Újra megdőlt a magyar villamosenergia-fogyasztási rekord

A Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői folyamatosan azt mondják, hogy a megújuló energiaforrások előretörése miatt nem lesz szükség a két új, VVER-1200 típusú blokk kapacitására és a villamosenergia-igények növekedésével sem kell számolni, mert jelentősen csökkenthető a hazai fogyasztás. A makacs tények azonban teljesen mást mutatnak. Sorra dőlnek meg a villamosenergia-fogyasztási rekordok. Tegnap délután, egy mindössze néhány héttel korábbi csúcs dőlt meg!

Forrás: Hárfás Zsolt

Idén még csak néhány nappal ezelőtt érkezett meg az igazi hideg időjárás, de máris megdőlt az eddigi, 2021. december 9-én 16 óra 45 perc körül mért 7361 MW-os (15 perces) abszolút rendszerterhelési csúcs. A hazai villamosenergia-rendszer tavalyi adatairól és a kihívásokról itt olvasható egy részletes írás.

2022. január 25-én 17 óra 15 perc körül újabb, történelmi hazai rendszerterhelési csúcs született 7396 MW (15 perces) értéken, amelyből az import 2851 MW volt. A következő napokban, hetekben újabb és újabb rendszerterhelési csúcsok is születhetnek. A számok nem hazudnak: Magyarország már most is nagyon kiszolgáltatott helyzetben van, és ez a jövőben tovább fog fokozódni a kieső alaperőművi kapacitások, az importlehetőségek beszűkülése és a folyamatosan növekvő igények miatt.

A MAVIR (15 perces) adatai alapján az új történelmi csúcs időszakában a Paksi Atomerőmű 2052 MW teljesítmény biztosított.

Még mielőtt az ellenzéki politikusok ismételten titkos teszteket, kísérleteket, túlterhelést vizionálnának, érdemes elmondani, hogy ma már a paksi négy blokk névleges teljesítménye a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően nem 2000, hanem közel 2027 MW. Az egyes blokkok hatásfoka a hűtővíz hőmérsékletének függvényében változik. Jelen esetben a hidegebb hűtővíz jobb hatásfokot és ennek köszönhetően nagyobb teljesítményt biztosított.

Az új rendszerterhelési csúcs legfontosabb adatai Forrás: Hárfás Zsolt

A csúcs idején a szén 450 MW, a gáz pedig 1636 MW teljesítményt biztosított. A szélerőműveknek „jó napjuk volt", hiszen a történelmi csúcs idején 86 MW teljesítményt adtak a beépített mintegy 325 MW-ból, a naperőművek pedig 0,03 MW-ot biztosítottak a rendszer számára, miközben az ipari méretű naperőművek beépített teljesítménye már közel 1800 MW-ra tehető. A háztartási méretű napelemek –, amelyek teljesítménye már több mint 1000 MW – szintén nem állhattak rendelkezésre abban az időszakban, amikor egyébként is nagyon megugrik a fogyasztás. Az egyéb erőművek 320 MW teljesítményt adtak. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy az időjárásfüggő megújulók ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni,

hiszen az emberek és az ipar megnövekedett igényét akkor is ki kell tudni elégíteni, amikor nem süt a nap és/vagy nem fúj eléggé a szél.

Az új, történelmi fogyasztási csúcs legfőbb tanulsága szerint ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-igényeket és az egyre gyakrabban előforduló csúcsigényeket biztonságosan ki tudjuk elégíteni, ugyanakkor minimalizálni tudjuk a már most is súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó jelentős villamosenergia-importot, mindenképpen szükség van új, hazai erőművek építésére.

A hazai ellátásbiztonság garantálása érdekében feltétlenül szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron, éjjel-nappal és minden másodpercben villamos energiát termelni. A Paks II. Atomerőmű ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más erőművet is kell építeni, hiszen csak így tudjuk garantálni a hazai fogyasztók biztonságos villamosenergia-ellátását és megfelelni a klímavédelmi és a versenyképességi céloknak is. Természetesen szükség van a megújulók közül a naperőművek jelentős fejlesztésére is, de azokat reálisan, szakmai alapon kell értékelni, hiszen időjárás- és napszakfüggő áramtermelési módról van szó.

Szerző: Hárfás Zsoltatomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője