Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: Magyarország jól halad abba az irányba, hogy 2030-ra, Európában elsőként, az ország számára szükséges energiamennyiség legfeljebb 10 százalékát állítsa elő fosszilis forrásokból. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország már most is klímabajnok, élmezőnyben van a kibocsátáscsökkentésben, a jövőben pedig a Paks II. beruházás és a már jelenleg is jó ütemben haladó naperőműfejlesztés hozzásegíti majd az energiafüggetlenség megteremtéséhez.
Addig azonban az energiarendszer fenntartása az orosz gázzal lehetséges - hangsúlyozta, hozzátéve: a külgazdasági és külügyminiszter tizenöt évre állapodott meg Moszkvával évi 4,5 milliárd köbméternyi gáz szállításában, amelyet további 1 milliárddal növelne Magyarország. Ez már mostanra majdnem eljutott a megállapodásig, azonban még egyeztetést igényel - tette hozzá. Úgy látja,
Nyugat-Európa attól szenved, hogy miután nincs hosszú távú szerződése az oroszokkal, nem tud elég gázt vásárolni, és fut ki a készleteiből.
Magyarországnak azonban a gáz garantáltan jön, ezért lehet továbbra is számítani a rezsicsökkentésre - magyarázta. Hozzáfűzte:
a rezsicsökkentést fenn tudják tartani, mert megvan a gazdasági alapja, ami a hosszú távú orosz gázszállítás.
Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője úgy vélte, hogy a magyar miniszterelnök és az orosz elnök szavaiból az látszik, hogy megállapodásközeli állapot van a több gáz vásárlásáról. A szakértő emlékeztetett, hogy már nyáron is született egy megállapodás a magyar és orosz fél között, de
a plusz egymilliárd köbméternyi gáz mindenképpen komoly előnyt jelenthet egy olyan helyzetben amikor a világ a feje tetejére állt az energia tekintetében.
Itt már a következő fűtési szezon is tét, hiszen nyáron töltik fel a tározókat. Az orosz gáz nem helyettesíthető más forrásból, a hajókkal érkező gáz nem alternatíva sem mennyiségben, sem árban.
Tehát a felelős energiapolitika feladata jelenleg biztosítani a jövőbeli gázigényeket - fogalmazott a Századvég szakértője. Hortay Olivér elmondta, hogy 2010-ben a lakossági szolgáltatók mind multinacionális vállalatok kezében voltak, míg mára ebben a szegmensben közel teljes a hazai tulajdon aránya.
Európai kitekintésben az áram lakossági ára átlagosan 30 százalékkal, a gáz ára pedig 50 százalékkal nőtt. Magyarországon egyáltalán nem változtak az árak, míg Romániában 240 százalékkal nőtt a gáz ára. Hogy a lakossági árak mennyire követik a világpiaci árakat, az a szabályozásokon múlik, de Magyarországon a rezsicsökkentésben részt vevők számára - amibe már a kisvállalkozók is tartoznak - érdemben nem változott a helyzet – mondta el Hortay Olivér.
A moszkvai tárgyalások eredményeként meg lehet őrizni a magyar rezsicsökkentés eredményeit. Ezzel szemben a kudarcos brüsszeli klíma- és energiapolitika miatt kialakult energiaválság az európai háztartásokban is érezteti hatását. A Bank of America elemzői szerint 2022-ben egy átlagos európai családnak 54 százalékkal többet kell majd energiára fordítania, mint 2020-ban. Ez havi csaknem 20 000 forintos áremelkedést jelent.
Mindeközben
A MAGYARORSZÁGI ÁRAM- ÉS GÁZTARIFÁK AZ UNIÓBAN STABILAN A LEGALACSONYABB SZINTEN VANNAK,
ez derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglalójából. A 2021. novemberi adatokat a januárival összevetve az átlagos drágulás az összehasonlított országok között 24,75 százalék, ebből egy országban olcsóbb lett a villamos energia (a lengyel fővárosban, Varsóban), azonban 11 ország is van, ahol 20 százalék, vagy afölötti az emelkedés. A magyar fővárosban novemberben az átlagos fogyasztással rendelkező lakosoknak 1,51 százalékkal lett drágább a villamos energia ára januárhoz képest, azonban ez is a forint-euró árfolyamváltozásnak tulajdonítható.
EZALATT A HOLLAND FŐVÁROSBAN TÖBB MINT MEGDUPLÁZÓDOTT, BRÜSSZELBEN ÉS BUKARESTBEN CSAKNEM 70 SZÁZALÉKKAL NŐTTEK AZ ÁRAK.
A gázár esetében még látványosabb drágulásról beszélhetünk az uniós fővárosokban. Átlagosan 54,57 százalékkal emelkedett a vizsgált országokban a lakossági gáz ára novemberben januárhoz viszonyítva. Egy országban sem lett olcsóbb, a legnagyobb drágulást Brüsszelben és Bukarestben mérték.
17 ORSZÁGBAN 20 SZÁZALÉK FÖLÖTTI NÖVEKEDÉSRŐL BESZÉLHETÜNK, MELYEK KÖZÜL 13-BAN AZ 50 SZÁZALÉKOT IS MEGHALADJA.
Az euro/forint árfolyamváltozása miatt a gázár esetében itthon 1,51 százalékos emelkedést mértek.
A 2013-as rezsicsökkentési program bevezetésével az Orbán-kormány megállította, majd fokozatosan csökkentette hat tétel díjait (áram, gáz, víz, szemétszállítás, csatornahasználat és propánbutángáz-palack cseréje), amelyek mértéke azóta nem változott. Az intézkedésnek köszönhetően – a program bevezetése előtti árszinthez viszonyítva – a 2021-es év végéig összesen 627 ezer forint (azaz havonta 6 ezer forint) maradt egy átlagos magyar család zsebében, ami országos szinten mintegy 2,6 ezer milliárd forintos megtakarítást jelent.