Ahhoz, hogy leszámoljunk a 20. század démonaival, ma is fennálló és elodázhatatlan kötelességünk, hogy megnevezzük a bűnösöket és feltárjuk az igazságot - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen Nyíregyházán. Gulyás Gergely a belvárosban kialakított emlékhelyen arról beszélt, néven kell nevezni a Terror Háza hóhérait, a munkatáborok vezetőit, "az Istent és embert nem ismerő, körömletépő kommunista keretlegényeket", akik az egyes ember méltóságának semmibe vételén keresztül a nemzet gerincét akarták megtörni.
Csak így tudunk egységesen szembenézni a múlttal és egy tisztább jövőt kínálni utánunk a jövőnek
- hangoztatta a miniszter.
Emlékeztetett, Magyarországon - különösen az 1940-es évek végén és az 50-es években - több százan szenvedték el a kommunista terrort, élték át, mit jelent a tulajdontól való megfosztás, a kínzás, az állam által elkövetett gyilkosság, a demokratikus vagy jogállami normák teljes hiánya.
Ezért Magyarországon a demokrácia eltiprásáról vagy a jogállam végéről beszélni mindig különösen súlyos kijelentés, hiszen ez az ország - és a ma velünk élő idősebb generáció tagjai - a saját bőrükön tapasztalhatták, mit jelent és mivel jár egy eszközökben nem válogató, kegyetlen diktatúra -
fogalmazott a miniszter.
Gulyás Gergely történelmi visszatekintését követően rámutatott, amikor a kommunizmus bűneiről beszélünk, akkor elsősorban az áldozatok emléke előtt hajtunk fejet. Szavai szerint tulajdonképpen az egész magyar nemzet és annak valamennyi tagja áldozat volt, ezért egyaránt emlékeznünk kell azokra, akik hősök voltak és életükkel fizettek a kommunizmussal való szembenállásukért, valamint azokra, akiket megkínoztak, bebörtönöztek és kitelepítettek.
Áldozat volt az is - folytatta a miniszter -, aki képessége ellenére nem tölthette be azt a hivatalt, amire alkalmas lett volna, aki nem mehetett külföldre tanulni, akit - az apák érdemét véteknek tekintve - nem vettek fel az egyetemre, és azok is, akik ép lélekkel közel negyven évig szenvedték a rendszert.
Megerősítette, áldozatok voltak emellett a magyar nemzet határon kívül rekedt tagjai, akiknek jogait, sőt, létét agyonhallgatni és tagadni kellett az internacionalizmus jegyében.
A miniszter kitért arra
, a rendszerváltoztatást követő évtized feltárni igyekezett a kommunista bűnöket és igyekezett igazságot tenni az örökölt nehézségekben.
Ma elvileg megszűnt a földrész megosztottsága, mégis a magyarok sokszor azt érezhetik, nem helyes az, ami tőlünk nyugatra történik, "és látjuk, hogy Európa sem ért bennünket" - jegyezte meg. "Nehéz máshogy megmagyarázni, hogy Európa egésze miért elnézőbb a több mint százmillió ember halálát okozó kommunista diktatúrával szemben, mint a földrészt a második világégésbe taszító tömeggyilkos nácizmussal szemben" - mondta Gulyás Gergely.
Hozzátette, aki különbséget teszt horogkereszt és vörös csillag, sarló és kalapács, illetve SS-jelvény között, az a 20. század két embertelen diktatúrája között tesz különbséget.
Aki ezt teszi, az valójában az áldozatok méltósága, az emberi életek értéke között "különböztet", "mi pedig megmásíthatatlanul hiszünk abban, hogy minden embernek egyenlő a méltósága és emberi életek között nem lehet különbséget tenni" -
hangoztatta a miniszter.
A megemlékezésen Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozta, kötelességünk a kommunizmus áldozatai nevében beszélnünk, "kinyitnunk a szánkat" és elmondani mindenkinek, a kommunizmus egy álságos, hazug, kegyetlen és embertelen ideológia.