Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Országgyűlés csütörtöki ülésén tizenöt perces beszédet mondhat Róna Péter is, aki hosszas castingolás után lett végül a baloldal államfőjelöltje. A közgazdász, jogász, üzletember, bankár, egyetemi oktató megítélése rendkívül negatív, többek között azért, mert korábbi nyilatkozataiban Amerikához, nem mellesleg a CIA-hoz való viszonyáról is többször beszélt.
Ezek szerint Róna „a szó szoros értelmében” a CIA-nak köszönheti, hogy gyermekként nem halt bele a diftériába, illetve azt is, hogy édesanyjával Amerikába emigrálhattak és tisztes egzisztenciát teremthettek.
„A CIA-világkép szempontjából fontos, hogy aki nekik egyszer tisztességesen és becsületesen dolgozott, azt az élete végéig segítik, ha tudják. Ez a mítosz része – és ez nem csak mítosz” – fogalmazott Róna, akinek alkalmasságát még saját politikai közösségében is sokan kétségbe vonták.
A kormánypártisággal aligha vádolható Király Júlia, az MNB volt alelnöke például „huncut pici gazembernek” nevezte a baloldal jelöltjét. De az ugyancsak egykori jegybankalelnök, Simor András is úgy nyilatkozott, hogy
„egyébként, ha valaki üzletembereket megkérdez Budapesten, akiknek volt kapcsolata Rónával, sok jót nem hall róla. Véleményem szerint teljesen erkölcstelen figura.”
„El sem tudom képzelni, mit jelent ez a hír az ellenzéki összefogás egészére nézve” – tette hozzá. Végül, de nem utolsósorban,
Békesi László korábbi pénzügyminiszter azt írta a baloldal államfőjelöltjéről, hogy „Róna ellentmondásos, gátlástalanul törtető figura”.A korábban az LMP programírójaként is tevékenykedő jogász-közgazdász egy alkalommal nyíltan beszélt arról, hogy nem hazájaként tekint az országra.
Arra a fájdalmas következtetésre jutottam, hogy ez nem az én hazám. Egyszerűen nem tartozom ide. Tizennégy éves voltam, amikor elmentem, és majdnem ötven, amikor visszajöttem a rendszerváltás idején
- magyarázta a Magyar Hangnak adott, 2019-es interjúban, hogy a 2018-as választások után miért hagyta el az országot. Hazánkkal kapcsolatos, meglehetősen kedvezőtlen véleményét sem rejtette véka alá az említett interjúban: „egyfajta keresztény mázzal leöntött pogány erkölcstan és életfelfogás alakult ki az országban, ami egészen más, mint a nyugati keresztény felfogás". Szerinte Magyarországot a „balkáni politikai kultúra jellemzi, és ma fel sem vennék az unióba".
Róna legnagyobb botránya Magyarországon egy buszgyár csődbevitele volt. A botrány pontos megértéséhez érdemes az időben visszamenni. A North American BusIndustries (röviden NABI) története 1976-ban kezdődött, amikor kereskedelmi megállapodás született a magyar Ikarus és amerikai CrownCoach vállalatok között. Együttműködésük eredményeként 1977-ben megjelent Los Angelesben az első Magyarországon tervezett csuklós autóbusz. Az 1980-as években az együttműködést felbontották és az Ikarus új stratégiai megállapodást kötött az Union City Body Company-vel (UCBC), hasonló működés szerint: Magyarországon tervezték a buszokat és gyártották a vázakat, míg a végszerelésre az Egyesült Államokban került sor.
1992-ben az Első Magyar Alap tulajdonába (ennek volt az alapítója Róna Péter) került az UCBC, Amerikai Ikarus néven. Így már nemcsak a tervezés, de a design és az alkatrészek biztosítása is magyar feladat volt. A karosszéria a Budapest-mátyásföldi gyárban készül, míg az autóbuszok összeszerelése az Alabama állambeli Annistonban történik a NABI Inc. üzemében.
A NABI 2000-BEN, A BRIT OPTARE FELVÁSÁRLÁSÁVAL LÉPETT AZ EURÓPAI PIACRA, MAJD 2002-TŐL KÍNÁLTA A MAGYARORSZÁGON GYÁRTOTT NABI 700 SE ELŐVÁROSI, HELYKÖZI AUTÓBUSZT.
A NABI zöldmezős beruházással, még 2001-ben azzal a céllal építette fel kaposvári üzemét, hogy itt kompozit karosszériás buszokat gyártson. Már kezdetben is döntően az amerikai piacra készültek saját fejlesztésű járművek, ám négy év után kénytelenek voltak leállítani a termelést, mert a Magyarországon készülő buszok nem mentesültek az úgynevezett BuyAmerica törvény hatálya alól. Ez kimondja, hogy a szövetségi támogatást élvező közbeszerzéseknél az alkatrészek 60 százalékát amerikai gyártóktól kell beszerezni, sőt az összeszerelést is az Egyesült Államokban kell végezni. (Tegyük hozzá: mint lejjebb írjuk, az amerikai törvényektől függetlenül 2005-ben már óriási bajban volt a cég - jórészt Róna Péterék miatt.)
AZ ÚJ PIACOKBAN IS BÍZVA KÉTSZER SIKERÜLT ÚJRAINDÍTANI A TERMELÉST, ÁM A MINTEGY 170 DOLGOZÓT FOGLALKOZTATÓ ÜZEM 2013 MÁJUS VÉGÉN BEZÁRT.
Róna Péter és fia 2001-ben került a NABI-hoz. Ekkortól kezdve merült fel egyre több probléma a magyar cég gazdálkodásával kapcsolatban. Először a Deloitte könyvvizsgáló cég (itt dolgozott Simor András) felmondta a NABI-tól kapott megbízásokat, mert a társaságtól nem kapott meg időben dokumentumokat. A könyvvizsgáló több kifogással élt a NABI gazdálkodásával kapcsolatban, például a cég nem teljesítette 72,5 millió dolláros tartozását a bankoknak.
A következő években sem lett jövedelmező vállalkozás a NABI. A cég folyamatosan csak veszteséget termelt. ThrontonSanders, a NABI amerikai leánycégét 1997-ig vezető igazgatója azt mondta Róna tevékenységéről, hogy a finanszírozási és működési nehézségeket sorozatos stratégiai, strukturális és menedzsment hibák okozták. 2003 második felében pedig létszámleépítést jelentettek be a cégnél. Róna azzal magyarázta a működési problémákat, hogy a forint erősödése komoly negatív hatást gyakorolt a társaság gazdálkodására.
Sem a leépítések, sem az átalakítások nem segítettek a cégen, ezért 2004-ben, amikor már menthetetlenül megromlott a NABI helyzete, a társaságon belüli nyomásra Róna július elején bejelentette visszavonulását, és fiával együtt kilépett a NABI vezetőségéből. Róna valódi tevékenységére a 2005-ben kiadott, az előző évről szóló gyorsjelentésben derült fény. A 45 millió dolláros egy negyedév alatt termelt adózott veszteséggel a társaság a saját tőkéje 83 százalékát elvesztette (azaz a részvények könyv szerinti értéke ennyivel csökkent). A transzparencia hiánya totális méreteket öltött - szerepelt a jelentésben. Róna tehát gyakorlatilag bedöntötte a céget.
A baloldal jelöltjének erkölcsiségére jellemző, hogy 2012-ben még úgy nyilatkozott, hogy a devizahitelezés egyik fő felelőse Gyurcsány Ferenc (megemlítette még mellette Bajnai Gordont is többek között), akik személyesen felelősek azért, mert több mint egymillió embert fosztottak meg mindenüktől. Most pedig Gyurcsány jelöltjeként akar indulni a köztársasági elnökségért.
