Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2006-os országgyűlési választásokon a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP egy hajszállal győzött, a 386 képviselői helynek kevesebb mint a felét, 186-ot szereztek meg Gyurcsányék, a többségük csak az SZDSZ-szel együtt lett meg.
A választások megnyerését követően, de még a kormányalakítás előtt az MSZP-frakció zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. Itt került sor május 26-án Gyurcsány Ferenc záróbeszédére. A miniszterelnök többek között ezt mondta:
Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?
Gyurcsány azt is mondta:
majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.
A trágárságoktól hemzsegő beszédben ("elkúrtuk", "kurva ország", bassza meg") a választókat mélyen lenézve arról is beszélt, hogy
Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek.
A második Gyurcsány-kormány 2006. június 9-én letette a hivatali esküt, majd nem sokkal később brutális megszorításokat tartalmazó csomagot jelentettek be.
Gyurcsány 2006. június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén közölte: augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek.
Gyurcsány Ferenc korábban ugyan adócsökkentési programot ígért meg, de kiderült, hogy ez is hazugság volt.
Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedett, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra - jelentette be ekkor.
Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be.
A gyurcsányi megszorítások azonban nem értek véget 2006 nyarán.
Az egyik legnagyobb bűne az volt az akkori kormánynak, hogy a minimálbér reálértékét nem emelték, a növekedésnél magasabb volt az infláció.
Az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem emelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot. Hagyták leromlani a kórházakat és az orvosi rendelőket, valamint tucatnyi kórházat zártak be, 3000 orvost és 6000 egészségügyi szakdolgozót rúgtak ki, hagyták elavulni a kórházak eszközállományát, nem gondoskodtak a munkaerő utánpótlásáról.
Gyurcsány alatt jelentősen nőtt a kórházak adóssága, mivel csökkentették a finanszírozást, 600 milliárd forintot vontak el az egészségügytől.
Szintén eltörölték a családi adókedvezményt az 1 és 2 gyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét 60 százalékkal, nevetséges mértékűre csökkentették. Emellett eltörölték a támogatott forinthiteleket, ezzel devizacsapdába kergették a magyar családokat. Oktatási reformnak nevezték el azt, hogy az egekbe emelték a tankönyvek árát, a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták.
A baloldal 2 év alatt (2007-2008) több mint 14 000 tanárt tett utcára, és több mint 100 iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe. Ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola.
283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt rúgtak ki. Ezzel egy időben csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan. Fizetős lett az óvodai és bölcsődei étkeztetés.
Az őszödi beszéd 2006 szeptemberében került nyilvánosságra, és megdöbbentette az egész országot. Budapesten és más városokban tüntetéssorozat kezdődött, a tiltakozók, köztük közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok Gyurcsány távozását követelték. Szeptember 18-án a békés demonstrálókból kivált erőszakos csoportok megostromolták a Magyar Televízió épületét.
Az akkori eseményekről azóta kiderült, hogy szándékosan nem budapesti rendőröket vezényeltek oda. A tévészékház védelmét személyesen Gyurcsány Ferenc irányította. Az utóbbit maga a bukott kormányfő ismerte be, amikor arról beszélt, hogy az ostrom alatt telefonon utasította az országos rendőrfőkapitány helyettesét (Bene László akkori országos rendőrfőkapitány külföldön volt).
Gyurcsány célja nyilvánvalóan az lehetett, hogy minél nagyobb káosszal terelje el a figyelmet a hazugságáról.
Szeptember 19-én a demonstrálók elmentek a Magyar Rádió Bródy utcai tömbjéhez, valamint az MSZP akkori székházához, az akkori Köztársaság térre. A rendőrség már sokkal nagyobb erőkkel lépett fel, az MSZP-székháznál lovasrendőrök oszlattak, a Blaha Lujza térre és környékére kiszoruló tüntetőket már visszaverték az egyenruhások, aznap 69-en sérültek meg.
Itt már látszott, hogy a Gyurcsány-rezsim bosszút akar állni a tévészékház miatt, ráadásul nagy valószínűséggel a rendőrök között azt az álhírt terjesztették el, hogy a tévészékháznál magára hagyott rendőrcsoportot összeverték.
A rendőrterror csúcspontja azonban október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján volt,
amikor is a fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen. Utóbbi képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre.
Hajnalban a rendőrség kiürítette a Parlament előtti Kossuth teret, az ott tüntetőket kiszorították a területről. Magyarázatul azt közölték, hogy a napközben zajló állami ünnepségre érkezők biztonságát kívánják ezzel a lépéssel biztosítani. Tüntettek a Bazilikánál, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték, s a nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók.
A Bajcsy-Zsilinszky úton a tüntetők és a rendőrök összecsaptak.
A Fidesz ez idő alatt az Astoriánál tartotta saját ünnepi tömeggyűlését. A rendőrök ugyanakkor ebbe az irányba, a Fidesz-gyűlés résztvevői felé szorították tovább a Deák tér környékéről a tüntetőket. Ezt ürügyül használva lovasrohamot vezényeltek, amely során brutálisan megverték a békés megemlékezőket.
