Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Gyurcsány Ferenc és a baloldal kormányzásának legsötétebb időszaka 2006-ban az őszödi
hazugságbeszéddel kezdődött. A szocialista miniszterelnök azt követően szólalt fel az MSZP-frakció zárt ülésén, hogy csak csalással tudta megnyerni az MSZP az országgyűlési választásokat. Gyurcsány Balatonőszödön többek között arról beszélt:
Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.
A trágárságokkal teli beszédben, amelyet Gyurcsány Ferenc és felesége továbbra is védenek, olyan is elhangzott, hogy:
Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?
Gyurcsányné szerint mindaz igazságbeszéd volt, amikor férje kijelentette, hogy hazudtak reggel, éjjel, meg este. A bukott miniszterelnök akkor arról is beszélt, hogy lesznek majd tüntetések, de majd az emberek úgyis megunják és hazamennek.
Mivel a beszéd nem szivárgott ki azonnal, a második Gyurcsány-kormány júniusban letette az esküt, ezt követően pedig 2006 júniusában az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén brutális megszorításokat tartalmazó csomagot jelentettek be.
Kiderült, hogy 30 százalékkal emelik a háztartási gáz, illetve 10-14 százalékkal a villamos energia árát,
a nyereséges vállalkozásoknak és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező embereknek pedig különadót kell fizetniük. Az áfa akkori 15 százalékos kulcsát szeptember elsejétől 20 százalékra emelték, az eva kulcsát 15-ről 25 százalékra növelték, bevezették az ingatlanadót, a korábban beígért adócsökkentési programot pedig elhalasztották.
Túlzás nélkül állítható, hogy Gyurcsány Ferencék lerombolták a magyar egészségügyet. Drasztikusan csökkent a minimálbér reálértéke, és mivel az egészségügyi dolgozók bére sem növekedett, ezért több ezer orvos és ápoló hagyta ott a magyar egészségügyet. Az egészségügyet érintő megszorítások miatt több tucat kórházat zártak be, háromezer orvost és hatezer szakdolgozót rúgtak ki.
Szintén jelentős károkat okoztak a magyar családoknak, mivel eltörölték a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében, míg a háromgyerekesek esetében 60 százalékkal csökkentették. Nagy csapás volt az is, hogy az egekbe emelték a tankönyvek árát.
A baloldal két év alatt 14 ezer tanárt tett munkanélkülivé, és száz iskolát záratott be, további 748-at szüntetett meg vagy olvasztott be más intézményekbe.
Ennek következtében hirtelen ezer olyan település lett, ahol nem volt iskola. Hasonló sors várt az óvodákra a baloldali kormányzás alatt: 283 óvodát zárattak be, 1191 óvónőt tettek utcára. Ezt követően egyetemi tandíjat vezettek be, amit később csak a Fidesz által kezdeményezett népszavazásnak köszönhetően sikerült megszüntetni.
2008 októberében újabb megszorító csomagot vezetett be Gyurcsány, amely részeként az állami költségcsökkentés mellett a közszféra béreinek befagyasztását jelentette be, és a 13. havi bért is visszavonták. Már ekkor csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát (80 ezer forintban) és a jogosultak körét.
Nemcsak a gazdasági megszorítások sokkolták a magyar társadalmat, hanem az őszödi beszéd kiszivárgását követő rendőrterror is.
Gyurcsány Ferenc hatalma megtartása érdekében lovasrohamot vezényelt békés megemlékezők ellen, tüntetők szemét lőtték ki azonosító számot nem viselő rendőrök, hajtóvadászatot indított fiatalok ellen, akiket gyakran ok nélkül tartottak zárkában napokig, sokszor pedig meg is verték őket.
Gyurcsány bukása után azonban még közel sem volt vége a baloldali rémuralomnak. Bajnai Gordon nem sokkal a kormányrúd átvétele után 2009 áprilisában újabb megszorításokat lebegtetett be. A Bajnai-csomag részeként két évre befagyasztották a közszférában dolgozók bérét, és megvágták az önkormányzati támogatást is.
Bajnai újabb olyan intézkedéseket hozott, amely kifejezetten hátrányosan érintette a nyugdíjasokat: előrehozta a nyugdíjkorhatár megemelését és megszüntette a 13. havi nyugdíjat.
Emellett csökkentették a táppénzt, befagyasztották a családi pótlékot, rövidítették a gyes és a gyed idejét, megszüntették a lakástámogatási rendszert, kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt is.
A baloldali csődkormányzást követően Orbán Viktor és a Fidesz egy nehéz helyzetben lévő Magyarországot vett át, az újjáépítés pedig egyáltalán nem volt egyszerű, de mostanra minden társadalmi réteg életszínvonala jelentősen nőtt, stabil a gazdaság.
A kormány idén már visszaállította a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, amelyet február 9-én összesen egymillió embernek kézbesítettek, összességében ez azt jelenti, hogy a kormány 371 milliárd forinttal támogatta meg az időseket.
Nemcsak a 13. havi nyugdíjat vezette vissza a kormány, hiszen tavaly történelmi nyugdíjprémiumot is fizettek.
A magyar gazdaság minden várakozást túlszárnyaló teljesítménye miatt a nyugdíjasok tavaly novemberben átlagosan több mint 100 ezer forintot kaptak készhez, hiszen a kormány intézkedéseinek köszönhetően a 80 ezer forintos nyugdíjprémium fölött 21 750 forintnyi pluszbevételhez jutottak azok az időskorúak, akik átlagnyugdíjban részesülnek.
Idén januártól emellett közel ötödével, 200 ezer forintra nőtt a minimálbér, és már 260 ezer forint a szakmunkás bérminimum. Mindez azt jelenti, hogy a kötelező legkisebb keresetek 2009-hez képest gyakorlatilag háromszorosára emelkedtek. Érdemes azt is kiemelni, hogy idén januárban a minimálbér magasabb volt, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér.
Ez több mint egymillió munkavállalót érint, ráadásul a reálkereset kilenc éve töretlenül emelkedik még a koronavírus-járvány ellenére sem állt meg a tendencia.
A fiatalok is soha nem látott segítséget kaptak az Orbán-kormánytól. Idén januártól a 25 év alatti fiatalok az átlagbérig mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, vagyis februártól már 300 ezer fiatal kapja szja-mentesen a fizetését. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy 25 év alattinak mintegy 65 ezerrel is magasabb lehet a fizetése a korábbinál.
A kulturális dolgozókról sem feledkeztek meg, ők idén februártól kapnak 20 százalékkal megemelt bért. A kormány folyamatosan fejleszti a szférát és vonzóbbá teszi a fiatalok számára, ezért indult a kulturális illetménypótlék is. Sokat mondó az is, hogy GDP-arányosan az Európai Unióban Magyarország költi a negyedik legtöbb pénzt a kulturális célokra.
A kulturális dolgozók mellett a kormány megemelte a rendvédelmi dolgozók bérét is, akik februárban már a tíz százalékkal megemelt illetményt kapták meg, valamint hathavi illetménynek megfelelő fegyverpénzt is.
Sikerült rendezni az egészségügyi dolgozók bérét is, akik februártól szintén már a megemelt fizetésüket kapták meg. Az ápolók bére 21 százalékkal, az orvosoké átlagosan 28,5 százalékkal növekedett. A béremelés 85 ezer szakdolgozót, illetve 18 ezer orvost érint.
Fontos intézkedés volt az Orbán-kormányok részéről a rezsicsökkentés és annak fenntartása is. 2013 óta a magyar családok összesen 600 milliárd forintot spóroltak ennek az intézkedésnek köszönhetően, havonta pedig a háztartások átlagosan 627 ezer forintot takarítanak meg. A rezsicsökkentés 54 százalékos kiadáscsökkentést eredményez.
A nemzeti kormány már 2010 óta kiemelt helyen kezeli a magyar családok sorsát is. 2015-ben vezették be az egyik legfontosabb intézkedést, a családok otthonteremtési kedvezményét, ismertebb nevén a csokot, amit a 40. életévüket be nem töltött házaspárok, legalább két gyermek vállalása esetén igényelhettek.
A támogatás összege kezdetben 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedt, a gyermekek számától, a lakás nagyságától és energetikai besorolásától függően.
Emellett a kormány a diplomás gyed időtartalmát kitolta a gyermek kétéves koráig, a harmadik gyermek születése után a kormány egymillió forintot átvállalt a családok jelzáloghitel-tartozásából, emelték a családi adókedvezményt, mérsékelték a csok adminisztrációs terheit, két gyermek után felére, harmadik után pedig eltörölték a diákhitel tartozás fennálló részét.
A 2019-ben bemutatott családvédelmi akcióterv keretében bevezették a babaváró hitelt, bővítették a csok-kedvezményezettek körét, a legalább négy gyermeket világra hozó és felnevelő édesanyákat pedig életük végéig mentesítették a személyi jövedelemadó fizetése alól. Idén újabb rendkívül fontos családvédelmi intézkedés valósult meg, hiszen a családi adó-visszatérítésnek köszönhetően a kedvezményben részesített szülők az átlagbér szintjéig visszakapták a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat (szja), a visszatérítés maximális összege szülőnként elérte a 809 ezer forintot.
Összességében tehát jelentősen nőtt minden társadalmi réteg életszínvonala, ahogy a Fidesz kampányszlogenje is fogalmazott: Magyarország előre megy, nem hátra.
