt az oltóanyagok biztosításában. A kritikus tavaszi hónapokban Magyarország ezzel az átoltottsági listák dobogós helyére került, augusztusban pedig az első országok között tette lehetővé a harmadik dózis felvételét. Az átoltottsági arány további növelésének azóta sem akadálya a vakcinahiány vagy az oltási kapacitás.
A lakosság elégedettsége, nem csak Magyarországon, többnyire az emberek hétköznapi tapasztalatain és a valós eredményeken alapul. Az oltási folyamattal teljes mértékben elégedettek aránya a tavaszi oltási kampány másik két sikerállamában, az Egyesült Királyságban és Máltán a legmagasabb. Gyökeresen más összkép rajzolódik ki ellenben Szlovákiában és Lettországban, ahol a lakosság mintegy 60%-a elégedetlen országa védőoltási programjával, és 10% alatti azok aránya, akik szerint kormányuk a lehető legjobban végezte dolgát e tekintetben.
A koronavírus-járvány nem csupán egészségügyi kérdést jelent a lakosság jelentős részének életében, hanem veszélybe kerülő munkahelyeket, elhalasztott üzleti lehetőségeket, bizonytalanabbá váló megélhetést is. Sőt, az európaiak elégedettségét vizsgálva azt látjuk, hogy épp a gazdaságfejlesztés és a munkahelyvédelem az a terület, ahol a legtöbbet várnának kormányaiktól az emberek.
Míg az oltással az elhúzódó problémák ellenére is csak a népesség harmada volt elégedetlen Európában, a gazdasági következmények kezelésével közel fele, 47%-a. Felfelé lóg ki a sorból a lista első harmadában található Magyarország, ahol a lakosság többsége (58%) alapvetően pozitívan értékeli a gazdasági károk enyhítésére tett lépéseket, a teljesen elégedettek közel egyharmados aránya pedig Európában a legmagasabb. Aránylag magas, 22%-os volt ugyanakkor az adatfelvétel idején egyáltalán nem elégedettek aránya is, ami arra enged következtetni, hogy elsősorban a pandémia negatív gazdasági hatásainak enyhítését várja el a közvélemény a kormányzattól.