Pénzügyi stratéga: A Nyugat Oroszország helyett saját magát szankcionálta

A Kreml látképe napjainkban

Pozsár Zoltán, a New York-i Credit Suisse vezető globális pénzpiaci stratégája hosszasan nyilatkozott a Portfoliónak. Pozsár korábban dolgozott a New York-i Fednél, az amerikai pénzügyminisztériumnál, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is. A magyar pénzpiaci stratéga arról beszélt, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókkal a Nyugat „lábon lőtte magát", nem érti, hogy ezt, hogy nem látták előre, mivel a szankciók rövid távon is fájni fognak, hosszú távon pedig az euró-dollár dominanciáját kérdőjelezhetik meg, és segíthetik a kínai központú pénzügyi rendszer felemelkedését. Pozsár véleménye alapján egy jüan központú rendszerben akár Budapest is lehet pénzügyi központ, Szingapúr mintájára. Ez utóbbi Matolcsy György jegybankelnök célja is.

Pozsár Zoltán először arról beszélt, hogy a jelenlegi piaci reakció nem közvetlenül az agresszió, hanem a nyugati szankciók miatt van.

De a szankciók a nyersanyagok kereskedelmére nem is terjednek ki, a Gazprombank például továbbra is ott van a SWIFT-en.

A nyersanyagokat érintő szankciók komoly pénzügyi és árstabilitási problémákat okozhatnak Nyugaton is, ezért ott úgy gondolkodhattak, hogy a szankciók ezeket nem érintik.

Ehhez képest az történt, hogy a privátszféra önmagát szankcionálja: nem akarnak semmilyen Oroszországból származó nyersanyaghoz még hozzáérni sem, mert nem akarnak a következő Marc Rich lenni.

(Megjegyzés: Marc "Rich" Riech egy amerikai üzletember volt, aki a szankciókat kijátszva kereskedett Iránnal, ezért el is ítélték.)

A New York-i Credit Suisse vezető globális pénzpiaci stratégája szerint összességében a pénzügyi stabilitás terén nagyon megnőttek a kockázatok.

Az olajársokk pedig egyenesen az 1973-ashoz hasonlítható, az összes nyersanyag ára emelkedik.

És még egyszer:

ez nem azért van, mert az oroszok elzárták a csapot, hanem azért, mert a Nyugat saját magát szankcionálja

– emlékeztetett rá. De a dolog ennél komplexebb, és a háborúnak további hatásai is lehetnek. Vegyük például Németországot, akik elkötelezettek a zöld energiára való áttérésben. Ha szélturbinát akarnak, ahhoz acél és beton kell, ha megnövelik a hadi költekezést, ahhoz szintén acél kell.

A zöld átmenetnek tehát középtávon is inflációs hatása van, rövid távon a búza, energia, műtrágya szintén mind hozzájárulnak az infláció emelkedéséhez

– fűzte hozzá.

Pozsár véleménye alapján

a jelenlegi helyzetben egyedül az jelentene megoldást, ha egy állami szereplő vásárolna és töltené be a rést az orosz és nem orosz nyersanyagok kereslete között.

A nyugati jegybankok ezt nem tudják megtenni, mert az ő vezetőik döntöttek a szankciókról. A nagy piaci szereplők meg sem merik érinteni az orosz nyersanyagot. Ha pénzügyi stabilitási problémák adódnak az egekbe szökött árak miatt, azt a nyugati jegybankok tudják ugyan pénznyomtatással korrigálni, de az csak a tüneti kezelés lenne. A probléma maga az, hogy a kereslet elválik a kínálattól. Ebben az esetben kell egy állami szereplő, aki felvásárolja a nyugatiak által nem kívánt orosz nyersanyagot, és visszacirkulálja a globális gazdaságba, és ezt csak Kína tudja megcsinálni.

Szerinte

ezt nem gondolták végig Nyugaton rendesen, mivel Oroszország idén 200 milliárdos többlettel zárhat, hiszen mi még mindig fizetünk a gázért.

Eközben az importjuk minimális lesz, hiszen senki nem akar nekik semmit eladni.

Azt gondolom, hogy később visszatekintve, amikor a könyveket a mai helyzetről megírják, nagy öngólról fognak beszélni. Azt mondja majd a Nyugat a jövőből visszatekintve a mai lépésekre, hogy máshogy kellett volna csinálnunk. Óriásiak a gazdasági és pénzügyi stabilitási kockázatok, amelyeket még nem is látunk

– egyértelműsítette nézőpontját.

A Kreml Moszkvában. Forrás: Wikipedia

Pozsár Zoltán a francia választások előtt biztosan nem lát esélyt arra, hogy Európa – legalább részben – blokkolja az energiabehozatalt Oroszországból. A szakértő kiemelte:

Magyarország a gázszerződéssel jól járt, de Nyugat-Európában ilyen nincs, és ha a franciák a választás előtt nem kérnek az orosz olajból, akkor annak hatása lesz a választásra.

Szerinte Európában nincs esély arra, hogy legyen egy egységes fellépés.

Nem szabad elfelejteni, hogy Európa – Amerikával ellentétben – nem tudja nélkülözni az orosz földgázt és kőolajat.

Továbbá arról beszélt: ha a gázt elzárják, vagy történik egy baleset Ukrajnában, esetleg egy szabotázs, az komoly hatással lenne a német iparra. Ezek nem kis valószínűségű események. Egy ilyen fejlemény Magyarországra is nagyon káros lenne a beszállítói láncok miatt.

Ezt követően hangsúlyozta:

a helyzeten a nyersanyag- és energiaszükségletek biztosítása javíthat, és független szereplőként mondja, hogy a nyersanyag- és energiaellátás biztosítására kötött megállapodások jelen helyzetben briliáns döntésnek tekinthetők.

Majd így folytatta: A pénzügyi rendszer most mozgásban van, az euródollár leszálló ágban van, a renminbi pedig felszállóban.

Amikor ilyen nagy átalakulások vannak, akkor kellenek új pénzügyi központok. London, Tokió, Frankfurt és Svájc sem lesz az, hiszen ott fagytak be az eszközök. És itt most nem az történt, hogy elvettük az oroszok által birtokolt állampapírokat, az már nem volt nekik. Az oroszok minden pénze az euródollár piacon volt.

De a Bank of Japan befagyasztotta az oroszok jegybankszámláját, a németek ugyanezt megtették.

Pozsár Zoltán külön kiemelte: Egy ilyen helyzet után elkerülhetetlen, hogy új pénzügyi központok virágozzanak.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy hol, de akár Magyarország is megpróbálhatná.

Ő úgy tudja, hogy

Matolcsy Györgynek mindig voltak ilyen ambíciói. Történelmi pillanatokat élünk, ilyenkor bármi megtörténhet. Egy jüan alapú világrendnek akár Moszkva, akár Budapest, de akár egy alföldi város is lehet a központja Szingapúr mintájára (amely a tenger kellős közepén létesült).

Budapest látkép Forrás: Shutterstock/ZGPhotography

Földrajzilag mi a két világ, a Nyugat és a Kelet között vagyunk, és az oldalválasztás – szigorúan csak makrogazdasági szempontból – hatalmas kérdés.

Hasonló a helyzet, mint annak idején, amikor a berlini falnak vagy a jó, vagy rossz oldalán voltál. És ez most egy ilyen pont a történelemben, ezt most kell eldönteni - és nem könnyű döntés, de nagyon komoly következményei lesznek a mindennapi életre.

Pozsár Zoltán szerint

egy kínai-orosz együttműködés tudnak valós alternatívát nyújtani a dollárközpontú pénzügyi rendszerrel szemben, ugyanis az oroszoknak és a kínaiaknak van egy saját SWIFT-rendszerük, amelyeket össze lehet kötni.

A pénzügyi kooperáció már most megvan. Az orosz jegybank pincéjében ott van 150 milliárd dollárnyi arany, amely végeredményben dollárra váltható. Amíg kapják a pénzt a gázért, azt nyugodtan beáramoltathatják a kínai bankrendszerbe. Egyébként is, minden háború végén meginog egy kicsit a regnáló pénzügyi rendszer.

A fontsterling uralmát felváltotta a dollár, most pedig az euródollár uralma fog meginogni, a jüan pedig kap egy új lökést.

Az Övezet és Út érdekszférája pedig hatalmas. Ne felejtsük el: hogy egy deviza dominánssá váljon, ahhoz pont ilyen pillanatok kellenek. Szaúd-Arábia már múlt héten azt mondta például, hogy túl sok dollárjuk van, diverzifikálniuk kell egy kicsit. Persze sokan gondolják úgy, hogy a kínai deviza sosem lehet domináns, mert nem elég megbízható a kínai vezetés.

De épp az volt a lecke két héttel ezelőtt, hogy a dollár sem annyira megbízható: kiderült, hogy egyszerűen rád zárják az ajtót, ha el akarsz menni. Teljesen életszerű alternatíva, hogy a kínaiak most kiépítenek egy új pénzügyi rendszert.

A szakember véleménye alapján

az európai és az amerikai szankciók teljesen kontraproduktívak.

A dollár adta rendkívüli privilégiumokat fel lehet használni fegyverként, de csak egyetlen egyszer! Még egyszer már nem. Afganisztánnal, Iránnal és hasonló kis súlyú gazdaságokkal lehet játszadozni, de fél trillió euró-dollárt konfiszkálni egy teljesen másik szint. Ebből mindenki megtanulta a leckét.

A jelenlegi szankcióknak beláthatatlan következményei vannak, és még mindig nem fogom fel, hogy ezt Nyugaton hogy nem látták előre

– nyomatékosította álláspontját.

A szakember a szankciók Oroszországra gyakorolt hatásairól pedig azt mondta: biztosan zavarja majd az oroszokat, ha amerikai helyett orosz hamburgert, nyugati helyett kínai telefont tudnak csak vásárolni, de nem annyira, mint az európaiakat, akik orosz gáz nélkül megfagynak otthon.

Az oroszoknál hatalmas, bőven két számjegyű recesszió várható, és Európában is visszaesés jöhet

– tette hozzá.

A New York-i Credit Suisse vezető globális pénzpiaci stratégája, Pozsár Zoltán Portfoliónak adott interjúja teljes egészében itt olvasható el.