Az elmúlt napokban a Magyar Nemzet már számos Skype-on készített beszélgetés részleteit közölte, így viszonylag pontos képet kaptunk az NGO-kal együttműködő újságírók munkamódszereiről, a Magyarország elleni alaptalan támadások hátteréről. Ráadásul mindezt úgy, hogy olyan személyek mondták el véleményüket, akik belülről látják, látták a gépezet működését. A szóban forgó interjúk szereplői között volt idáig Andrej Nosko, az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány korábbi igazgatója; Kálmán Mátyás, az Index és a 24.hu volt újságírója; valamint Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute vezető munkatársa.
Most egy új interjúalany, Asbóth Márton álláspontjával ismerkedhetünk meg. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyik jelenlegi projektvezetője egyebek mellett a nyugati sajtó Magyarországgal szembeni erős előítéleteiről beszélt. – Úgy gondolom, a nyugati országoknak van egy nagyon furcsa narratívája vagy nézőpontja, ami alapján hajlamosak elhinni, hogy Magyarország egy nagyon szörnyű hely, ahol a demokrácia egy nem létező dolog. Mintha olyan lenne, mint Fehéroroszország, vagy valami ilyesmi – fogalmazott a TASZ projektvezetője.
Asbóth rámutatott: bár a külföldi sajtó arról tudósít, hogy Magyarországon és Lengyelországon autoritárius rezsimek vannak hatalmon, szerinte mindkét államban kifejezetten jó élni.
Úgy vélte, nem arról van szó, hogy van egy diktátor, aki másik irányba akarná állítani azt a „jó kis országot, ami Magyarország a rendszerváltás idején volt". – Ez így egy nagyon egyszerű történet lenne, de sokkal-sokkal mélyebb okok húzódnak meg a háttérben. És hosszú évek óta a nemzetközi sajtó erről nem is akar tudomást venni – fejtette ki, kiemelve, hogy
a külföldi újságírók még tájékozódni sem hajlandók megfelelően az itteni viszonyokról.
Asbóth – számunkra beazonosíthatatlan – beszélgetőpartnere feltette a kérdést: „Kimondható-e, hogy a nemzetközi sajtó némiképpen valótlan képet fest a magyar valóságról, mert nem rendelkezik megfelelő információkkal?" A TASZ projektvezetője erre tömören csupán annyit felelt, hogy
„igen, ez történik".
Emlékezetes, a Magyar Nemzet által korábban idézett Skype-interjúban Andrej Nosko kendőzetlenül elmondta, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben alaptalan, elfogult kampány zajlik, illetve hogy a tájékozatlan, az NGO-k által befolyásolt külföldi újságírók torz képet festenek hazánkról.
Nosko szerint az, hogy Magyarországot és Lengyelországot egy kalap alá véve, gyakran alaptalanul bírálják, összefüggésben van a nemzetközi sajtó színvonalának süllyedésével. Intellektuális lustaságot eredményez a fősodrú médiában az a körülmény, hogy a korábbinál jóval kevesebb a főbb médiumok külföldi tudósítója, akik ráadásul több ország ügyeiről tájékoztatnak.
– Mindez oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni – jelentette ki a Soros-alapítvány volt vezetője.
Problémának nevezte azt is, hogy sok külföldi újságíró nem beszéli a magyar nyelvet, így például az átlagemberekkel sem tudnak szóba elegyedni, de a helyi híreket sem tudják elolvasni, ezért másodlagos forrásokra támaszkodnak, méghozzá a velük azonos politikai álláspontot képviselőkre, ezért torzítanak a magyar kormányról szóló tudósítások is.
– Ezek a másodlagos források ugyancsak erősen torzítanak, egyebek mellett a magyar kormány legitimitásával kapcsolatban – fogalmazott az OSF korábbi igazgatója.
Andrej Nosko szerint így például jellemzően nem említik meg, hogy a magyar kabinet ténylegesen nagy népszerűségnek örvend a társadalom jelentős körében. – Ehelyett például azt írják, hogy a kormány a szabadság korlátozásával tartja fenn a hatalmát – hangsúlyozta.
Nosko a Magyarországon jól ismert Freedom House nevű NGO-ról is beszélt. – És akkor olyasmiket lehet olvasni, mint a Freedom House Nations in transit nevű demokráciaértékelő tanulmánya. Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük. Elemzés helyett gyakorlatilag agitpropanyagot írtak. Ennek az a lényege, hogy amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó – fogalmazott.
– Egyszerű realitás, a médiában zömében balliberális emberek dolgoznak. Ez annak köszönhető, amit kiválogatási elfogultságnak nevezhetnék – érzékeltette a nemzetközi sajtó jelenlegi helyzetét Andrej Nosko. Szerinte a politikai pártok befolyása egyértelműen tetten érhető, egyfajta „törzsi és csordaviselkedés" jellemzi a sajtó és a baloldali pártok viszonyát. – Egy csoportosulásból jönnek, és nem fogják bírálni a sajátjaikat – fogalmazott.
Úgy vélte, ha szocialista lenne a magyar kormányfő, akkor máshogy állna hozzá a média és az Európai Unió is. Példaként említette a szlovák Robert Fico miniszterelnökségét és elfogadottsági szintjét.
Szintén Robert Ficóval példálózott egy másik Skype-interjúban Dalibor Rohac szlovák származású kutató, aki az American Enterprise Institute munkatársaként vizsgálta Kelet-Közép-Európa és az Unió folyamatait. Mint kifejtette: a névleg szociáldemokrata volt szlovák miniszterelnök vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám mégis a saját emberüknek tartották, mivel az Európai Szocialisták frakciójában ült, ezért Ficónak nem kellett olyan kedvezőtlen brüsszeli reakciókkal szembenéznie, mint Orbán Viktornak.
Rohac szerint ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének.
Egy másik Skype-interjúban a fentieket igazolva beszélt az elfogultságról Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa.
Azt mondta, hogy a különböző NGO-k (nem kormányzati szervezetek) manipulálják vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket.
– Nem lehet tudni, hogy az adott újságíró éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából – érzékeltette a befolyásolás módját Kálmán. – Amikor meghívják az újságírót Brüsszelbe és Strasbourgba, hogy egyedi eseményekről tudósítson, gyakorlatilag utasítják, hogy hova menjenek és kivel beszéljenek. – Ha mindebben egy NGO-ra támaszkodnak, akkor az újságíró teljes mértékben ettől a szervezettől függ, ez pedig nem túl jó dolog – hangsúlyozta a 24.hu korábbi munkatársa.
Kálmán konkrét példaként a Soros György által finanszírozott Amnesty International nevű szervezetet említette azon NGO-k között, amelyek minél nagyobb mértékben akarják ellenőrzésük alá vonni az újságírókat.