Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar baloldal az utazás lemondását követelte a kormányfőtől, ami veszélyezteti a rezsicsökkentés fenntartását és a 2021-es évben megkezdett gazdasági együttműködés folytatását. Mint az előzetes bejelentésekből tudható, Magyarország évi egymilliárd köbméterrel növelné a 2021-ben már lekötött évi 4,5 milliárd köbméteres gázmennyiséget.
A magyar lakosság és nemzetgazdaság energiaellátását veszélyeztető követelés nem meglepő a baloldal részéről, hiszen miniszterelnök-jelöltjük többször nyilatkozott elítélően a rezsicsökkentésről, nem támogatta szociális szempontok érvényesítését a benzin árában, illetve a világpiaci energiaáraktól várja a hazai energiafogyasztás csökkenését, amit a lakosság saját fogyasztásának csökkentésével tud támogatni. Márki-Zay Péter szerint “kevesebb vizet, áramot és gázt kell használni”. Szerinte az embereket az “árakon keresztül ösztönözzük az energiatakarékosságra”.
A polgári kormány ezzel szemben 10+5 évre szóló, hosszú távú gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, amihez a Nyugat-Balkán országaival és Törökországgal közösen épített Balkáni Áramlat gázvezeték biztosít szállítási útvonalat. Az orosz gázt ezen az útvonalon azeri és türkmén földgáz is kiegészíti.
A baloldal álláspontja azért is következetlen, mert egyik nap a rezsicsökkentés által fixált lakossági árat a világpiacinál magasabbnak tartja, míg a másik napon támadja a kormány azon intézkedéseit, amelyekkel a rezsicsökkentés fenntarthatósága érdekében hosszú távú szállítási szerződéseket szeretne kötni.
A fent említett tények alapján megállapítható, hogy a baloldal ezen követelése ellentétes a magyar lakosság érdekével és sokadszorra a brüsszeli álláspontot tükrözi.
Az Európai Bizottság ugyanis a rövid távú szerződéseket támogatja, amelyektől az energiaárak csökkenését várja, ám nem számol az ideológiavezérelt klímapolitika következtében jelentősen megugró energiakereslettel. Miközben Nyugat-Európában rekordokat dönt az energia ára, a rezsicsökkentés kiszámíthatóvá teszi a magyar családok költségeit.
A Századvég összegyűjtötte Orbán Viktor moszkvai látogatásával kapcsolatban a közvéleményben leggyakrabban elhangzott érveket és azokat elemezte:
“Ilyen kiélezett helyzetben nem kéne Moszkvába utazni…”
Orbán Viktor tizenkettedik alkalommal találkozik Vladimir Putyinnal. Nem ez lesz az első alkalom, amikor kiélezett nemzetközi helyzetben találkozik a két vezető, 2015. februári találkozójuk idején a mostaninál sokkal hevesebb harcok zajlottak Kelet-Ukrajnában. Mivel a nyugati integrációs szervezetekben a kül- és biztonságpolitika legfontosabb kérdéseiben jellemző az egyhangúságot megkövetelő döntéshozatal, az EU és NATO-tag Magyarország kormányfőjének a bölcs és megalapozott döntéshozatal érdekében joga és kötelessége első kézből tájékozódni. Ehhez lehetőség szerint a legtöbb érintett fél álláspontját meg kell ismerni és a békés rendezés minden lehetőségét meg kell ragadni. Az orosz államfővel való mostani találkozása előtt Orbán Viktor egyeztetett az EU soros elnökségét adó Franciaország elnökével, illetve a NATO főtitkárával is. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyugati integrációs szerveztek tagjaként Magyarország mindig tartotta magát ezen szervezetek általa is megszavazott, hivatalos határozataihoz.
“A moszkvai út gesztus Putyin felé…”
Az állam- és kormányfők kétoldalú találkozói a diplomácia bevett eseményeinek számítanak, amelyeken jó alkalom kínálkozik a nyitott kérdések rendezésére és a kölcsönös bizalomépítésre. Joe Biden amerikai elnök is ezért találkozott Vladimir Putyinnal már beiktatásának évében. Az ilyen csúcstalálkozókat a külügyminiszterek készítik elő, ezt láttuk és látjuk napjainkban az amerikai, német, brit és francia diplomácia részéről. Ezért utazik Boris Johnson is nemsokára Moszkvába.
Orbán Viktor utazására az évenkénti rendszeres találkozók keretében kerül sor, a kölcsönösség jegyében ezen alkalommal a magyar kormányfő utazik az orosz fővárosba, így ezt nem lehet gesztusértékűnek tekinteni.
“Más országok vezetői nem tárgyalnak Putyinnal…”
A fentiekben már utaltunk arra, hogy Joe Biden után Boris Johnson is nemsokára találkozik az orosz államfővel. Számos nyugati vezető, legutóbb az az Emmanuel Macron telefonált Putyinnal, aki 2019 augusztusában meghívta őt a G7-csoport franciaországi találkozója kapcsán kétoldalú találkozóra. Érdemes azt is felidézni, hogy Olaf Scholz jelenlegi német kancellár még szövetségi pénzügyminiszterként azért lobbizott Washingtonban, hogy a német LNG-vásárlások növeléséért cserébe az USA ne szankcionálja az Északi Áramlat 2 vezetéket, amit a német kancellár a közelmúltban “privát beruházók projektjének” tekintett.
Németország után újabban Ausztria és Franciaország is él azzal a lehetőséggel, hogy korábbi kormányfői vagy vezető politikusai állami (rész)tulajdonú orosz energetikai cégekben vállalnak vezető tisztséget, így biztosítva az informális párbeszédet. Gerhard Schröder korábbi szociáldemokrata kancellár a Rosznyeft és az Északi Áramlat 2, míg Francois Fillon korábbi francia miniszterelnök a Szibur gázfeldolgozó cégvezetésének lett tagja. Karin Kneissl korábbi osztrák külügyminiszter a Rosznyeft igazgatótanácsát erősíti.
“Csökkenteni kell az orosz energiafüggőséget!”
Itt kell megemlíteni azt, hogy miközben az USA vezetése az orosz energiaimport beszüntetését követeli az EU-tól, az USA egyre több olajat importál Oroszországból, amely 2021-ben, Kanada után az Egyesült Államok második legnagyobb olajszállítója lett. Ahogy az 1980-as években az USA alaszkai gázt akart Nyugat-Európának eladni, most úgy próbálják a környezetszennyező repesztéses technológiával nyert és cseppfolyósított LNG-t eladni, amit energiaintenzív módon szállítanak át az Atlanti-óceánon.
A Magyarországot a szomszédos országokkal összekötő gázvezetékek immáron alkalmasak az ún. reverz szállításra is, ami diverzifikálta hazánk gázellátását. A magyar kormány a horvátországi Krk szigeti LNG-terminálon is lekötött kapacitást, illetve biztosítja Ukrajna számára az onnan induló gáztranzitot. A 2021 októberében átadott Balkáni Áramlat gázvezetéken azeri és türkmén gáz is érkezik már Magyarországra, ami a közeljövőben a Földközi-tenger keleti medencéjében feltárt új lelőhelyekről érkező gázzal egészülhet ki. A magyar kormány mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy úgy a szállítási útvonalakat, mint a beszállítókat diverzifikálni kell.
“Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az EU-ból és a NATO-ból”
A Századvég Európa Projekt kutatásai is alátámasztják azt a tendenciát, amely szerint térségünk államainak polgárai jobban bíznak a nyugati integrációs szervezetekben, mint nyugat-európai kortársaik. A visegrádi országok polgárai – ugyanúgy, mint a volt szocialista blokk országaiban élők – elsöprő többségükben támogatják országaik tagságát ezekben a szervezetekben. Nincsen ez másképp Magyarországon sem, így az ország nyugati integrációjának megkérdőjelezése, ennek sejtetése az ellenzék részéről kontraproduktív.
Összességében elmondható, hogy Orbán Viktor moszkvai útja a kétoldalú orosz-magyar gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálja, amelyek súlypontja az energetikai együttműködésen van. A hosszú távú gázátvételi szerződésben kikötött gázmennyiség növelése és a Paks 2 építkezés mihamarabbi elindítása által a rezsicsökkentés fenntarthatóvá válik, illetve a magyar gazdaság kiszámítható energiaellátása továbbra is biztosítva marad.
