Így kellene elbánni a műanyag hulladékkal a szakértő szerint

A környezetvédelem egyik legszembetűnőbb problémája a rengeteg műanyag szemét, pedig ennek nagyon nem így kellene lenni – hívja fel a figyelmet Bűdy László, a myCEPPI CEO-ja egy közelmúltban megjelent jegyzetében. A Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja felveti a fogyasztás csökkentését, a szemetelés komoly büntetését, valamint hogy komoly szemléletváltásra van szükség, hiszen a „jól kezelt műanyag hulladék érték”, amit Magyarországon importálni kell(!). A műanyagipari szakértő olyan részletekre is kitér, hogy a globális felmelegedés, a szén-dioxid-kibocsájtás lassításának szempontjából nem feltétlenül a műanyagok betiltása a legcélravezetőbb, hiszen az anyag könnyű, összevetve például az üveggel, így könnyen szállítható.

A műanyag helyettesítése folyamatosan napirenden van, legyen szó mondjuk a papír szívószálakról vagy az üveges vizekről. De mielőtt az összes áruházban és bódéban le szeretnénk cserélni a PET-palackos vizeket üvegesekre, mindenképp végig kell gondolnunk, valóban a környezetet óvjuk-e ezzel? – hívja fel a figyelmet Bűdy László a myCEPPI CEO-ja. Hiszen az ásványvíz vagy egyéb üdítők szállítása teherautókkal történik, sokszor nagyon nagy távolságokból. De a járművek teherbíró képessége sem korlátlan, így ha üvegeket kell szállítaniuk műanyag helyett, akkor egy teherautóba sokkal kevesebb termék kerülhetne, ami több kocsit feltételez, ez pedig több szén-dioxid-kibocsátással jár, ami talán meggátolhatja, hogy az utcákon műanyag palackokat lássunk – érvel a műanyagipari szakember a Polimerek Magazinban megjelent írásában.

Forrás: https://www.manchester.ac.uk/discover/news/plastic-eating-bacteria-could-help-aid-global-recycling-efforts/

A műanyagnak is meg vannak az előnyei az üveggel szemben

„Egy deciliter műanyag palackba csomagolt ásványvíz bruttó súlya (csomagolást is tartalmaz) 103 g, míg ugyanez üvegbe csomagolva 183 g, így csak az odaszállításhoz 80%-kal több teherautó kell. Csak a szállítása 80%-kal több szén-dioxid kibocsátással jár, mindemellett nem beszéltünk még a szemétszállítás többlet súlyáról, illetve az üveggyártás szén-dioxid többletéről a műanyaghoz képest.” – írja.

A PET-palackok csak a csúcsát jelentik a műanyag szemétnek

Ez pedig csak az egyik probléma ezekkel a megoldásokkal, de az se egy köztudott tény, hogy a műanyagszennyezésnek nem a PET-palackok a legnagyobb okozói. Ugyanis a szennyező mikroműanyagok harmada ruháinkból származik, majdnem ugyanennyi része a kopó gumiabroncsokból, és mindössze 24%-a a városi szemétből. Természetesen ennek csökkentése is hatalmas előrelépés lenne a szennyezés ellen, de látható, hogy nem szüntetné meg az összes gondot.

De tekinthetjük azt is, hogy a csomagolások cseréjének hatására maga a szemetelés nem lenne kevesebb. Igy talán rossz lehet a probléma megközelítése is. Hiába lebomló anyagok a papír, az üveg, a fa, a cserép és a természetes anyagokból készült eszközök, a szemetelés problémája nem szűnik meg, csupán elégedettséggel tölt el minket, hogy majd úgyis eltűnik – mutat rá Bűdy László. Biztos, hogy a műanyaggal van a probléma, és nem azokkal, akik szennyezik vele a környezetet? Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a megoldás nem maga a műanyag teljes megszüntetése, hanem a helyes együttélés a műanyaggal?

Magyarország már importálja a jó minőségű műanyaghulladékot

„Talán meglepő, hogy a jó minőségű műanyag hulladékot is importáljuk Nyugat-Európából, elsősorban Németországból, miközben nálunk a deponálókba kerül szemétként. A jól kezelt műanyag hulladék érték. Ezért az javaslom, hogy legyen ez egy új kezdet, tekintsünk a műanyagra úgy, mint szövetségesünkre a globális felmelegedés elleni harcban. Használjuk és hasznosítsuk azon az értéken, amit képvisel.”

De hogy miképp is próbálhatnánk együtt élni ezekkel az anyagokkal?

A műanyaggal történő békés és hatékony együttéléshez a következő lépéseket kell megtennünk:

1. A szemetelés azonnali beszüntetése, a szemetelés radikális büntetése.

2. Ésszerű felhasználás, átgondolt fogyasztás.

3. Homogén anyagszerkezetű csomagolóanyagok tervezése, engedélyezése.

4. A műanyag szelektív gyűjtésének kiterjesztése, a főbb műanyag típusok (LDPE, HDPE, PP, PVC, PS, PET) elkülönítése már háztartási szinten is. A lakosság felelőssége, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék tisztán, elkülönítve kerüljön a gyűjtőedényekbe. Ehhez társuló képzés, tájékoztatás.

5. Olyan szabályozás kidolgozása, amely a hulladékkezelésben résztvevőket ösztönzi, elosztva a megtermelt profitot közöttük.

„Ehhez persze tanulnunk kell, meg kell tudnunk különböztetni a különféle műanyagfajtákat, mint ahogy a vasat és az alumíniumot is meg tudjuk különböztetni egymástól. Fel kell vállalni a többlet erőfeszítést, amelyet a személyes hulladékunk kezelése igényel.

Ha mindezt nem tesszük meg, de fenn kívánjuk tartani a jelenlegi életmódunkat, akkor visszatérünk a műanyag előtti időkhöz, a természetes erőforrások, erdők, szántóföldek, vízkészletek féktelen kizsákmányolásához; egyszóval a gyorsuló globális felmelegedéshez” – zárja gondolatát a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja.