Nyílt levél az EBESZ demokratikus intézmények és emberi jogok hivatala Magyarországra delegált választási megfigyelő misszió vezetőjének

Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a Századvég nyílt levelét Jillian Stirkhez.

Tisztelt Jillian Stirk Nagykövet Asszony!

2022. március 21-én publikálta időközi jelentését az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR). A riport, a magyarországi baloldal érvkészletére támaszkodva, megalapozatlan vádakkal illeti a választási rendszerünket. Mindezek alapján vélelmezhető, hogy az EBESZ választásokat követően elkészített zárójelentésében egy elfogult és politikailag motivált, előre megírt "ítélet" fog manifesztálódni, amit nem vagyunk hajlandóak valósnak elfogadni. Az ODIHR részrehajló megállapításai és alaptalan vádjai ily módon nem a megfigyelést szolgálják, ami a misszió hivatalos célja, hanem a demokratikus választásokba történő beavatkozást.

Az időközi jelentést a lengyel Ordo Iuris független jogi szervezet és a varsói Collegium Intermarium Egyetem szervezésében Magyarországra látogató választási megfigyelői csapat is komoly kritikával illette a jelentésében, szerintük az EBESZ az effajta missziókra vonatkozó alapelvek közül ötöt megsértett, amelyek a következők: pártatlanság és be nem avatkozás, pontos és leellenőrizhető következtetések megfogalmazása, a nemzeti jog és kultúra tiszteletben tartása, semlegesség és szakmaiság a médiamegjelenések során, javaslatok és átlátható forrásokon alapuló következtetések megfogalmazása.

Az időközi jelentést az EBESZ Igényfelmérő Misszió 2022. február 4-i riportja előzte meg, amelynek összeállításához a delegáció tagjai az igazságszolgáltatás, a politika, a civil szféra és a média több képviselőjével találkoztak. A dokumentum számos pozitív példát említ Magyarországgal és az országgyűlési választásokkal kapcsolatban. A megfogalmazott kritikák pedig, miszerint a demokratikus választások körülményeinek általános romlása tapasztalható, továbbá az, hogy fennáll az állami forrásokkal való visszaélés lehetősége, és aggodalomra ad okot a választás és a népszavazás egyidejű megtartása, a médiaszabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzete, az ellenzéki politikusoktól, valamint a baloldalhoz köthető médiumoktól és nem-kormányzati szervezetektől (NGO-k) származnak.

A választás és a referendum azonos időpontban történő megtartását lehetővé tevő törvényjavaslatot Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti képviselője nyújtotta be 2021. szeptember 6-án, és 2021. november 8-án az összes jelen lévő (183) honatya megszavazta a jogszabály-módosítást. Ennek a kritizálása azt jelenti, hogy egy olyan elképzelést tartanak a voksolás szempontjából „aggályosnak", amely egy ellenzéki képviselőtől származik, és aminek a kérdésében a teljes Országgyűlésben konszenzus mutatkozott.

Bár a baloldali politikusok narratívájának és a hazánkat kritikával illető nemzetközi jelentéseknek visszatérő eleme, hogy hamis képet alkotva a magyar média állapotáról, válságosnak írják le a sajtószabadság helyzetét Magyarországon, a valóság az, hogy senki sem nyomja el az ellenzéki médiumokat, ellenkezőleg, az online médiában épp a kormányellenes hangok hegemóniája érvényesül. Magyarország Alaptörvényének (továbbiakban: Alaptv.) IX. cikk (1)-(2) bekezdései deklarálják, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, illetve hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Hazánkban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól külön jogszabály (Smtv.) rendelkezik. Az Smtv. 4. § (2) bekezdése értelmében a sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is. Az elmúlt évtizedben Magyarországon a sajtószabadság terén is lezajlott egy demokratikus fordulat: 2010 előtt a médiát egyértelműen a baloldali hangok határozták meg, ma a sajtó hazánkban jóval szabadabb, a média pedig jelentősen plurálisabb, mint a nyugat-európai államokban.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének megkérdőjelezése szintén nem idegen a baloldal retorikájától, kérjük azonban Nagykövet Asszonyt, hogy a megfigyelésük során a jogszabályokat és a gyakorlatot vegyék alapul! Az Alaptv. XXVIII. cikk (1) bekezdése szerint a bíróságok függetlenek és pártatlanok, a 26. cikk (1) bekezdése pedig deklarálja, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak, tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani, tehát az egzisztenciájuk nem kerülhet veszélybe a kormány döntése nyomán.

A iurisdictio letéteményesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet, ennek nyomán a politika nem lehet kihatással az ítéletek meghozatalára, a bírák munkájukat – ahogy ez az Alaptv. 28. cikkében is rögzítésre került – a józan észnek és a közjónak megfelelően, a jogszabályok előírása szerint végzik. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény(Bszi.) preambuluma is rendelkezik a bírói függetlenségről, a 3. §-a pedig kimondja, hogy bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében a bíró ítélkező tevékenységében független. A Bjt. 39. § előírja, hogy a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

Az Igényfelmérő Misszió tagjai 2022. január 17 és 24. között tizenhárom magyar politikussal találkoztak, akik közül mindössze három tagja a kormánypártok valamelyikének, míg tíz közéleti szereplő az ellenzék soraiból került kiválasztásra. Magyarország népképviseleti szerve a 199 fős Országgyűlés, amely tagjai kétharmadát a Fidesz–KDNP adja – ennek ellenére a megkérdezettek kevesebb mint egynegyede volt kormánypárti. A népszuverenitás elvére tekintettel – mivel az embereket a képviselők reprezentálják a parlamentben –, nehezen magyarázható, hogy az EBESZ miért pont ugyanannyi fideszes politikusra volt kíváncsi, mint a parlamentben jelen sem lévő momentumosra.

A misszió kilenc civil szervezettel találkozott, amelyek közül hét konzekvensen kormányellenes álláspontot és a nyílt társadalmak eszmerendszerét képviseli. A hét NGO mindegyike kap közvetett vagy közvetlen támogatást a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoktól (Open Society Foundations, OSF), ezért pedig következetesen a milliárdos tőzsdespekuláns Magyarországgal szemben rendkívül kritikus véleményét közvetítik, és az ő álláspontját osztják. Az OSF-támogatások, illetve Soros és az NGO-k kapcsolata:

• Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – 2016 és 2020 között 870 ezer 118 dollár (287 millió Ft) támogatást nyert el az OSF-től,
• Magyar Helsinki Bizottság – 2016-ban, 2018-ban és 2019-ben összesen 1 millió 510 ezer dolláros (488 millió Ft) forrásra tett szert a Soros-alapítvány révén,
• Mérték Médiaelemző Műhely – 2009 és 2015 között mintegy 109 millió forint támogatást nyert el az OSF-től,
• Political Capital – 2016-ban, 2018-ban és 2019-ben 270 ezer 869 dollár (88 millió Ft) érkezett az NGO számlájára a Soros-alapítványtól,
• Transparency International Magyarország Alapítvány – 2019-ben 202 ezer 32 dollárt (63 millió Ft) kapott az OSF-től,
• Civil Kollégium Alapítvány – 2016 és 2020 között az NGO 2 millió 2 ezer 859 dollárt (628 millió forintot) kapott az OSF-től,
• Unhack Democracy – közvetlen forrást nem kapott a Soros-alapítványtól, de támogatói között szerepel a The German Marshall Fund of the United States (GMF), az Európai Kulturális Alapítvány (European Cultural Foundation, ECF) és a Friedrich Naumann Foundation (FNF). A GMF 2016 és 2020 között 737 ezer 987 dollárt (hozzávetőlegesen 233 millió forintot) kapott az OSF-től. Az ECF-et 180 000 ezer dollárral (57 millió forinttal) támogatta 2019-ben és 2020-ban Soros György alapítványa. Az FNF ugyan közvetlen apanázst nem kap az OSF-től, de a weboldaluk nyitólapján feltűnően hirdetik és abszolút pozitív színben tüntetik fel a nyílt társadalmat. Az Unhack Democracy álláspontja szerint – tekintet nélkül a kielégítő hatályos magyar szabályozásra és az EBESZ 2018-as magyarországi országgyűlési választásokról készített, pozitív hangvételű jelentésére – Magyarországon nem biztosítottak a tisztességes választások lebonyolításának feltételei.

Az Igényfelmérő Misszió a magyar médiumok közül a közmédia három vezető tisztségviselőjén kívül az RTL, a HVG, a 24.hu és a Népszava munkatársaival találkozott. A négy orgánum közös jellemzője, hogy főként a konzervatív, polgári kormányt kritizáló hangoknak engednek teret, illetve különböző műsorokban és rovatokban maguk is a balliberális álláspontot képviselik.

Az EBESZ-misszió tehát, részben, a baloldalhoz köthető személyektől kapott valótlan információkra alapozott, prekoncepciókkal érkezett Magyarországra, és ezek nyomán fogadta el az időközi jelentésében közölt álláspontját. Amennyiben a zárójelentésben megfogalmazott állítások is a kormányellenes kijelentéseken fognak alapulni, úgy az nem fog megfelelni a valóság objektív kritériumának. Kérjük Nagykövet Asszonyt, hogy diverzifikálják, kivel folytatnak diskurzust a magyar jogállamiság helyzetéről – aminek esszenciális része a tiszta, szabad választás –, hiszen csak úgy kaphatnak valós képet a magyarországi állapotokról, ha mindkét oldal álláspontját megismerik!

A Századvég már az EBESZ idei jelentéseinek a megjelenése előtt rámutatott, hogy a nemzetközi baloldali hálózat politikai alapon támadja a magyar választási eljárást. A European Council On Foreign Relations (ECFR) – egy nemzetközi think tank, amely európai kül- és biztonságpolitikai kutatásokat végez – egészen abszurd módon azt a prognózist fogalmazta meg, hogy „Orbán Viktor magyar miniszterelnök elveszíti a választásokat, de önmagát hirdeti ki győztesnek [...] és hatalomban marad". Az ECFR alapítója Mark Leonard, aki rendszeres szerzője a balliberális Projekt Syndicate nevű nemzetközi médiaszervezetnek, amelynek felületein Soros György visszatérően támadja Magyarországot. A szervezet 2016 és 2020 között 11 millió 683 ezer 720 dollárt (hozzávetőlegesen 3 milliárd 976 millió forintot) kapott az OSF-től.

A nemzetközi delegitimációs törekvések egyik kicsúcsosodásaként értékelendő, amikor a 2021 szeptemberének végén hazánkba látogató LIBE-delegációt vezető Gwendoline Delbos-Corfield alaptalanul predesztinálva a 2022-es voksolás jogszerűségét, azt nyilatkozta, hogy a magyar jogállamiság, illetve annak – általa vélt – hiánya „megakadályozza az igazi, tisztességes választásokat". Az elmúlt egy évben a magyarországi ellenzék és a külföldi liberális sajtó is axiómaként kezeli az áprilisi választások elcsalását, legutóbb az Action for Democracy nevű NGO – amelynek vezetője Korányi Dávid, Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója – készített egy, a New York-i Times Square egyik óriáskivetítőjén látható hirdetést, amelyben azt állítják, hogy a magyarországi demokrácia „támadás alatt áll", és mindenkit szavazásra biztatnak. Mindezt az Egyesült Államokban. Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem Magyarország-szakértője egy, a 2018-as választásokkal kapcsolatos jelentésben az alábbi kérdést fogalmazta meg: „Bízhat-e Európa a tisztes magyarországi választásban akkor, amikor minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a magyar kormány nem képes lebonyolítani szabad és tisztességes választásokat?".

Scheppele véleményét osztja Tóka Gábor, a CEU választási szakértője, aki elmondta, „A kutatás megkérdőjelezi a magyar hivatalos szervek képességét arra, hogy tisztességes és transzparens választást bonyolítsanak le. Ahogy közelednek az EP-választások, a nemzetközi megfigyelőknek szorosan figyelemmel kell követniük azt, hogy mi történik Magyarországon". Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is tett utalásokat arra vonatkozóan, hogy hazánkban nem számíthatunk tiszta választásokra, 2021 novemberében így nyilatkozott az Euronews-nak: „A szabad és tisztességes választásnak több feltétele is van a tagállamokban. Ezek egyike a szólás szabadsága, illetve a szabad és sokszínű sajtó megléte. Természetesen Magyarország ügyében ez kérdéses, hiszen tudjuk, hogy sok aggályunk van a magyarországi sajtó helyzetét illetően". Lukács László György, jobbikos parlamenti képviselő (aki az EBESZ parlamenti közgyűlésének is tagja), tavaly novemberben levelet írt Matteo Mecaccinak, az EBESZ ODIHR igazgatójának, melyben az alábbi véleményének adott hangot: „...a demokratikus értékek aláásásának tartom azt, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz törvénymódosítással legalizálta a voksturizmust.

Ezzel ugyanis a jelenlegi kormánypárt fiktív lakcímekkel, a szavazók utaztatásával, illetve szállításával nagymértékben képes befolyásolni a parlamenti választások eredményét". A Lukács által megfogalmazottakkal több probléma is van: egyrészt, a Fidesz nem legalizálta a „voksturizmust", másrészt, épp az ő miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter volt az, aki Londonban választási csalásra (voksturizmusra) buzdította a külföldön élő magyarokat. Hasonló, teljesen megalapozatlan és koholt baloldali vád az is, hogy a kormány kivezetné Magyarországot az Európai Unióból, és „ez a választás tétje". Az igazság ezzel szemben az, hogy a „Huxit" lehetőségét soha, egyetlen fideszes politikus sem vetette fel, ez is része a nemzetközi globalista hálózat magyar kormánnyal szemben folytatott lejárató műveletének. Az Unhack Democracy – a választások tisztaságának állítólagos megóvás érdekében – arra kéri a lakosságot, hogy a csalások megakadályozása végett menjenek el szavazatszámlálónak, valamint nemzetközi intervenciót sürget, annak ellenére, hogy az Európai Parlament 2019. október 10-én elfogadott állásfoglalásanemzetközi jogba ütközőnek minősítette a választásokba történő külső beavatkozást. Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy az EBESZ – tekintettel a nemzetközi jogi és erkölcsi normákra – ne álljon be a baloldal nemzetközi kampányába, amelynek célja a magyar választások érvényességének alaptalan megkérdőjelezése.

Az EBESZ tevékenysége, illetve a missziók minőségének kiválasztása során politikai alapú kettős mércét vélünk felfedezni. A 2021 őszén lebonyolításra került német és cseh választásokra csak a legfelületesebb megfigyelést végző választásszakértő-csapatot küldte a szervezet, ahogy az idén januári – egyébként rendszerint baloldali győzelemmel végződő – portugál választásra is. A választáskor Portugáliának balliberális, Csehországnak liberális-centrista kormánya volt, Németországot a keresztény-konzervatív értékektől eltávolodott CDU-CSU, valamint a Szociáldemokrata Párt irányította, a szövetségi választásokon pedig a baloldal győzelmét lehetett prognosztizálni. Bár az EBESZ a Magyarországról a 2018-as választásokat követően készített jelentésében megállapította, hogy

• a választópolgároknak sokféle politikai választási lehetőségük volt,
• a választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt,
• az alapvető jogok és szabadságjogok érvényesültek,
• a választások nemrégiben módosított jogszabályi kerete megfelelő alapot biztosított a demokratikus választások lebonyolításához,
• a választási szervek működését pártatlannak ítélték, amelyek hatékonyan tettek eleget megbízatásuknak, és minden szinten bizalmat élveztek az érintettek körében,
• a választási szervek kinevezési gyakorlata minden szinten megfelelő alapot biztosított a függetlenséghez és a pártatlansághoz,
• a választópolgárok névjegyzékének pontosságát és teljességét általános bizalom övezte,
• a kampányról szóló médiatájékoztatás széles körű, ám rendkívül polarizált volt,
• az online média teret adott a sokoldalú, problémaközpontú politikai vitáknak,
• a választási törvénysértések jogorvoslatához való jog mindenkire kiterjedt és általában tiszteletben tartották,
• a misszió által felkeresett szavazóhelyiségekben a szavazással kapcsolatos eljárások lebonyolítása általában véve hatékonyan és a törvényeknek megfelelően történt,
• a jogszabályok lehetővé tettek olyan intézkedéseket, amelyek előmozdították a nemzetiségek részvételét a választási folyamat során, valamint lehetőséget biztosítottak a nemzetközi megfigyelőknek, hogy a teljes választási folyamatot figyelemmel kísérjék.

Mindezek ellenére most hazánkba a legnagyobb volumenű megfigyelést végző teljes körű választási megfigyelő missziót küldenének, ilyenre pedig mindezidáig csak Bulgária esetében tettek ajánlást.

2006 márciusában a Hír TV közzétett egy felvételt arról, hogy a szocialisták korábban láncszavazással követhettek el választási csalást 2002-ben. Az MSZP-sek ilyen csalással készülhettek a 2006-os választásokra is. Ami a 2002-es láncszavazási botrányt illeti, akkor a szavazókörök összesen nyolcvan százalékában, mintegy 9 ezer szavazókörben találtak üres borítékot, becsülhetően 180 ezer törvényellenes módon leadott vokssal. Mindezen aggályos előzmények, a 2006-ban kormányon lévő baloldal pártjainak tisztességtelen kampánya és a több súlyos választási visszaélés ellenére, a 2006 áprilisi országgyűlési választásokra nem delegált hazánkba választási megfigyelőket az EBESZ, azzal az indokkal, hogy Magyarország Unióhoz történő csatlakozása előtt sem találtak szabálytalanságokat és hiányosságokat a választásokkal összefüggésben, így nincs szükség megfigyelőkre. Ez azonban nem igaz, az EBESZ már a 2002-es előzetes nyilatkozatában is kifejezte aggodalmát (többek között) a regionális és kisebbségi pártok érvényesülési lehetőségeivel, valamint az OVB korai felállítása és a pártok küldötteinek kijelölése előtt meghozott döntésekkel kapcsolatban. Az EBESZ 2002-es zárójelentése szerint a jelöltek támogatására szolgáló ajánlószelvények benyújtásának követelménye visszaélésre adhatott okot, továbbá, kritikával illették a kampányfinanszírozási jogszabályokat és a fellebbezési eljárás hatékonyságát.

Néhány héttel a 2006-os választások előtt Urdur Gunnarsdottir, a szervezet egyik szóvivője az idő rövidségére és a szervezet egyéb feladataira hivatkozva kijelentette, szinte biztosan nem küldenek megfigyelőket a magyarországi parlamenti választásokra. A szóvivő megjegyezte, hogy az EBESZ „nem választási rendőrség", így a jelenlétük nem garancia arra, hogy „jók lesznek az adott választások" és minden a jogszabályoknak megfelelően fog lezajlani. A 2006-os választással kapcsolatos aggodalmak beigazolódtak, a baloldal csalást követett el az ajánlószelvényekkel. A választások második fordulóját megelőzően a szavazólapokkal szinte mindenben megegyező szórólapok osztására került sor országszerte, mely tevékenységet a Fidesz által kezdeményezett eljárásban az OVB nem találta megtévesztésre alkalmasnak, sőt az említett szórólapokat a jogszabályi feltételekkel mindenben megegyező kampányanyagoknak minősítette. A későbbi, Legfelsőbb Bíróság által elvégzett vizsgálatok megállapították, hogy a testület a 2006-os választásokkal összefüggésben – 1990 óta példátlan módon – 14 alkalommal hozott rossz döntést, melyből 6 a Fidesz hátrányára, további 6 pedig az MSZP és az SZDSZ javára tévedett.

Az EBESZ tehát az MSZP–SZDSZ-kormány alatt akkor sem küldött megfigyelőket, amikor a korábbi választások tapasztalatai azt indokolttá tették, ellenben most, amikor Magyarországnak nemzeti, polgári kormánya van, a 2018-as pozitív tartalmú jelentés ellenére is a legmélyebb megfigyelést végző misszió érkezik hazánkba. A magyar és nemzetközi empíriák alapján okkal vetődik fel, hogy az EBESZ kettős mércét alkalmaz a tagállamaival szemben. Az időközi jelentés publikálásának az lehetett a célja, hogy ezzel is aláássák a demokratikus választásokba vetett bizalmat, és megágyazzanak annak az ellenzéki narratívának, miszerint – amennyiben elveszítik a választásokat – választási csalás történt és nem voltak biztosítva a szabad, tiszta voksolás feltételei. A nemzetközi hálózat, az NGO-k és a liberális sajtó aktív közbenjárása ellenére, a közvélemény-kutatások szerint, a baloldal gyenge eredményére számít az április 3-i választáson, a potenciális vereségüket pedig ilyen és ehhez hasonló dokumentumokkal próbálják megmagyarázni.

Tisztelettel kérjük Nagykövet Asszonyt, hogy az EBESZ a misszió során kizárólag a megfigyelésre koncentráljon, és ne végezzen politikai tevékenységet, ezzel beavatkozva a tiszta, szabad, demokratikus magyar választásokba!