Mindebből az következik Nagy Márton szerint, hogy aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel akarja megfizettetni a háború árát. Ilyen lépést a magyar kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog támogatni. Nagy Márton leszögezte azt is, hogy
a külföldi kézben lévő kötvényállomány nem csökkent, ez is mutatja azt, hogy a forint ellen spekuláció zajlik, hiszen a befektetők bizalma nem bicsaklott meg.
Az orosz–ukrán háború miatt hozott és hozandó szankciók kapcsán határozottan látni, hogy az ezek okozta bizonytalanság miatt létrejött törékeny pénzpiaci helyzetben a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal szorosan együttműködve, koordinálva figyeli az eseményeket, és minden rendelkezésre álló eszközt aktivál.
A múlt heti kamatemelés már ennek a folyamatnak a része volt, és sejthető, hogy a kormány és az MNB olyan akcióterv megalkotásában gondolkodik, amellyel adott esetben ki lehet védeni a további negatív hatásokat.
A forint árfolyama nem tükrözi a gazdasági fundamentumokat. A Nyugaton Oroszország ellen hozott szankciók azonban visszaütnek, és jelenleg éppen ennek elszenvedői vagyunk.
Ilyen az orosz bankok SWIFT-rendszerről való letiltása, az orosz jegybank devizatartalékának zárolása, az orosz magánemberek külföldi vagyonának zárolása, illetve több orosz termelőcég szankciós listára helyezése. Emellett rengeteg cég vonul ki Oroszországból, mintegy presztízskérdés gyanánt, ami jelentősen megváltoztatja a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági helyzetet. Mindez pedig az egész régiónk pénzpiacait befolyásolja, látható, hogy a lengyel zloty, a cseh korona is a forinttal azonos mértékben gyengül.