Német lap: Az EU hálával és bocsánatkéréssel tartozik Magyarországnak és Lengyelországnak

KYIV, UKRAINE - MARCH 10: Residents and militaries help an old woman to flee from the frontline town of Irpin, Kyiv (Kiev) region, Ukraine, 10 March 2022. Irpin, the town which is located near Kyiv city had heavy fightings for almost a week between Ukrainian and Russian militaries forcing thousands of people to escape from the town. Emin Sansar / Anadolu Agency (Photo by Emin Sansar / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

A magyar menekültpolitikát dicséri írásában a Die Weltwoche német lap, miután Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság alelnöke Budapestre látogatott. Az uniós biztos elment a magyar-ukrán határhoz, beszélt a segélymunkásokkal és a menekültekkel, tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel Budapesten, majd újságíróknak azt mondta: Magyarország a történelem jó oldalán áll. A Weltwoche szerint az EU hálával és bocsánatkéréssel tartozik Magyarországnak és Lengyelországnak a 2015 utáni támadások miatt, és azért, mert a két ország megmentette az európai menekültjogot attól, hogy aláássák.

Az Ukrajnával közös határon az átlagpolgárok, a kormányzati szervek, a civil szervezetek és a biztonsági erők igyekeznek mindkét országban, hogy nagylelkű és hatékony segítséget nyújtsanak - írja a Weltwoche.

Szkinasz szerint a magyarok nagylelkűek

"Hogy változnak az idők! Hét évvel ezelőtt, amikor Magyarország déli határán több százezren zsúfolódtak be Európába, Orbán és Magyarország lett az EU rosszfiúja, mert az ország lezárta a határt. Ez nem felelt meg az európai életérzésnek"

- írja a portál, majd hozzáteszik: a nyugati médiában a magyarokat és a lengyeleket rasszistának és idegengyűlölőnek bélyegezték. Az emberek egyszerű hajlandósága, hogy segítsenek, ugyanolyan spontán és átfogó volt, mint ma.

Forrás: Die Weltwoche

Vita a kerítésépítés körül

Mindkét ország politikája akkoriban korlátozó volt, összhangban az európai joggal, amely kötelezi az EU külső határaival rendelkező tagállamokat, hogy megvédjék ezeket a határokat az illegális bevándorlással szemben.

Az európai jog azt is előírja, hogy a védelemre szoruló személyek menedékjogot kapjanak – például ha háború van a saját országukban.

Pontosan ezt teszi most Lengyelország és Magyarország (és az Ukrajnával szomszédos többi közép-európai ország) a lehető legnagyvonalúbb módon. Akkor és most is egyértelműen alkalmazták és alkalmazzák az európai jogot

- emeli ki a Die Weltwoche.

Az EU hálával tartozik nekik, és bocsánatkéréssel az akkori vad támadásokért. Lengyelország és Magyarország érveivel és tetteivel megmentette az európai menekültjogot a teljes aláásástól

- írják, majd hangsúlyozzák, hogy 2015/16-ban bevándorlás volt: olyan emberek, akik otthon küszködtek – vagy a polgárháború sújtotta Szíriából már más országokba menekültek – a jobb élet reményében igyekeztek a gazdag Európába jutni.

Migránsok a vajdasági Horgos központjában, 2020. január 28-án Forrás: MTI/Molnár Edvárd

Egy sor más országon keresztül utaztak, ahol nem voltak kitéve semmilyen veszélynek, hogy eljuthassanak az EU leggazdagabb országaiba. Túlnyomó többségük célja nem a veszély előli menekülés és végül a visszatérés, hanem a végleges kivándorlás volt.

Mivel az EU a menekültjog eszközeivel próbált megbirkózni ezzel a de facto tömeges bevándorlással – mert a migránsok mindannyian menedékjogot kértek –, a menedékjog jogi eszköze a tagállamok jogfosztásának eszközévé vált a bevándorlás kérdésében.

Azóta az EU sokat tett azért, hogy olyan légkört teremtsen, mintha nem Oroszország lenne az Unió halálos ellensége, hanem Lengyelország és Magyarország. A vádak özönéhez, miszerint ez a két ország elárulja az európai értékeket, csatlakozott a szigorú megbüntetésük követelése.

Hozzáteszik: így volt ez néhány hónappal az Ukrajna elleni orosz támadás előtt is, amikor Lukasenko fehérorosz diktátor közel-keleti migránsokkal próbálta megzsarolni az EU-t. A Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes vezette Lengyelország a magyarországihoz hasonló határkerítés építésével
válaszolt.

Az EU láthatóan nem értette, hogy hibrid támadás célpontja volt, és megtagadta Lengyelországtól a kerítés építéséhez nyújtott pénzügyi segítséget. A brüsszeli álláspont szerint elvileg nem finanszíroznak határzárat.

Erre Ylva Johansson belügyi biztosnak is megvolt a magyarázata: a pénz máshonnan hiányozna. A parti őrségtől.

Nincs Covid-forrás Brüsszelből

Charles Michel tanácselnök tavaly azt mondta, hogy a határkerítések uniós támogatása jogilag nem lehetséges. Kicsit olyan volt a helyzet, mintha Fehéroroszország közvetlenül támadta volna az EU-t, de mielőtt megpróbálná megvédeni magát az Unió, először az illetékes ombudsmant kell megkérdeznie - írta a Weltwoche. Mindeközben mindent megtettek Lengyelország és Magyarország meggyengítésére.

Az EU jelenleg napi 1,5 millió eurós bírságot követel Lengyelországtól. 500 000 eurót, mert még mindig lignitet bányásznak. És napi egymillió eurót, mert tétovázik az Európai Bíróság (EB) igazságszolgáltatási függetlenség erősítését célzó ítéletének végrehajtásában. Ez évente több mint 500 millió eurót jelent.

Sem Lengyelország, sem Magyarország nem kapott pénzt az uniós alapból a Covid-világjárvány gazdasági következményeinek kezelésére, de garantálnia kell a hiteleket, amelyekből ez az alap táplálkozik. Lengyelország alkotmányos aggályok miatt nem kap pénzt. Hiszen létezik a fent említett EB-döntés, amelyre az EU hivatkozhat indoklásként.

Magyarország sem kap Covid-forrást, de az EU konkrét indoklása nélkül, hogy ez miért van így, és mit kell tennie az országnak a források megszerzéséért.

Lengyelország esetében 36 milliárd eurónyi támogatás és kölcsön forog kockán a helyreállítási alapból. Ennyit pályázott az ország a Lengyelország számára rendelkezésre álló összesen 58 milliárdból.

Magyarország számára 7,2 milliárd eurót tart vissza az EU.

A kompromisszum már esedékes lenne

Ez az a helyzet tehát, amelyben Lengyelország és Magyarország, mint az ukrajnai válság „frontállamai", eddig összesen 1,4 millió menekültet engedtek be az országba

- írja a Die Weltwoche. Emlékeztetnek:

Az EU most megpróbálja magát nagylelkűnek mutatni, és problémamegoldóként mutatkozik be. 500 millió eurót bocsátottak rendelkezésre az Ukrajnából érkező menekülteket befogadó országok támogatására. Hirtelen nagyon-nagyon szeretik Lengyelországot és Magyarországot.

Lengyelország kétmilliárd euróra tette egymillió menekült befogadásának költségét. Ugyanakkor lényegesen több segítségre szorulóra számít majd. Szlovákia is több mint egymilliárd euróról beszél, amire szüksége lenne. Romániában állítólag még számolnak, de mindenesetre három számjegyű milliós összegről van szó.

Magyarország nyilvánosan nem közölt számokat. Azzal van elfoglalva, hogy segítsen, nem pénzt kér.

Az viszont egyértelmű, hogy

a második világháború óta a legnagyobb menekültválságra szánt 500 millió eurós összeg fényévekkel elmarad attól a 800 milliárd eurótól, amelyet az EU összesen Covid-alapként ajánl fel (kivéve jelenleg Lengyelországot és Magyarországot).

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a másnapi franciaországi rendkívüli EU-csúcs előkészítéseként videókonferencia keretében egyeztet Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Szlovákia, Írország és Spanyolország miniszterelnökével a Karmelita kolostorban, 2022. március 9-én Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az EU, amely most a válságban egységre szólít fel, sokat tett az Unió megosztásáért és gyengítéséért. A megbékélés, a kompromisszum Lengyelországgal és Magyarországgal esedékes lenne - írja a Die Weltwoche.

Állítsuk meg Európa elsüllyedését!

Orbán Viktor főtanácsadója, Orbán Balázs azt mondta a lapnak:

az európai elit egy része teljes mértékben arra koncentrál, hogy ideológiailag összhangba hozza a másként gondolkodó tagállamokat.

Másrészt alig foglalkoznak olyan kérdésekkel, mint a geopolitika, a hadsereg, az energiapiac vagy a
versenyképesség erősítése. Ezt a politikai irányt azonnal meg kell állítani, különben már nem lehet megállítani Európa jelentéktelenségbe süllyedését. Az első lépés a helyes irányba az igényelt NGF-
alapok azonnali kifizetése lenne.

Forrás: Die Weltwoche