Az elszálló energiaárak miatt egyre több országban kerülnek nehéz helyzetbe az emberek. Belgiumban például 150 százalékos volt a drágulás, ezért minden tizedik ember képtelen fizetni a rezsit.
Bulgáriában a sötétedés ellenére sem égnek a lámpák az utcán. Egyre több település lakóinak kell megszoknia az éjszakai sötétséget.
Országszerte növekszik ugyanis azoknak a városoknak a száma, ahol az emberek nem tudják fizetni a villanyszámlát a magas energiaárak miatt. Bulgáriában ezért több önkormányzat is szabályozta a közvilágítást.
Magyarországon azonban ez máshogy van. Egy decemberi felmérésből látszik, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően
Magyarországon az egyik legolcsóbb az áram és a gáz lakossági ára.
Koppenhágában például négyszer annyit kell fizetniük az embereknek rezsire, mint a budapestieknek.
Míg 2010-ben Magyarország csupán a 15. helyen szerepelt, addig 2020-ban már hazánkban fizettük a második legkevesebbet a gázért.
Az energiaárak emelkedésével tartós infláció is bekövetkezett az Európai Unióban.
Rendkívüli helyzet állt elő az energiapiacon
– mondta a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője. Hortay Olivér szerint az energiaárak rekordokat döntenek az Európai Unióban, és ez a helyzet a következő hónapokban sem fog javulni. „Ahogyan azt a korábbi válságokban láthattuk, azok a kormányok, azok az országok, amelyek képesek voltak gyorsan és hatékonyan beavatkozni a piaci működésekbe, azok képesek voltak hatékonyabban és jobban megvédeni a lakosaikat vagy a vállalkozásaikat a hirtelen sokkhatásoktól" – fogalmazott Hortay Olivér.
Európa földgázszükségletének közel felét a Gazprom biztosította tavaly. Ráadásul
a kontinensen csökken a földgázkitermelés, az alternatívának tartott LNG pedig egyrészt drága, másrészt szinte teljesen lekötötte Ázsia.
Így a Gazprom megkerülhetetlen, egyben megbízható partner.
A magyar rezsicsökkentés fenntartásában segít az is, hogy az Orbán-kormány tavaly 10+5 évre szóló, hosszú távú gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, amihez a Nyugat-Balkán országaival és Törökországgal közösen épített Balkáni Áramlat gázvezeték biztosít szállítási útvonalat. Az orosz gázt ezen az útvonalon azeri és türkmén földgáz is kiegészíti. A megállapodás rugalmasabb, az árazása jobb, így ez lehetővé teszi, hogy hosszú távon megőrizhetők legyenek a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fizessék. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott:
Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés.
Erről tett közzé videót Facebook-oldalán a miniszterelnök is.
Magyarországon évente 9-10 milliárd köbméter gáz fogy. A Gazprommal tavaly megkötött szerződés ennek feléről, évi 4,5 milliárd köbméterről szól (1 milliárd Ausztrián keresztül, 3,5 milliárd Szerbián keresztül érkezik). Erre jöhet rá a plusz egymilliárd köbméter.
A magyar mozgásteret tovább növelheti, hogy Magyarország és Oroszország érdemi tárgyalásokat folytathat arról, hogy egymilliárd köbméterrel emeljék az éves mennyiségét a hosszú távú orosz-magyar gázszállításnak. Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, majd a több mint ötórás tárgyalást követően kifejtette: ma Nyugat-Európában a gáz és az áram ára 2-3-szorosára nőtt az elmúlt időszakban a háztartások számára. Ez alól Magyarország kivétel, ahol évek óta rezsicsökkentés van érvényben. Orosz gáz nélkül azonban ez nem lenne lehetséges.
A most tárgyalt megállapodással "véglegesen biztonságba helyeztük Magyarország energiaellátását" - fogalmazott a miniszterelnök.
Az Oroszország és Magyarország közötti hosszú távú gázszállítási szerződés értéke a jövőre nézve különösen nagy lesz, tehát nem csökkenteni kell a mennyiséget, hanem inkább növelni -
hangoztatta. Putyin ezzel kapcsolatban kijelentette: Oroszország nyitott a további együttműködésre, megvizsgálják a magyar kérést, de az egymilliárd köbméteres többletszállítás "nagy problémát nem fog jelenteni".