Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az országosan reprezentatív felmérés a magyarországi lakcímmel rendelkezők véleményét mérte fel az Európai Bizottság Transzparencia és Demokrácia névre keresztelt javaslatcsomagjáról. A tervezetből nyilvánvalóvá válik, hogy az uniós testület bele kíván szólni a tagállamok belső ügyeibe a demokratikus választások lebonyolításához és intézményi kereteihez kapcsolódóan, mert célként fogalmazza meg azt, hogy az uniós intézmények brüsszeli pénzből beavatkozzanak tagállami referendumokba, azokhoz kapcsolódó kampányokba.
Ráadásul a javaslat rögzíti azt is az európai pártok vonatkozásában, hogy az uniós forrásokból történő kampánytevékenységüket finanszírozzák, mellyel a Bizottság beavatkozna a tagállami politikai versenybe.
A február 7-9. között rögzített adatokból kiderült, hogy a választójogukkal élni szándékozó megkérdezettek abszolút többséget meghaladó arányban (59 százalék) utasították el azt, hogy az Európai Unió beleszóljon a tagállami választásokhoz és népszavazásokhoz kapcsolódó politikai reklámok szabályozásába. A megkérdezettek csupán 33 százaléka mondta azt, hogy egyetért egy ilyen uniós hatáskörbővítés lehetőségével.
Az Európai Bizottság a politikai hirdetéseket, azok tartalmát is ellenőrizné, a számára nem tetszőket pedig álhírnek minősítve törölhetné is akár. Azt, hogy az Európai Bizottság dönthesse el, hogy mi valódi hír, és „fake news", a válaszadók 51 százaléka utasította el.
Tízből öt megkérdezett ugyanis felismerhette ennek a tervezett intézkedésnek a politikai következményeit: amennyiben elfogadnák, úgy
a Brüsszelnek nem tetsző politikai reklámok, a fősodratú brüsszeli ideológiai elképzeléseket megkérdőjelező vélemények gyorsan a „fake news" kategóriában találhatnák magukat. A kutatásban részt vevő aktív válaszadók 34 százaléka azonban támogatna egy ilyen intézkedést.
A fentiek jól példázzák, hogy az Európai Bizottság egy, a tagállamok hatáskörét csorbítani szándékozó javaslattal rukkolt elő, mely a tagállami szuverenitást a föderalista brüsszeli intézményekkel szemben védő tagállamok ellen irányul, ezt azonban a magyarok abszolút többséget meghaladó arányban utasítják el.
Módszertan: Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2022. február 7-9. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült. Az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kerültek kiegyenlítésre. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.
