Balog Zoltán: A szenvedés közelebb visz Istenhez

Budapest, 2021. április 18. Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, püspök a Kossuth rádió stúdiójában, a Hit, tudomány, társadalom című műsor felvételén 2021. április 13-án. A beszélgetésre a Hit, tudomány, társadalom címmel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) készült tanulmánykötet megjelenése adott alkalmat. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és NEK közös, a Szent István Társulat gondozásában megjelent, angol és magyar nyelvű kiadványában 52 tanulmány olvasható. A tanulmányok szerzői eredetileg egy konferencián vettek volna részt, de azt a világjárvány miatt nem lehetett megtartani, így előadásaik írott változatából készült el kötet. MTI/Balogh Zoltán

A szenvedés, amit átélünk vagy magunk körül látunk, nem eltávolít Istentől, hanem közelebb visz hozzá - mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvét alkalmából az MTI-nek.

A református püspök arról beszélt, hogy a háború árnyékában ünnepelt húsvét még inkább lehetőséget ad, hogy a "szenvedésről a feltámadás fényében gondolkodjunk".

Látva az értelmetlen pusztítást, ártatlan emberek halálát és szenvedését, "föltehetjük a világtörténelem legmélyebb kérdését", amit Jézus tett fel a keresztfán: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?"

Isten válasza pedig ugyanaz lesz most, mint kétezer évvel ezelőtt: maga a feltámadás.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Az emberi élet rendje az, hogy az élet után halál jön, az isteni rend viszont az, hogy a halálra élet következik.

Ez a húsvéti titok, és azért kell minden évben ünnepelni, mert egy egész emberi élet, sőt, az emberiség egész élete is kevés ahhoz, hogy megértsük ezt.

Balog Zoltán szerint érthető, ha az ember, látva a rengeteg szenvedést a világban, azt a kérdést is felteszi, hogy ha van Isten, miért engedi ezt? A református püspök azt javasolta, akiben megfogalmazódik ez a mondat, kérdezze magát az Istent.

A szenvedés értelmét kereső teoretikus kérdésre ugyanis soha nem lesz válasz, de aki Istent kérdezi, az belép egy olyan párbeszédbe, amely új értelmet adhat az életének és a szenvedésnek.

Balog Zoltán hangsúlyozta, az egyházi közösségeknek és a hívő embereknek egyetlen dolga van a szenvedés láttán: enyhíteni azt.

"Hálás és büszke vagyok arra" - mondta, hogy az ukrán-magyar határ mindkét oldalán magyarok segítenek.

Ismertette, hogy csak a Református Szeretetszolgálat ötezer önkéntessel vesz részt a menekülteket segítő munkában, és

több mint 6500 embernek adtak szállást a református hívek, megnyitva előttük a saját otthonukat.

A március végén szervezett gyűjtésén pedig a Magyarországi Református Egyház elmúlt 33 évének legnagyobb összegű adományát ajánlották fel a hívek a menekültek segítésére.

Képünk illusztráció Fotó: Koncz Márton - Origo

Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy az a szeretet, amit Magyarországon és Kárpátalján a magyaroktól kapnak az ukrán menekültek,

"szétporlasztja" a magyarokkal szembeni, politikai érdekekből táplálkozó és a média által terjesztett előítéleteket, rosszindulatot és gyanakvást.

Kitért arra is, hogy a kárpátaljai református közösséget heroikus küzdelemmel összetartó Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspökkel közösen készítettek egy felmérést, amely szerint a Kárpátaljáról elmenekült magyarok legalább 40 százaléka vissza akar térni a szülőföldjére.

Azt is elmondta, az általa vezetett Hold utcai németajkú református gyülekezetben minden vasárnap délután közösen imádkoznak, beszélgetnek kárpátaljai menekültekkel. "Megrendítően szépnek" nevezte, ahogy ezek az emberek folyamatosan a hazatérést, az újrakezdést tervezgetik. Ez is jelzi, hogy valótlan a magyarokról terjesztett, őket szeparatizmussal vádoló propaganda.

A református püspök arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a különböző keresztény egyházak a békéért, úgy fogalmazott, hogy

"ha komolyan vesszük, hogy ugyanabban a Jézus Krisztusban hiszünk", akkor "szóba kell tudnunk állni egymással Jézus Krisztus nevében és szeretetében" akkor is, "ha a front két oldalán vagyunk".

Ebből kiindulva szervezte meg a protestáns és ortodox egyházakat tömörítő Egyházak Világtanácsa (EVT) március végén azt a találkozót, amelyen az Ukrajnával határos, illetve a konfliktussal közvetlenül érintett európai országok egyházi vezetői vettek részt.

A találkozó célja az volt, hogy elősegítsék a párbeszédet, a békét - a részben egymást átfedő - ukrán és orosz ortodox egyház között.

Balog Zoltán elmondta, hogy örömmel fogadta a Moszkvai Patriarchátus külügyi hivatalának kérését, hogy ő is legyen jelen a tanácskozáson. Hilarion metropolita, a külügyi hivatal vezetője korábban az ausztriai és magyar ortodox egyház püspöke is volt, személyesen ismeri őt.

A találkozóra mind az orosz, mind az ukrán ortodox egyház képviselője elindult, de akadályoztatásuk miatt végül egyikük sem érkezhetett meg

- mondta, hozzátéve, szervezik a következő összejövetelt, bízva abban, hogy azon már mindketten ott tudnak lenni.

A református püspök jelzésértékűnek és örömtelinek nevezte, hogy a béketeremtésben "számítanak ránk, magyarokra is". Reményét fejezte ki, hogy

"tudunk közvetítők lenni, hiszen nemcsak szomszédok vagyunk", hanem van egy "kulturális, egyházi kapcsolatrendszerünk", ami segítheti egymás megértését.

Balog Zoltán kiemelte, hogy keresztény ember nem érthet egyet a háborúval. Ahogy igaz Jézus mondata, hogy "boldogok a békességteremtők", ugyanúgy igaz ennek az ellenkezője is: boldogtalanok és gonoszok mindazok, akik háborút indítanak.

Leszögezte, hogy semmilyen vélt vagy valós sérelem nem legitimálhatja az orosz agressziót. A döntéshozóknak pedig, akik a háborút okozták, számot kell majd adniuk az emberi és az isteni törvények szerint is azért, amit tettek.

Ugyanakkor az orosz emberekért imádkozni kell, hiszen ők is sokat szenvednek.

Ráadásul az ukrán és az orosz nép között - a Szovjetunió örökségeként - sok az emberi kapcsolat, a vegyesházasság, és rengeteg családnak okoz emiatt is szörnyű szenvedést ez a testvérháború.

Tehát, míg a háború okozóival szemben a kompromisszum nélküli elutasítás, addig az emberi szenvedés iránt a teljes megértés a helyes magatartás.