Európában elsőként elhízástudományt is tanítanak a pécsi egyetemen

Európában először hazánkban indul önálló obezitológiai tanszék Bedros J. Róbert vezetésével, a Pécsi Tudományegyetem és a DBC – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház együttműködésében. Mivel Magyarországon népbetegség az elhízás, a képzésnek népegészségügyi szempontból is jelentősége van – mondta az Origónak Bedros J. Róbert, a kórház főigazgatója, aki több mint húsz éve foglalkozik a szakterülettel és az önálló tanszék létrehozásának ötlete már sok éve megfogalmazódott benne. Az obezitológiai tanszék alapítására, működésének kidolgozására és a vezetésére is őt kérte fel a Pécsi Tudományegyetem, így egy régi álma válik végre valóra. 

Tulajdonképpen mi az obezitológia? Ma már mindenki diéta-szakértő, tele van az internet a biztos fogyás módszereivel. Nem elég azokat követni?

Az internet és sok írott lap valóban tele van fogyókúrákat ajánló oldalakkal, amelyek sok pénzért kínálnak gyors megváltást a felszedett kilóktól. Ezekben a csodavárást kielégítő ajánlatokban a közös az, hogy legtöbbször azt állítják, hogy minden erőfeszítés, diéta és mozgás nélkül hat az éppen ajánlott csodaszer. Sokan követik ezeket, de persze előbb-utóbb rájönnek, hogy nem használnak, majd ezt követően keresnek olyan megoldást, amelyet megalapozott tudással rendelkező obezitológusok kínálnak. Az obezitológia egy viszonylag friss tudományág, amely az elhízottakkal foglalkozik, magyarul elhízástudományt jelent.

Bedros J. Róbert Forrás: Figyelő

Mit csinál egy obezitológus?

Az obezitológus olyan, licenc vizsgával rendelkező orvos, aki megalapozott ismeretekkel rendelkezik az elhízástudomány területén.

Elhízott betegek kezelésében nyújt segítséget egy szakemberekből álló csapat vezetőjeként.

Irányításával dietetetikus, gyógytornász, pszichológus segítség is igénybe vehető, illetve az esetleges társbetegségek kezelésében is segít a megfelelő specialisták elérésével. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságot (MOMOT) 2007-ben alapítottam, amely az óta jelentős utat járt be és mostanára vitathatatlanul az obezitás – mint szakterület – az első számú magyarországi reprezentánsává vált. Az általam vezetett társaság fő célja – a magyar Nemzeti Népegészségügy Programmal karöltve – az elhízás elterjedésének visszaszorítása, az aktív testmozgás elterjesztése, a mozgásban gazdag életmód népszerűsítése. Ezzel összhangban a tudományos kutatások eredményeinek mielőbbi gyakorlati alkalmazását is fő feladatunknak tartjuk, ugyanakkor nagy figyelmet fordítunk az elhízás kísérőbetegségeinek felismerésére és megfelelő kezelésére is. Ennek megfelelően az elhízás multidiszciplináris, azaz több tudományterületet érintő megközelítésére van szükség.

Magyarországon is a legfőbb feladat azonban a gyermekkori elhízás megelőzése.

Feladatunknak tartjuk, hogy az elhízást, mint egy krónikus és recidiváló, azaz visszatérő, kiújuló betegséget fogadja el az egészségügy, illetve a lakosság. Társaságunk kongresszusain a fővédnökséget eddig Magyarország köztársasági elnökei látták el, míg a védnökséget az egészségügy miniszterei, államtitkárai, illetve a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalták el.

Forrás: Shutterstock

Azt tudjuk, hogy a túlsúly megnöveli különböző betegségek kockázatát. Cukorbetegség, magas vérnyomás, stroke, csont- és ízületi gyulladás, a máj és az epehólyag megbetegedései, alvási apnoe – hogy csak az ismertebbeket soroljuk. Mit jelent mindez, ha nem az egyén, hanem az egészségügy szintjén vizsgáljuk a jelenséget?

Világszerte egyre komolyabb problémát okoz az elhízás.

Óvatos becslések szerint Magyarországon az elhízásból adódó egészségügyi kiadások meghaladják a 200 milliárd forintot.

Összehasonlításként: 2022-ben a járványüggyel kiegészített egészségbiztosítási alap 3620 milliárd forinttal szerepel a költségvetésben. Ez tehát hatalmas szám, de a közvetett hatások még nagyobbak: az elhízás révén kialakuló betegségek miatt csökken a munkaképesség és rövidül az élettartam, amely szintén óriási terhet jelent – nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.

Magyarország hogy áll a statisztikákban?

Tragikusan rosszak a magyar számok. Világviszonylatban a negyedik helyen állunk az elhízás tekintetében, Európában pedig úgy vagyunk az elsők, hogy a kontinens népességének több mint fele túlsúlyos vagy elhízott.

Látszik a koronavírus hatása?

Egyértelműen. Az utolsó, 2019-es KSH adatokban sem álltunk túl jól, de a pandémia csak rontott a helyzeten.

Egy tavalyi felmérés szerint már a felnőtt magyar lakosság 62 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a nők átlagosan négy, a férfiak három kilogramm „karanténpluszt" szedtek magukra 2019 óta.

Egy évvel ezelőtt írtunk is egy tanulmányt az általam csak a „covid-típusú elhízásnak" elnevezett súlygyarapodásról. A home office, az „otthontanulás", a gyakran a konyhába áthelyezett „iroda", az otthoni főzőcskézés, a munkába járás melletti ügyintézés kiesése, a stresszel és a szorongással járó nassolási vágy mind hozzájárul a kilók gyarapodásához, miközben a koronavírus által okozott megbetegedés súlyosabb kimeneteléért éppen az elhízás az egyik fő felelős. Keserű tapasztalata volt a járványnak, hogy a gyermekkórházak intenzív osztályán főleg igen túlsúlyos kamaszokat kezeltek covid miatt. Persze egy ekkora változás ilyen rövid idő alatt önmagában is aggasztó.

Bedros J. Róbert Forrás: Figyelő

Kinek a betegsége az elhízás?

Korábban jellemzően inkább a felnőttek voltak nagyobb kockázatnak kitéve, de az elhízás szinte járványszerűvé vált terjedése már a gyerekeket is veszélyezteti – nyilvánvalóan nem függetlenül a rossz szülői példától.

Akár már a hároméves kisgyermekeknél is megjelenik a súlyfelesleg, az arány pedig az életkorral együtt nő.

Míg az összes 18 év alatti gyerek negyede-ötöde számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak, addig a 15-16 éves lányoknak már a harmadát érinti a probléma. Az arány pedig az életkorral emelkedik. A 18-39 éves korosztály mintegy 40 százaléka, a 40-59 éveseknek pedig közel a 70 százaléka cipel kisebb-nagyobb túlsúlyt. A 60 év felettiek körében ez az arány megközelíti a 80 százalékot.

A nemek között van különbség?

A férfiak jobban érintettek. A nők mintegy harmada túlsúlyos, negyede elhízott. A férfiaknál az előbbi közel 40 százalék, míg az elhízottak aránya megközelíti a 30 százalékot.

Okozhatják külső, az érintettől független faktorok a súlygyarapodást?

Természetesen, de a többségnél nem ez a helyzet. Az ok prózai: több kalóriát viszünk be, mint amennyit leadunk. Ebben a túlevés és a kevés mozgás egyaránt szerepet játszik.

Mikor kerül az obezitológus a képbe? A háziorvos dönt a bevonásáról?

A mindennapi gyakorlatban legtöbbször a háziorvos küldi az elhízottat obezitológushoz, de más szakorvos által beutalt beteg sem ritka. Az obezitológus ezt követően járó- vagy fekvőbeteg ellátást javasol, attól függően, hogy mire van szüksége a páciensnek.

Egy nagy álma valósul meg azzal, hogy az Ön javaslatára Magyarországon önálló Obezitológiai Tanszék indul. Mi a jelentősége ennek ön szerint?

Az obezitológiai licencképzést évekkel ezelőtt dolgoztuk ki néhai Pados Gyula és Simonyi Gábor tanár urakkal együtt, így erre a képzésre már sok éve van lehetőségük a téma iránt érdeklő szakorvosoknak. Az obezitológiai tanszék ezt a képzést egy lényegesen magasabb szintre emeli, mivel mind a graduális, mind a post graduális és a doktori képzés meghatározó eleme lesz.

Egyértelmű, hogy miért fontos az elhízással foglalkozni, de miért szükséges külön tanszéket indítani?

Tudjuk, hogy hazánkban az elhízás és a túlsúly népbetegség, ugyanakkor ennek kezelése meglehetősen alacsony szinten áll jelenleg is.

Az obezitológiai tanszék fő szerepe az lesz, hogy segítse az elhízott betegek szakmailag megalapozott kezelésének oktatását, illetve olyan népegészségügyi programok élére álljon, amelyek elősegítik az elhízás megelőzését és szakszerű, hatásos kezelését is.

Kiemelkedő népegészségügyi jelentőséggel is bír, hogy önállóan meg tudja mutatni magát, mint tudomány. Ennek hatására – szándékaink szerint – lehetővé válik a különböző elhízásellenes programok szervezése és az elhízástudomány kiemelt egyetemi és post graduális oktatása.

Forrás: Shutterstock

Nemzetközi szinten mennyire kiemelt az obezitológia, mint önálló tudomány?

Európában egyedülálló a Pécsi Tudományegyetemmel az együttműködésünk.

Nemzetközi szinten az obezitológia a legtöbb esetben nem jelenik meg, mint önálló tudomány, mivel mást szakmák keretein belül bújik meg (belgyógyászat, endokrinológia, diabetológia), ezért kisebb hangsúlyt is kap.

Milyen tudományos előzménye van az önálló tanszéknek? Mi történt ezen a téren az elmúlt években?

Az önálló tanszék létrehozásának ötlete már sok-sok évvel ezelőtt megfogalmazódott bennem. Több, mint húsz éve foglalkozom a szakterülettel. 2007-ben alapítottam meg a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságot, majd a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatójaként létrehoztam az Anyagcsere Központot és ennek alapjain pedig az Országos Obezitológiai Centrumot. Hosszú évek tudományos munkájának eredményeként, szerkesztésemmel született meg a Klinikai Obezitológia című első hazai egyetemi tankönyv, amely alapjául szolgál az elhízástudomány egyetemi oktatásának és a licencvizsgára történő felkészülésnek is.

Hogyan történik a képzés?

A tanszék fontos szerepet játszik majd az elhízástudomány egyetemi szintű oktatásában, a licencvizsga képzésben.

A kihelyezett tanszék azt jelenti, hogy a képzés fizikailag a Dél-budai Centrum - Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban nyer elhelyezést, ugyanakkor szervezetileg az Pécsi Tudományegytetem Általános Orvosi Karához tartozik majd.

Az elméleti oktatás a Pécsi Tudományegyetemen történik, ahol olyan kiváló szakemberek dolgoznak, mint Bajnok László professzor úr, aki szintén hosszú évek óta foglalkozik ezzel a szakterülettel, a licencképzésben, a gyakorlati területen pedig a DBC - Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban működő Anyagcsere Központ és az Országos Obezitológiai Centrum, mint számos területen akkreditált ellátóhely várja a jelölteket. Az obezitológiai licenc vizsgára olyan szakorvosok jelentkezhetnek, akik rendelkeznek belgyógyászat, kardiológia, endokrinológia vagy gyermekgyógyász szakvizsgákkal, mint bemeneteli követelménnyel.

Világszerte elismert oktatók az egyetemen

Miseta Attila professzor, a Pécsi Tudományegyetem rektora a DBC - Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban létrejövő Obezitológiai Tanszék kapcsán így fogalmazott: „a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja és Általános Orvostudományi Kara számos oktatókórháznak nyújt szakmai segítséget, ami annak köszönhető, hogy orvosaink, szakembereink, oktatóink és kutatóink magasan képzettek, nemcsak országosan, de jellemzően Európa-, vagy akár világszerte elismertek a szakterületükön. Így van ez az obezitológia területén is, ennek köszönhető, hogy külső tanszéket létesíthetünk ezen a napjainkban kiemelt tudományterületen, a DBC - Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban."