Orbán Balázs: A rezsicsökkentés és az üzemanyagárstop is követendő példának számít nyugaton

Rég nem látott alacsony árú üzemaanyag 2020 március 19-én

Úgy tűnik, hogy a rezsicsökkentés és az üzemanyagárra helyezett sapka nyugaton követendő példának számít – írta közösségi oldalán Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Orbán Balázs felidézte, hogy Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfői bejelentését, miszerint az üzemanyagár-sapka bevezetésén dolgoznak. A liberális tárcavezető a ZDF-televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy 2 eurós hatósági árat kívánnak életbe léptetni, az állam pedig literenként 30 és 40 eurócent közötti értékben állami támogatást nyújtana a benzinkutaknak.

Az intézkedés mintegy 6,6 milliárd euróba kerül.

A magas rezsiköltségek nagyon sok családot megviselnek

– ezt már a német zöldpárti gazdasági miniszter mondta.

A magyar kormány az üzemanyagárak és az infláció féken tartása érdekében 2021. november 15-étől a 95-ös oktánszámú motorbenzin és a dízelgázolaj lehetséges legfelső árát literenként 480 forintban határozta meg. Az intézkedés 2022. május 15-ig érvényes Fotó: Szabó Gábor - Origo

Bár Robert Habeck részleteket még nem árult el, de a minisztériuma most egy olyan csomagot dolgoz ki, amellyel államilag tudják csökkenteni a földgáz és az áram lakossági árát.

Franciaországban az állam literenként 15 euró centet áll az emberek tankolásából. Ennek kapcsán Jean Castex francia miniszterelnök arról beszélt, hogy már tárgyalnak a benzinkutak-üzemeltetőivel, hogy a 15 centes állami dotációhoz ők is járuljanak hozzá 5 centtel.

Az intézkedés április 1-én lép életbe, 4 hónapig marad hatályos, és 2 milliárd euróval terheli meg a költségvetést

– írta bejegyzésében Orbán Balázs.

A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a piacgazdaság fontos vívmány, ám nehéz időszakokban az emberek érdekében az államnak kötelessége beavatkoznia a piaci folyamatokba.

Orbán Balázs Facebook-bejegyzése alá Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitikai üzletágának vezetője is kommentelt. A szakértő felhívta a Századvég ezzel kapcsolatos új kutatására a figyelmet, amiből kiderül, hogy az európai közvélemény is az energiadíjak állami szabályozása irányába fordult.

Az energiaválság hatására egyre több európai polgár tart a magas energiaáraktól. Magyarországon – a rezsicsökkentési programnak köszönhetően – a válság sem a háztartási energiatarifákat, sem a lakosság félelemérzetét nem növelte. Luxemburg kivételével valamennyi európai országban többségben vannak azok, akik szerint a lakossági rezsidíjakat államilag szabályozni kell

– olvasható a Századvég honlapján.