A február 26-ai határidőig a roma kivételével mind a 12 nemzetiség országos listát állított, ezeket a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba is vette. Ez azt jelenti, hogy a roma nemzetiség kivételével valamennyi nemzetiségnek lesz szavazati joggal nem rendelkező szószólója az új Országgyűlésben, ha
legalább egy érvényes szavazat érkezik a listájukra április 3-án.
Ha pedig egy nemzetiség megkapja a pártok listás mandátumszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, akkor kedvezményesen juthat országgyűlési mandátumhoz.
2018-ban 23 831 szavazatra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz,
a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.
A nemzetségek listájára csak azok voksolhatnak, akik március 18-án 16 óráig kérik nemzetiségi névjegyzékbe vételüket.
Egyelőre csaknem 75 ezren jelezték, hogy nem párt-, hanem nemzetiségi listára akarnak voksolni a parlamenti szavazáson.
A Nemzeti Választási Iroda csütörtöki adatai szerint
a legtöbben - 32 900-an - a német nemzetiség tagjai közül kérték regisztrációjukat az országgyűlési választásra kiterjedő hatállyal.
A horvátok közül valamivel több mint 2300-an, a szlovákok közül csaknem 1700-an regisztráltak. A többi nemzetiségnek egyelőre 1200-nál kevesebb regisztráltja van.