Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Április 3-án tartják Magyarország történetének kilencedik szabad országgyűlési választását - derült ki Áder János közleményéből, amely a köztársasági elnök honlapján jelent meg:
Az idei esztendőben Magyarország választójoggal rendelkező polgárai immár kilencedik alkalommal szabadon dönthetnek arról, hogy kikre bízzák közös ügyeink intézését. Az Alaptörvény és a választási eljárási törvény egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz arra, hogy a köztársasági elnök milyen időpontra tűzheti ki az országgyűlési képviselők általános választását. E törvényi felhatalmazás alapján az országgyűlési képviselők általános választását a legkorábbi időpontra, 2022. április 3-ára tűzöm ki.
Magyarországon minden szavazókör azon a bizonyos vasárnapon, április 3-án reggel 6.00-kor nyit, míg az urnazárás időpontja 19.00. Miután a szavazópolgár belép a szavazóhelyiségbe, hogy szavazzon, a hatóságok által kiállított érvényes fényképes igazolványával és lakcímkártyájával igazolnia kell magát. Ezek egyikének hiányában szavazatát nem adhatja le.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó pluszban hívta fel arra a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt a kormány a lejárt személyi okiratok érvényességét ez év június 30-ig meghosszabbította.
A rendelkezés a 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányokra vonatkozik.
A szavazás befejezését követően kezdődik a voksok számlálása, a korábbi választások tapasztalatai alapján estefelé, előreláthatólag 22 órát követően érkezhetnek majd meg az első nem hivatalos részeredmények. A választás és a vele egy időben tartandó gyermekvédelmi népszavazás hivatalos végeredményét majd a külképviseleteken leadott voksok és a levélcsomagokban érkező szavazatok összeszámlálását, illetve a jogorvoslati kérelmek elbírálását követően hirdeti ki a Nemzeti Választási Bizottság.
Mivel az Országgyűlés 2021. november 9-én egyhangúlag döntött arról, hogy népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján is lehessen tartani és a folyamatban lévő népszavazási kezdeményezések közül négy kérdés tekintetében biztosítottak a jogi feltételek a népszavazás kitűzésére, ezért a köztársasági elnök a választási eljárási és a népszavazási eljárási törvényi határidőket figyelembe véve a négy kérdésben is
április 3-ára tűzte ki a szavazást.
Márki-Zay Péter egy egyetemistáknak tartott közéleti rendezvényen Magyarország Alaptörvényét bírálva kijelentette, hogy
aberráltnak és kimondottan tahóságnak tartom azt, hogy beleírták azt, hogy az apa férfi, az anya nő.
Ugyanakkor a magyarok 69 százaléka nem támogatja Márki-Zay Péter felvetését a gyermekvédelmi törvény hatályon kívül helyezéséről – derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából. A közelgő országos népszavazásra tekintettel a felmérés utánajárt annak, hogy a politikai szempontból aktív magyar lakosság mit gondol a baloldal miniszterelnök-jelöltjének a gyermekvédelemmel összefüggő kijelentéseiről.
A választópolgárok az átjelentkezésre, a külképviseleti szavazásra jelentkezésre, a mozgóurna-igénylésre vonatkozó kérelmeiket a jogszabály előírása szerint a szavazást megelőző 66. naptól adhatják le a lakóhelyük szerinti választási irodákhoz.
A kérelmeket személyesen és levélben a helyi választási irodáknál lehet benyújtani vagy online a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu oldalon.
Folyamatosan benyújthatók - a választás kitűzésének napjától, január 11-től - a nemzetiségi névjegyzékbe vételre vagy abból való törlésre, az akadálymentes szavazókör igénylésére, a Braille-írásos szavazósablon igénylésére, a személyes adatok kampánycélú kiadásának megtiltására vonatkozó kérelmek.
A magyar választási rendszer az egyik legátláthatóbb és a legkevésbé befolyásolható Európában, amit az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legutóbbi jelentése is megállapított - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Demokrata című hetilapnak adott interjúban.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a lapnak nyilatkozva "megrendelésként" értékelte, hogy az EBESZ teljes körű megfigyelői missziót küld az április magyarországi választásra. Kifejtette, hogy
JANUÁRBAN HÚSZ MAGYARORSZÁGON TEVÉKENYKEDŐ, SOROS GYÖRGY ÁLTAL FINANSZÍROZOTT SZERVEZET TETTE NYILVÁNVALÓVÁ, HOGY EZT A MEGFIGYELÉST RENDELI MEG AZ EBESZ-TŐL.
Kovács közölte, hogy
NEM BÁNJÁK, HA JÖNNEK A MEGFIGYELŐK, SZÍVESEN MEGMUTATNAK NEKIK BÁRMIT, NINCS TITKOLNIVALÓJUK, "ÁRMÁNYKODÁSRA SEM KELL SZÁMÍTANIUK".
Ahogyan arról már beszámoltunk, hat pártlista lehet az országgyűlési választáson. Az országgyűlési képviselők választásán ugyanis az a párt állíthatott országos listát, amely
legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet;
két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott.
Az NVB - mivel megfeleltek a listaállítás feltételeinek - már nyilvántartásba vette a Mi Hazánk Mozgalom listáját, a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd közös pártlistáját, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listáját, valamint a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt közös pártlistáját is.
A 106 egyéni választókerületben a képviselőket relatív többségi szavazással választják, azaz minden választó egy jelöltre szavazhat és a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer. Ez a választási rendszer a korábbival ellentétben egyfordulós, így a győztes jelöltnek nem kell megszereznie a szavazatok, több, mint felét (abszolút többség).
Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki. Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be.
Magyarországon minden szavazókör azon a bizonyos vasárnapon, április 3-án reggel 6.00-kor nyit, míg az urnazárás időpontja 19.00.
Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
A Fidesz országos választmánya még januárban döntött az egyéni választókerületi jelöltekről, melyről az Origo is beszámolt. A listát itt tudja megnézni. Továbbá a kormánypártok országos választmánya elfogadta a Fidesz-KDNP országos listájának első 50 helyét. Az első öt helyen:
A DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd közös pártlistájának első öt helyén az alábbi politikusok szerepelhetnek majd:
Orbán Viktor évértékelőjében arra világított rá, hogy Márki-Zay Péter valójában csak egy kirakatember, őt előtérbe tolva szeretne visszatérni a 2010 előtti világ Gyurcsány és Bajnai embereivel
- mondta Deák Dániel az Origónak nyilatkozva. Emlékeztetett: ez a modell látható a fővárosban is Karácsony Gergely alatt, ezt szeretnék most országos szintre is kiterjeszteni.
Jelentős Fidesz-előnyt mért egy hónappal a választások előtt a baloldali Medián. A kormánypártok és a baloldal közti különbség az elmúlt hónapokban nőtt.
Nem hozott áttörést az ellenzéknek a kampány felpörgése, sőt az első háborús hírek is inkább a kormánypártot erősítették, ez derül ki a baloldali Medián közvélemény-kutató cég elemzéséből, amelyet a HVG online felületén közöltek. A legújabb mérések azt mutatják, hogy 49:43 arányban vezetnek a kormánypártok a baloldali koalíció előtt.
Érdekesség, hogy a Medián mérésében ezúttal a Mi Hazánk Mozgalom (4%) közelebb áll a parlamentbe jutáshoz, mint a Kétfarkú Kutya Párt (3%), emlékezetes Hann Endréék beszéltek először arról, hogy a viccpárt akár be is juthat a következő Országgyűlésbe.
Mandátumok aránya
A 2010-es magyarországi országgyűlési választás:
A választás eredményeképpen a 4 párt és egy független jelölt jutott be a parlamentbe: Fidesz-KDNP (263 fő), MSZP (59 fő), Jobbik (47 fő), LMP (16 fő) és a független Molnár Oszkár.
A 2014-es magyarországi országgyűlési választás:
Fidesz-KDNP 133 mandátum, Összefogás (MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP) 38 mandátum, Jobbik 23 mandátum, LMP 5 mandátum,.
A 2018-as magyarországi országgyűlési választás:
Fidesz–KDNP 133, Jobbik, 26, MSZP–Párbeszéd, 20, DK 9, LMP 8, Együtt 1, Független 1, MNOÖ 1
2010 óta az Orbán-kormány 3,5-szeresére növelte a családtámogatásokra fordítható összeget, azonban ha a baloldal kerülne kormányra, akkor ennek jelentős részét megszüntetnék. Ezek az alábbi támogatási formák:
Mindezek mellett még érdemes megemlíteni a családi adókedvezményt is, mivel a baloldal azt is megszüntetné több nyilatkozat alapján.
MÍG 2010-BEN AZ EGY- ÉS KÉTGYERMEKES CSALÁDOK SEMMILYEN TÁMOGATÁST NEM KAPTAK ADDIG MOST AZ EGYGYEREKESEK ÉVES SZINTEN 120 EZER, MÍG A KÉTGYEREKESEK 480 EZER FORINTOS ADÓKEDVEZMÉNYT KAPNAK.
A háromgyermekesek pedig most évi egymillió 188 ezer forintot.
