Lócitrom-díjas baloldali „atomtudósok”

Ma már nem lepődünk meg azon, hogy a Paks II. Atomerőmű megépítését ellenző politikusok és a globális zöldlobbi hazai szekértolói komolytalan tanulmányokra hivatkozva próbálják megtéveszteni az embereket, akik a politikusoktól valós megoldásokat, illetve létező alternatívákat várnának. Néhány napja Kanász-Nagy Máté, az ELTE-n végzett szociálpolitikus, az LMP társelnöke és egy másik „atomtudós", Munkácsy Béla, az ELTE Természettudományi Kar Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa energetikai kérdésekről véleményt alkotva állítottak vaskos valótlanságokat, illetve hamisítottak meg tényeket az atomenergiával kapcsolatban. A Lócitrom-díjra érdemes megszólalások jelzik, hogy a zöld téveszme demagógiával párosulva mekkora károkat képes okozni, egyebek közt éppen a környezetvédelem ügyének, amire egyébként előszeretettel hivatkoznak ezek az emberek akkor, amikor az atomenergia ellen kampányolnak.

Kanász-Nagy az Európai Bizottságnak az atomenergiát és a földgázt zöldnek címkéző állásfoglalását „a földbolygó és a jövőnk elleni merényletnek" nevezte az M1 Ma este című adásában. A politikai súlytalanságával fordított arányban hangos LMP-s vezető elferdíti a valóságot! Az igazi merényletet a zöldideológia eddigi ámokfutása jelenti, amely az energetikai rendszerekbe nyakló nélkül beerőltetett, kiszámíthatatlanul termelő megújulók miatt lehetetlenné teszi a globális klímacélok elérését!

A klímavédelmi, ellátásbiztonsági, árstabilitási és versenyképességi célok elérésének alapvető pillére Forrás: Roszatom

Munkácsy Béla „zöldlobbista" szerint az atomenergia ugyanúgy fog eltűnni mindennapjainkból, mint az utcákról a lovaskocsik és a lótrágya a robbanó motoros járművek megjelenésével. Az alapvető probléma ezzel az, hogy lócitromot hasonlít össze almával.

Állítása szerint „az atomerőművek – a rugalmatlan termelésük miatt – már veszélyeztetik a fogyasztók biztonságos energiaellátását, mert nem képesek a rohamosan terjedő és olcsón termelő szélerőművek és napelemes rendszerek támogatására."

A Munkácsy Béla írását közlő Index azt írja, hogy szeretik az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Munkácsy írása sajnos egyik elvárásnak sem felel meg. Ha leállnának a folyamatos termelésre képes, úgynevezett zsinóráramot termelő erőművek, összeomlana a villamosenergia-rendszer! Ha valami veszélyezteti a biztonságos energiaellátást, az éppen a kiszámíthatatlan megújulók átgondolatlan rendszerbe állítása, nem pedig a biztonságos és olcsó ellátást garantáló klímabarát atomerőművek! De menjünk tovább!

Az igazi merényletet a fenti zöld téveszme rabjai azzal követik el, hogy kockára teszik a gyermekeink és unokáink jövőjét, amikor az atomenergia ellen kampányolnak. Az IPCC, az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont, valamint a tavalyi év végén megjelent ENSZ Európai Gazdasági Bizottság jelentésében feketén-fehéren az áll, hogy az atomenergia a leginkább klímabarát áramtermelési mód! Sőt, az utóbbi elemzés szerint az atomerőművek még a nap- és szélerőműveknél is zöldebbek. Egy áramtermelési mód kibocsátásaival kapcsolatban nemcsak az építéshez köthető szén-dioxid-kibocsátást vizsgálják, hanem az egész életciklust, azaz a bányászattól az építésen, üzemelésen át egészen a leszerelésig tartó időszakot.

Hogyan lesz az uránércből télen-nyáron és éjjel-nappal klímabarát villamos energia?

E szerint az atomenergia kibocsátási értéke átlagosan kevesebb mint 6 g/kWh, ezzel szemben a naperőműveké 45, a szélerőműveké pedig 15 g/kWh. A globálisan üzemelő atomerőművek éves szinten mintegy 2 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást előznek meg! Az Európai Unióban pedig már most is klímabajnok az atomenergia, hiszen a 2020-as adatok szerint a termelés 25 százaléka nukleáris alapú, ezzel pedig éves szinten mintegy 550 millió tonna kibocsátást lehet elkerülni.

Kanász-Nagy az interjúban francia atomlobbiról és német földgázlobbiról vizionált, miközben arról is tanúbizonyságot tett, hogy még a legalapvetőbb természeti törvényekkel sincsen tisztában. Ugyanis szerinte „ha megújuló energiákkal alapozunk, akkor nem fog elfogyni semmilyen energia, mert a nap süt, a szél fúj, ezek folyamatosan energiát szolgáltatnak."

Nos, a nap- és szélerőművek termelése időjárástól és napszaktól függően állandóan változik, és bizony nagyon sok olyan időszak van – például éjszaka –, amikor a naperőművek, vagy szélcsendes időszak, amikor a szélerőművek semmit nem termelnek. A nap- és szélerőművek esetleges többlettermelését pedig – az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt – nem lehet nagy mennyiségben szezonálisan (évszakok vagy akár évek között) eltárolni. A belátható jövőben ez nem is fog megváltozni. (Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ebben az írásban egyetemet végzett emberekről, illetve Munkácsy esetében egyetemi oktatóról van szó!)

Az orosz VVER-1200 típusú blokk

Az LMP társelnöke szerint a német „gázlobbi" keze is benne van a bizottsági döntésben. Kanász-Nagy ebben is téved. Valójában a német megújuló és gázlobbiról van szó. Nagyon gyakran vannak ugyanis olyan időszakok, amikor a nap- és szélerőművek szinte semmit nem termelnek, ahogy fentebb jeleztem, és ilyenkor az alaperőművek nélkül egyáltalán nem lenne áram. Németországban is tudják ezt, de rés van a pajzson, hiszen Európa vezető hatalmában a zöld téveszmét hirdető politikai pártot trójai falóként – vagy inkább faltörő kosként – használva a szenes és a gázlobbi több évtizedes módszeres aknamunkával el tudta érni a klímabarát és olcsó áramtermelést biztosító atomerőművek leállítását.

Mindez azt jelenti, hogy az atom-, illetve a leállítandó szenes erőművek hiányában az ellátásbiztonságot garantálni nem képes nap- és szélerőművek mellett folyamatosan szükség lesz a télen-nyáron, éjjel-nappal termelni képes gázerőművekre! Ezek klímavédelmi szempontból csak egy kicsit jobbak, mint a szénerőművek. Munkácsy Béla az atomenergiával kapcsolatban kiszolgáltatottságot emleget. Az igazi kiszolgáltatottságot viszont a megújulók okozzák, amelyek "menetrendtartásához" gázerőművekre van szükség úgy, hogy Németország közben a gáz 90 százalékát importálni kénytelen!

Tehát a megújuló lobbi valójában kéz a kézben jár a gázlobbival. Vélhetően ezért került bele a bizottsági döntésbe a gázerőmű zöld energiaforrásként! Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy Franciaországban, ahol a villamos energia mintegy 70 százalékát atomerőművek adják, hetedannyi szén-dioxid-kibocsátás társul az áramtermeléshez, mint a „megújuló és fosszilis" lobbi által megvezetett Németországban! Az atomenergiát vehemensen temető Munkácsy Bélától, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusától tisztelettel kérdezném: környezeti (klímavédelmi) szempontból vajon melyik út a követendő – a német vagy a francia?

Az LMP társelnöke és az őt igazolni próbáló Munkácsy Béla szerint az atomenergia káros, veszélyes, drága, elavult és egyáltalán nem egy fenntartható energiaforrás, miközben a jövő generációt terheljük az atomhulladékkal...

Az orosz BN-800 típusú gyorsneutronos blokk

Nos, a tények itt is egészen mást mutatnak. A teljes életciklusra vetítve az atomerőművek a leginkább klímabarát, legolcsóbb, legkisebb földterület- és nyersanyagigényű áramtermelési módot jelentik úgy, hogy közben ellátásbiztonságot és árstabilitást garantálnak. A legújabb atomerőművek már 60 éves garantált üzemidővel, a legbiztonságosabb módon épülnek és üzemelnek, a nukleáris üzemanyag stratégiai készletezése pedig egyszerű, a Paksi Atomerőmű jelenleg is kétéves tartalékkal rendelkezik.

Oroszországban már az üzemanyagciklus zárásán dolgoznak, azaz már léteznek, illetve fejlesztés alatt állnak olyan technológiák, amelyek révén a kiégett nukleáris üzemanyag újra feldolgozható, abból ismét üzemanyag nyerhető, és így nagyságrendekkel csökkenthető a tárolandó nagy aktivitású hulladék mennyisége. A toleráns, balesetálló üzemanyag pedig az atomerőművek még biztonságosabb üzemelését biztosítja. Mindezek mellett Oroszország például már a REMIX-üzemanyagot is üzemi körülmények között teszteli. Arról nem is beszélve, hogy az atomerőművek télen-nyáron, éjjel-nappal folyamatosan képesek áramot termelni, nem úgy, mint a nap- és szélerőművek, amelyekhez drága tartalék kapacitásokat kell megépíteni, hiszen az embereknek és az iparnak napnyugta után, vagy éppen szélcsendes időben is szüksége van áramra.

Magyarország nem szolgál francia vagy német érdekeket, hanem egész egyszerűen szuverén államként a nemzeti érdekei és céljai mentén dönt klíma- és energiapolitikai kérdésekben. Ennek révén a Paks II. Atomerőmű megépítése és a jelentős naperőművi fejlesztések azt eredményezik, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés 90 százaléka klímabarát lesz. Ez magáért beszél. Csak csendben kérdezem: a „zöld" Németországban mi szerepel a 2030-as tervekben? 70 százalék?

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője